Kutya elé vetett csont az ősz, melyről a forró húst a vasfogú ember lerágta, s most szikkadó velejével aszott ebek újabb nappal hosszabbítják éltük. Hajnalig még bizton tart az ősz. A pékné forró cipót húz ki kemencéje szájából; de jaj, tüzes torkán akad a sercli, s a szunnyadó tűzből hiába menti éltét, parázslik, majd csak…
Viola elégedetten nézett végig az üdítőspolcon. Hatféle ízesítésű energiaitalt tartottak, Monster márkájút, mindegyiket félliteres kiszerelésben. A különböző ízeket különböző színek jelezték. Viola büszkesége volt, hogy a szivárvány színskáláját követte a termékek csoportosítása közben. Nem tűnt ez fel valószínűleg senki másnak, de a színek harmóniája biztosan nyugtatóan hatott mindenkire. Mindennek a lényege a rendszer. Ezt anya…
Hatodik állomás, Északi Folyóvég – Az ifjú Glosser alábukik! – A kommentátor hangja betölti a folyóvölgyet. Bizonyára a nézőtér utolsó soraiban épp úgy hallatszik, mint a magasban. – Sikerül neki az előzés? Igen! Az utolsó helyről feljön az ötödikre. Micsoda teljesítmény! *** Első állomás, Vörös Hegyorom A szüleimnek három feltétele volt,…
Az erdő mindig csalogatta. Az ösvény fölé hajoló ágak között átsejlő szürke égfoszlányok, a fák gyökerei között megbújó csontfehér virágok, a benzinbűz hiánya. Feje fölé borult az apró neszek csendje. Most először engedte el egyedül az anyja. A karjára akasztotta a kosarat, a fejére húzta a csuklyát, és búcsúcsókot nyomott a homlokára. Mire odaért az…
Yuan Shiwei ujjai fürgén jártak a bambuszfuvoláján, bús melódiája szárnyra kelt a széllel, beleveszett a sötét éjszakába. A fiatal férfi egy kőrisfa ágán ücsörgött, és miközben a hangszerén játszott, arra az elvesztegetett reggelre gondolt, amikor nem vallotta be az érzéseit a shixiongjának[1]. Ennek már három éve. Aznap szerezték meg a fekete övüket, és örökre búcsút…
Stella, az időhúzás királynője. Egy szívességet említett a telefonban, most meg süteményét vizsgálja olyan behatóan, mintha elemi szemcsékre akarná bontani. Mióta néhány hete hazaérkeztem külföldről, már negyedszerre találkozunk. Mi olyan fontos neki, hogy újra látni akar? Aprókat kortyolgatok a finoman fűszerezett chai lattémból, miközben türelmesen várakozok, hogy Stella elfogyassza a vékony sárga zselével borított sajtkrémtortáját…
Marika néni nem volt mindig az az örökké elégedetlenkedő, zsémbes vénasszony, aki mindenben csak a rosszat látja. Ezeket a tulajdonságokat főleg az hozta ki belőle, amikor megjelentek a házban a szomszéd Pali bácsi unokái: visítozva szaladtak fel a lépcsőn a második emeletre, minden egyes fokon nagyot dobbantva, hogy az ember feje majd megfájdult tőle. A…
Ezért nem fizetnek eleget – állapítom meg magamban, ahogy lefelé igyekszem a kastély főlépcsőjén, és közben próbálok nem orra bukni a szoknyámban. Hogyan tudtak a nők ilyen nevetségesen öltözködni a tizenkilencedik században? Szitkozódva lerángatom a kesztyűmet, hogy rendesen meg tudjak kapaszkodni a korlátban, és mint egy részeg pingvin, arrébb dülöngélek, hogy az emeletre igyekvő stáb…
Figyelmeztetés: erőszakos tartalom A vámpírúr hideg, nyirkos bőre az enyémhez tapad. A halál és a síkosító szagának elegyétől egyre jobban émelygek. Mély, fájdalommal teli morgás szakad fel belőlem, amikor körmei csupasz combomba marnak. A jó anyádat! Könnyek szöknek a szemembe, a kezem ökölbe szorul ernyedt testem mellett. Üvölteni, sikoltani tudnék. Régen meg is tettem,…
Hogyan építsünk fel különböző novellákat? Mikor elengedhetetlen a csattanó? Mi a szöveghúzás titka, és mire érdemes figyelni, ha megadott hosszra kell írni? Hol kezdjük el, és meddig tartson egy novella? A hallgatók kérésére idén új gyakorlati kurzust indítunk, amelynek fókuszában a novellaírás lesz. Ezt a négyhetes kurzust úgy építettük fel, hogy sok-sok-sok gyakorlat legyen benne,…
A tűzpiros pirula változatlanul ott hevert a csendes kávézó kopottas asztalán, amióta egy óvatlan pillanatban kigurult a rozsdabarna táskából. Aliz, aki addig a pénztárcája után kutakodott, megmerevedett, csak a szemével követte a kicsi, ovális kapszula útját a kockás terítőn. Mit keres ez itt? Törte a fejét. Szemébe könny gyűlt, de maga sem tudta, miért. Szomorú?…
Az étterem fogadópultjánál várom a hoszteszt, aki valami oknál fogva ma nagyon lassan dolgozik. Fújtatok magamban, keresetlen szavak tolulnak a nyelvem hegyére. Üzletemberként elfogadhatatlannak tartom, hogy valaki pazarolja az időmet. Egy gyors ebéd, mindössze erre van időm. Nagy a hajsza a cégnél. Bekémlelek az étterem belsejébe. Feltűnően kevés alkalmazott dolgozik a majdnem teltházas vendéglőben. A…
Marja a szememet a füst, orrlyukamat eltömíti a hamu, és eszelős vehemenciával perzseli a bőrömet a kemence lávavörös tüze. Vagyis egy szokásos szerda reggel számomra a pokolban. Kaszás vagyok, illetve leszek majd, remélhetőleg. Egyelőre csak egy arasznyi, közepesen életlen vajazókéssel büszkélkedhetek – tizenöt évesen elég ciki –, aminek még annyi haszna sincs, hogy legyezhessem vele…
– Először péntek éjjel történt meg. A nő megköszörüli a torkát, egyik könyökével megtámaszkodik az asztalon, és rágcsálni kezdi hüvelykujja hosszú, lila körmét. – Csak nyugodtan – mondja a vele szemben ülő férfi, és kissé félrebillenti a fejét. – Csak nyugodtan. – Mutató és hüvelykujjával forgatni kezdi az asztalon lévő papírpoharat. – Először péntek éjjel…
Bálint apró csókokkal hintette be Luca nyakát, lassan haladt a lány kulcscsontja felé. A tévé képernyője villogott a sötétben, meg-megvilágította Luca karcsú testét, tenyérbe illő, gömbölyű melleit. A lány hófehér, szeplős bőre alatt finoman kirajzolódtak az erek. Friss kamilla illata körbeölelte Bálintot. Versenyt lüktetett a vér az ereikben, felforrósodott bőrük összetapadt. A szoba sarkában kitartóan…