Kiss Zsuzsanna: Sütemény

Marika néni nem volt mindig az az örökké elégedetlenkedő, zsémbes vénasszony, aki mindenben csak a rosszat látja. Ezeket a tulajdonságokat főleg az hozta ki belőle, amikor megjelentek a házban a szomszéd Pali bácsi unokái: visítozva szaladtak fel a lépcsőn a második emeletre, minden egyes fokon nagyot dobbantva, hogy az ember feje majd megfájdult tőle. A…

Olvass tovább

Berley Zsófia: Az utolsó gróf

Ezért nem fizetnek eleget – állapítom meg magamban, ahogy lefelé igyekszem a kastély főlépcsőjén, és közben próbálok nem orra bukni a szoknyámban. Hogyan tudtak a nők ilyen nevetségesen öltözködni a tizenkilencedik században? Szitkozódva lerángatom a kesztyűmet, hogy rendesen meg tudjak kapaszkodni a korlátban, és mint egy részeg pingvin, arrébb dülöngélek, hogy az emeletre igyekvő stáb…

Olvass tovább

A jó nyitás titka – Róbert Katalin cikke

Minden a kezdésen múlik? Tolkientől A Gyűrűk Ura ma már kiesne a legtöbb pályázaton? Azonnal be kell rántani az olvasót? Biztos te is sokszor hallottad már azt, hogy mennyire fontos a jó nyitás, és milyen sok múlik a történeted kezdésén. De mit is jelent ez pontosan? Milyen a jó regény- (vagy novella)kezdés? Ebben a cikkben…

Olvass tovább

Alex L. Hooper: Vad, ketrecbe zárva

Figyelmeztetés: erőszakos tartalom   A vámpírúr hideg, nyirkos bőre az enyémhez tapad. A halál és a síkosító szagának elegyétől egyre jobban émelygek. Mély, fájdalommal teli morgás szakad fel belőlem, amikor körmei csupasz combomba marnak. A jó anyádat! Könnyek szöknek a szemembe, a kezem ökölbe szorul ernyedt testem mellett. Üvölteni, sikoltani tudnék. Régen meg is tettem,…

Olvass tovább

Írj velünk novellát – májusban indul Novellaíró kurzusunk

Hogyan építsünk fel különböző novellákat? Mikor elengedhetetlen a csattanó? Mi a szöveghúzás titka, és mire érdemes figyelni, ha megadott hosszra kell írni? Hol kezdjük el, és meddig tartson egy novella? A hallgatók kérésére idén új gyakorlati kurzust indítunk, amelynek fókuszában a novellaírás lesz. Ezt a négyhetes kurzust úgy építettük fel, hogy sok-sok-sok gyakorlat legyen benne,…

Olvass tovább

Pádár-Csernus Vivien: A szerelmes szív csillapítója

A tűzpiros pirula változatlanul ott hevert a csendes kávézó kopottas asztalán, amióta egy óvatlan pillanatban kigurult a rozsdabarna táskából. Aliz, aki addig a pénztárcája után kutakodott, megmerevedett, csak a szemével követte a kicsi, ovális kapszula útját a kockás terítőn. Mit keres ez itt? Törte a fejét. Szemébe könny gyűlt, de maga sem tudta, miért. Szomorú?…

Olvass tovább

Tóbiás Erika: Várok rád

Az étterem fogadópultjánál várom a hoszteszt, aki valami oknál fogva ma nagyon lassan dolgozik. Fújtatok magamban, keresetlen szavak tolulnak a nyelvem hegyére. Üzletemberként elfogadhatatlannak tartom, hogy valaki pazarolja az időmet. Egy gyors ebéd, mindössze erre van időm. Nagy a hajsza a cégnél. Bekémlelek az étterem belsejébe. Feltűnően kevés alkalmazott dolgozik a majdnem teltházas vendéglőben. A…

Olvass tovább

Madaras Márton: Rég nem látott idegen

„Haragos tekintettel jött föl a Nap, üvöltve ébredt vele a szél.” Drága Emma, Ezekkel a sorokkal kezdeném a levelem, mert ezek voltak az első gondolataim, mikor fáradtan kiléptem a nyirkos sátramból. Remélem otthon békében és egészségben találnak a szavaim. Szólj rá a szolgákra, hogy ne adjanak nedves abrakot a lovaknak, mert az a semmirekellő öreg…

Olvass tovább

Harka Sára: A vajazókéses

Marja a szememet a füst, orrlyukamat eltömíti a hamu, és eszelős vehemenciával perzseli a bőrömet a kemence lávavörös tüze. Vagyis egy szokásos szerda reggel számomra a pokolban. Kaszás vagyok, illetve leszek majd, remélhetőleg. Egyelőre csak egy arasznyi, közepesen életlen vajazókéssel büszkélkedhetek – tizenöt évesen elég ciki –, aminek még annyi haszna sincs, hogy legyezhessem vele…

Olvass tovább

Paul F. Cooper: Visznek

– Először péntek éjjel történt meg. A nő megköszörüli a torkát, egyik könyökével megtámaszkodik az asztalon, és rágcsálni kezdi hüvelykujja hosszú, lila körmét. – Csak nyugodtan – mondja a vele szemben ülő férfi, és kissé félrebillenti a fejét. – Csak nyugodtan. – Mutató és hüvelykujjával forgatni kezdi az asztalon lévő papírpoharat. – Először péntek éjjel…

Olvass tovább

Büksi Zsuzsanna: Szerencsehozó kristály

Bálint apró csókokkal hintette be Luca nyakát, lassan haladt a lány kulcscsontja felé. A tévé képernyője villogott a sötétben, meg-megvilágította Luca karcsú testét, tenyérbe illő, gömbölyű melleit. A lány hófehér, szeplős bőre alatt finoman kirajzolódtak az erek. Friss kamilla illata körbeölelte Bálintot. Versenyt lüktetett a vér az ereikben, felforrósodott bőrük összetapadt. A szoba sarkában kitartóan…

Olvass tovább

J.V. Conney: Otthon

Még csak délelőtt van, de Reni szerint a napi három nem sok. A három elmegy, de több azért ne legyen. Ugye, tudod, miért, Krisztike? Az egész világon két ember van, akinek megengedem, hogy Krisztikének szólítson, Reni az egyik. Elképzelem, ahogy itt ül velem szemben és ezt kérdezi. Tudod, ugye? Persze, tudom. Néhány másodpercig hezitálok, majd…

Olvass tovább

Kiss Zsuzsanna: A testvérem egy szuperhős

Az iskolában minden évben meghirdették az irodalmi pályázatot. A gyerekek szerették, mert mindig nagyon izgalmas versenytémákat adtak meg. Hagyományosan az évzárón jelentették be az eredményt, a győztes pedig felolvashatta a művét az egész iskola előtt. Tavaly például „élet a jövőben” volt a megadott téma. Azelőtt arról kellett írni, mi történne, ha egy általuk választott mesehős…

Olvass tovább

Pályázóink figyelmébe

Az utolsó hétbe léptünk, azaz a 10. Aranymosás Irodalmi Válogató beküldési szakaszának véghajrájában járunk. Ha tervezed, hogy elküldöd nekünk a regényedet vagy mesédet – sőt, ha már be is küldted –, ez a cikk hasznos lehet. Érdemes a pályázati kiírásban ellenőrizni, hogy minden szükséges anyagot hiánytalanul elküldtél-e. Biztos, hogy rengeteget dolgoztál a regényeden, éppen ezért…

Olvass tovább

Berley Zsófia: Nem elérhető

A nevem, az igazi nevem Seb, és most kapaszkodj meg, mert elmesélem, hogy mekkora faszságot csináltam. Először is szeretném legszögezni, hogy rohadtul nem így terveztem a dolgokat. Ha listát vezetnék a top tíz barom ötletemről, a kitalált barátnő biztosan mindent vinne (de nagyon minimum benne lenne a top háromban). Ez itt a védőbeszédem, az utolsó…

Olvass tovább