Sereg Gitta: Újratervezés

Az szúrt szemet, hogy nehezen mozgott. Nem is nehezen: inkább furán. A lábfejét csúsztatta, és nem emelte, csoszogott is enyhén, de nem figyelmetlenségből. Inkább csak nehezére esett járni. Körülöttünk zúgtak a budapesti utca öreg nyírfái. Az ágak úgy hajladoztak, hogy kezdtem aggódni, hogy valakit arcon találnak. Ha igazán szerencsétlen vagyok, akkor engem. Az egyetemnek vége,…

Olvass tovább

Madaras Márton: Mert minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég

Figyelmeztetés: erőszakos tartalom   Tízévesen láttam először derékba törést. Klára volt, az asztalos lánya. Három, hányásszagú rongyos férfi fogta le. Azután is sikoltott, hogy gerincen vágták puskatussal. 1944-ben sok vendéget fogadtunk a családi házunkban. Először a németek jöttek el hozzánk. Őszintén szólva, velünk mindig kedvesek voltak. Legalábbis én így éreztem. Az istálló előtt egy óriási…

Olvass tovább

Vilja Flanders: Fattyúvessző

Menj innen, gondolta Greta, akinek sosem okozott gondot a ravasz meghúzása, de egy szoptató anyát mégsem lőhetett agyon. Talált már bokán napelem invertert lopó vállalkozót, terített földre gumilövedékkel aranyhuzalt sikkasztó informatikust, és bénított meg áramot csenő diákot. Állatra viszont csak akkor célzott, ha az egy polgár testi épségét veszélyeztette. Lova dobbantott a patájával, amikor a…

Olvass tovább

M. Berta Enikő: Adonisz

1. Mi lenne, ha létezne egy vakcina, amely az agyban generált, különböző kémia reakciók segítségével a belső tulajdonságok módosítására képes? Talán mentális betegeken használnák a gyógyszert. Derűlátást fecskendeznének a depressziós páciensekbe, és ampullában kapnák az önbizalmat a szorongással küzdők. Vagy kereskedelmi forgalomba kerülne a szer? Akkor Emese átverhetné Adoniszt. Meg a doki is átverhetné Adoniszt….

Olvass tovább

Ange: Kék és zöld

Ahogy meghallom a reccsenő hangot, azonnal megtorpanok. – Elias, álljunk meg egy kicsit! Nem várom meg a bátyám reakcióját. Az erdei ösvényt szegélyező sziklák közül kiválasztok egyet és megtámasztom rajta a jobb talpamat. – Alig több, mint egy órája lehetünk úton… – Halvány bosszúság érződik a hangjából, és sejtem, hogy milyen képet vág hozzá. De…

Olvass tovább

Paul F. Cooper: 77, Duna, Traubi

Még ennyi alkalom után is furcsa érzés ilyen könnyedén leugrani a villamosról. Lekocogok a szigetre. Megveszem a rózsákat, a néni egy Népsportba csavarja őket. A Vasas bajnokcsapata körbeöleli a virágokat. Már ezeknek is megfakult a színük. Leolvasom a néni szájáról, hogy jó egészséget kíván. Továbbmegyek, a fabódénál állok meg. A srác átnyújtja a két Traubit,…

Olvass tovább

Fráter Zsuzsanna: Az életre nevel

Ma nem mentem iskolába, igaz tegnap sem. Egyszerűen nincs időm ilyen baromságokra, fontosabb dolgom van. Persze anyámnak reggel azt mondtam, bemegyek, mert már a gyámügy így is zaklatja, de igazából a Kecskét kell megtalálnom. Csak így reggel van lehetőségem elcsípni egyedül a Blahán, a suli után már necces lenne, délután a haverjaival tépnek be valahol…

Olvass tovább

Bessenyei Gábor: Szellem a földben

Lilja nem tudta, mióta volt halott, csak azt, hogy a halál utáni élete sokkal lassabban telik, mint a korábbi. Mivel alvásra nem volt szüksége, már az éjszakáit is el kellett ütnie valahogy, ami az állandó magányában elképesztően nehezen ment. Ráadásul rajta maradt az az emberi szokása is, hogy fél a sötétben. Sokszor korholta is magát,…

Olvass tovább

Heteira: Halloweeni bűvésztrükk

– Csokit vagy csalunk! Töklámpások hunyorogtak mindenfelé a ködtől puha utcákon. Kertkapuk mellett, a házak verandáján, vagy éppen az ablakokban. Persze, a töklámpás csak az kezdőkészlet része volt. Csontváz vagy szellemként lengedező lepedő majdnem minden kertbe jutott. Sok helyre pókháló, boszorkány és hangfalakból véletlenszerűen kiszűrődő sátáni nevetés is. Szóval sima kertvárosi halloween volt, amit a…

Olvass tovább

Rajhona János: Szabadrablás

András összerezzent a dördülésre. – A város reggel megadta magát. Mire fel ez az ágyúlövés délután egy órakor? – kérdezte Zita asszony sápadtan. – Nem tudom. De jót biztos nem jelent – felelte a férfi sötéten. Nagyot nyelt, és odalépett a függönyhöz. Résnyire elhúzta, és kikémlelt. – Édesapa lát valamit? – kérdezte Réka reszkető hangon….

Olvass tovább

Őszi Liliom: A szörnyeteg

Boldizsár – Min gondolkozol? Feleségem lágy, de hirtelenül felcsendülő hangjára eszméltem fel gondolataimból, melyekbe úgy alámerültem, hogy szinte teljesen megszűnt körülöttem a konyha és a reggeli. Helyette az iskolát láttam magam előtt, ahol tanítok, a hetedik bé osztályt, benne egy búskomor kislányt, akinek a viselkedése egy ideje nagyon aggasztott. – Nem érdekes – hárítottam el….

Olvass tovább

S.A. Briar: Fojtogató szerelem

Izzadságcseppek gördülnek le a homlokán, amint a nap sugarai megérintették az arcát. Azonban egy cseppet sem zavarta a forróság, sokkal inkább a belsőjéből áradó melegség foglalkoztatta. Nem gondolta volna, hogy a tavaly történtek után ismét ezen a tengerparton találja magát. Még a nyaraló lépcsőjéről bámulta azt a bizonyos napozóágyat, ahol egy tökéletesnek ígérkező nyár egy…

Olvass tovább

Martin Darsen: 1962

Eleinte észre sem vettem őt. Koranyár óta egy angol-dán kereskedelmi egyezmény létrehozásában segédkeztem, és szinte minden héten megfordultam a Külügyminisztériumban; így októberre valószínűleg többtucatszor elhaladtam Aleksandra íróasztala mellett. Milyen vak voltam! Ugyan az apám, meg a nagybátyám beprotezsáltak a Kereskedelmi Minisztérium tengeri hajózásért felelős titkárságára, huszonhárom évesen tisztában voltam vele, hogy számomra már semmi érdekeset…

Olvass tovább

Vittorio Verossi: Aliz

– Lelkisegély Vonal, üdvözlöm. Martos Réka vagyok, miben segíthetek? – veszem fel a hívásfogadó gombra klikkelve a rejtett számról befutó, újabb telefont. A vonalat súlyos levegővételek recsegtetik a túloldalon, ebből tudom, hogy az illető hallgat engem. – Ott van még? Szeretnék segíteni. – Aliz is ezt hajtogatta – szólal meg végre egy reszketeg lányhang a…

Olvass tovább

Aux Eliza: Te is boszorkány vagy?

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer… jaj, várjunk. Ez nem az a mese. Sőt, ez nem is mese, mert valamikor a kovid járvány közepén játszódik, és van benne egy boszorkányper is, az meg nem túl mesei. De sebaj, azért elmesélem, ha már belekezdtem… Edina mindig tudta, hogy más volt. De azt nem, hogy ennyire….

Olvass tovább