Előző részlet Mire visszamentünk az öltözőnkbe a többiek is visszaértek a futásból, és a kis helyiségben szinte se lépni, se lélegezni nem lehetett a folyamatos zuhanyzás okozta párától. Bogival szótlanul öltöztünk és lopva egymásra mosolyogtunk, miközben a többi csaj egyfolytában áradozott valakiről. Eltelt jó néhány perc, mire leesett, hogy Szőkéről beszélnek. Megkönnyebbültem, amikor Bogival kiléptünk…
Előző részlet Hebrin, a Hármak kolostora – 96 évvel korábban, Terzelt háborújának első napja Fhey bátorítóan megszorította társnője kezét, ahogy a novíciák között beléptek a templomba. Feszülten nézett körbe. A magas boltívek alatt fáklyák és lángtartó üstök világítottak a mágikus fények helyett. Fagyos szél fújt keresztül a kitört oldalablakokon, de az üvegcserepeket már feltakarították, és…
Előző részlet Egy régi barátság A következő napok viszonylag nyugodtan teltek, bár még sok időbe fog telni, míg megszokom a helyet, valamint Dominic és Milo társaságát. Miss Roberts tényleg minden harmadik nap eljött hozzánk, beszélgetett velünk, kérdezősködött, meg ilyesmik. Én nem nagyon voltam vevő ezekre a társalgásokra, csendben üldögéltem, és csak a legminimálisabbakat válaszoltam. Nem…
Előző részlet Dwain már kezdte megszokni, hogy nem telik el vasárnap este balhé nélkül. Nem mintha a többi este balhémentes lett volna, de akkor legalább megvolt rá az indok: Rick szinte soha nem töltötte otthon az estéket. Ezzel nem is volt baj, Dwain tökéletesen megértette. Azt kívánta, bár a nővére is képes lenne egy minimális…
Előző részlet Tizenkét év múlva Az Odile által nagyszabásúnak és tévedhetetlennek titulált terv próbájára egy novemberi estén került sor. Tizenkét év telt el azóta, hogy bátyjuk, Earl először ment a grenoble-i internátusba azon a hintón, és most ismét hazavárták, de ezúttal végleg. Mivel viszonylag ritkán mutatkozott odahaza (legutóbb másfél éve látták), húgai izgatottan készülődtek az…
Előző részlet Csordultig töltöm forró vízzel a hatalmas kádat, aztán lassan belemerülök, derékig, mellig, nyakig majd egészen. A kibontott hajam úgy lebeg körülöttem, mint valami hínár. Mozdulatlanul fekszem, csukott szemmel, és arra gondolok, hogy lassan elsimul fölöttem a víz, mintha csak egy fényes tükör lenne, és én úgy fekszem alatta, mintha egy olyan üveg papírnehezéket…
Előző részlet Virolett tiritarka összevisszaságban viruló, sárga, piros, kék és lila virágokkal pingálta tele Cirrus szobájának falát. A kiságyba puha peccseket terített, a rácsaira pedig felakasztott egy futtatható állományt, ami folyamatosan fel-alá szaladgált. A kis vírusok imádják nézegetni, ezt állították legalábbis a reklámban, amellett, hogy a memóriaegységet is fejleszti. Virmos is kivette a részét a…
Előző részlet Számnak vörösbor, míg a reggelnek rossz íze volt. Kesernyés, fáradt és csalódott. Nehéz éjszakán voltam túl, de akartam hinni, hogy ez nem egyfajta lelkiismeret-furdalás, vagy Barbara – így hívták a volt barátnőmet – hatása. Igaz, néhány keserű sms-t kaptam tőle, de azoktól még édes lehetett volna az álmom. Mégsem volt az. Elmaradt…
Előző részlet Akkoriban a városok voltak a legveszélyesebbek. A ragály emberek és állatok között is terjedt, szinte minden lehetséges módon; aki a károsodást hordozó testnedvekkel érintkezett, azonnal megfertőződött. Egy köpet ugyanolyan veszélyes volt, mint egy csepp fröccsenő vér – ezért még a fertőzöttek irtásakor is óvatosnak kellett lenni. Terjedt vizelet és széklet útján is. Amikor…
Előző részlet A géprombolók talán legnagyobb előnye a politikai függetlenség, legalábbis szerintem. Verheti egymást akárhogy Budapest négy nagyobb állama, mi mindig kimaradunk a szarkavarásból. Megöljük, akit kell, felmarkoljuk érte a fejpénzt, és már ki is szálltunk a buliból. Kifejezetten kényelmes megoldás, főleg akkor, ha körülötted az egész város egymást öli még pár négyzetméter földért a…
Előző részlet A lehető legkecsesebben próbálok vonulni az egy heti szennyest elnyelő ruhás zsákkal a hátamon, ez ugyan nem könnyű, de elszánt vagyok. Odaköszöngetek a többieknek, de igazából nem is látom őket, a szemeim messze meresztgetem, hátha meglátok valakit, aki nem is érdekes. Hát, igen, a Sólymok. A Sólymok a mi felfedezőink. Önkéntesek, akik nekivágnak…
Előző részlet 3 Nyomást éreztem a mellkasomon, amint álomba zuhantam. Szememet csukva tartottam és hagytam, hogy a lágy szellő simogassa arcomat. Orromat a magasba emeltem és hosszasan magamba szívtam az illatot, melyet a fuvallat sodort felém. Elmosolyodtam, amikor felismertem. Fahéj. Felnéztem. Eltűnődve figyeltem az őszies színben játszó fákat, melyek körülöleltek egy kis tavat. A vizet…
Előző részlet (2) NAPLÓBEJEGYZÉS Mark Calden-nek hívják. Megnézte a rendszert, és azt állítja, hogy semmi baja. Én is ellenőriztem, és mégis szemet szúr valami. Nem jönnek üzenetek. Azóta, hogy felébredtem, egyetlen üzenetet sem kapott a 6–24-es legénysége! Pedig tudniuk kell róla, hogy már ébren vagyok. Vagyunk. Igen, szóval Calden. Nem bízom benne. Miután a férfinek…
Első részlet 2. fejezet Megöltem az anyámat, és a legrosszabb, hogy mindenre emlékszem. Anyával a plázába mentünk laptopot és néhány felszerelést venni az új egyetemi évre. Csajos napot tartottunk, vásárlással, mozizással, rengeteg beszélgetéssel. Bárcsak ne tértünk volna be a kedvenc fagylaltozónkba. Én beszéltem rá anyát, hogy álljunk meg, mert iszonyatosan meleg volt. A legborzasztóbb, hogy…
Első részlet Háború határán Kelletlenül kúszott be a furcsa hang Xorian fülébe, egy pillanatig azt hitte, csak álmodja az egészet, de kénytelen volt azonosulni a valósággal, s mikor oldalra sandított, őszintén remélte, hogy öccse nem éppen azt teszi, amire a cuppogós hangok erősen utaltak. Lassan kidörzsölte arany szemeiből a fáradtságot, lopva nyújtózott egyet kényelmetlen fekvőhelyén,…