Tavi Kata, a Sulijegyzetek sorozat népszerű szerzője idén ismét egy önálló Young Adult történettel jelentkezik. A Nincs több titok hősnője, Helga egy támadás után teljesen visszahúzódik és bezárkózik. Sokan próbálnak segíteni neki, hogy újra nyisson, de végül egy olyan személy lesz igazán a segítségére, akire nem is számítana…
A szerzővel Róbert Katalin szerkesztő készített interjút
Amikor a tavalyi könyved megjelenése kapcsán készítettünk interjút, már tudtad, hogy ezután a Nincs több titok következik. Ez azt jelenti, hogy ez a regény gyorsan megíratta magát és könnyen született, vagy erről azért nincs szó?
Ez a regény elég könnyen elkészült, bár a szokásosnál nem íródott meg gyorsabban, inkább magát az írás folyamatát éreztem gördülékenyebbnek. Persze azért nem volt ilyen egyszerű a helyzet, mert amikor szerkesztettük a regényt, pont egy feszültebb időszak következett be az életemben, és akkor már nehezebben dolgoztam a saját szövegemmel.
Ismét egy magyar vidéki várost választottál helyszínnek, ezúttal Székesfehérvárt. Szerinted „hátrányban vannak” Budapestpesthez képest más magyar városok, amikor az írók helyszínt választanak? Mi az előnye, mi lehet a hátránya egy ilyen helyszínnek?
A többi író nevében nem beszélhetek, de én laktam vidéki városban és a fővárosban is, számomra mindkét környezetet könnyű használni, de például a falusi környezet már idegen. Nem tudom, hogy a szerzők mi alapján választják ki, hogy hol játszódjon a története, ezért nem tudom, hogy hátrányban vannak-e a vidéki városok. Nálam a helyszín a történethez vagy egy-egy szereplőhöz szokott csatlakozni. A Sulijegyzetekben például az iskola típusa miatt választottam Budapestet, valahogy jobban el tudtam képzelni egy hasonló középiskolát a fővárosban, mint mondjuk vidéken. A Tagadj mindent esetében Emma rajongása a Velencei-tó iránti már az elejétől megvolt. A Nincs több titokban a katonaság-vonal, a regényben felbukkanó települések és az általam a városban látott graffitik miatt választottam Székesfehérvárt.
Helgának sokan próbálnak segíteni, hogy a támadás után talpra tudjon állni: nemcsak Dani önvédelmi oktatása, hanem Marciék is próbálkoznak, sőt, Rebeka és Lara is. Szerinted létezik jó és rossz segítség, vagy ha jó szándék vezet valakit, az nem lehet rossz?
Nagyon régóta tartom magam ahhoz a mondáshoz, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. A jó szándék önmagában egy csodás dolog, de figyelem nélkül rossz irányba vezethet. Ha tényleg tisztán látjuk a másik szükségleteit, és a másik ember képes elfogadni a segítségünket (hiszen ez egy kétirányú csatorna), akkor minden oké. De vannak kevésbé jó motivációk is, amiknek nem lesz feltétlenül jó vége. Például amikor azt tapasztalom, hogy az emberek saját maguk miatt segítenek, mert várnak valamit cserébe, vagy kényszerből, mert pont a másik várja el tőle a segítséget, vagy egyszerűen csak jót akarnak tenni, mindegy „milyen áron”, akkor elsikkadhat a lényeg.
Nagyon izgalmas aspektusa a történetnek az is, hogy Helga mozaikcsaládban él, és látjuk, hogyan próbál egy kamasz lavírozni a szülők, új házastársak között. Fontos szerinted, hogy a kamasz olvasók találkozzanak azzal, milyen nehézségei, de akár milyen előnyei lehetnek egy ilyen családnak?
Van, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy egy mozaikcsalád a könyvben leírt módon működjön, és nyilván nem egy tipikus állapotot ábrázoltam, de szerintem, ha változtatunk a megéléseinken és a tudatosságunkon, akkor lehet kezelni egy rosszul végződött házasságot, illetve az új házastársakat és egy ilyen családot, még ha nehéz is. Fontosnak tartom megmutatni a kamaszoknak a valóságot, hiszen a világ épp elég hazugsággal traktál mindenkit, úgyhogy igen, látni kell az előnyöket és hátrányokat is. Kicsit talán szigorú vagyok a szülőkkel a regényeimben, de azt hiszem, igyekszem feloldani a feszültséget, amit teremtek. A Nincs több titokban mind a szülőket, mind az új házastársakat valóságosnak akartam megírni, hibákkal és erényekkel együtt.
Helga a történet elején úgy érzi, ő az egyetlen feketebárány a családjában, azaz az egyetlen gyáva családtag. Vajon tényleg félős, vagy más háttere, oka lehet az óvatosságának?
Helga karakterén át próbáltam megmutatni, hogy nincs azzal semmi gond, ha néha megijedünk, és emiatt a későbbiekben gyáván reagálunk. Ilyenkor nehéz lehet újra megtalálni az önbizalmunkat, főleg, ha előtte sem volt igazán rendben, majd kiállni magunkért. Nem is mindenkinek ugyanazon a színtéren kell megvívnia a csatákat, és a feladat sem ugyanolyan nehézségű. Helgánál a támadás afféle szikra volt, ami belobbantotta az egész problémát, hogy neki a családjában, a barátai közt és ahogy haladt a regény, a szeretett fiú mellett is meg kellett tanulnia érvényesíteni önmagát.
Te voltál valaha macskaszitter? És lennél (máskor is) az?
Nem csináltam sosem, mert én a másik oldalt erősítem, hiszen mint macskatulajdonos szoktam igénybe venni cicaszitterek szolgáltatásait. Főként szomszédokét és ismerősökét. 🙂 Nagyjából másfél havonta elutazom néhány napra, és Szuszi cicámnak jobb otthon, a lakásban egy gondoskodó, szuper cicaszitterrel, mintha vinném magammal. Amúgy én is elvállalnám ezt a munkát. 🙂
Milyen történet foglalkoztat most? Van kedved erről mesélni?
Sok-sok hónapos írói blokk után az ősz elején belekezdtem egy történetbe, ami már nem ifjúsági regény lesz, mert egy kicsit idősebb korcsoportot szeretnék megcélozni, de továbbra is maradok a fiatal felnőtteknek szóló kategóriánál. Lesz benne balatonparti hangulat, egy őrült zenekar, sok-sok csodálatos dal és egy kávéfüggő pasi motorral. Témák közül a felelősségvállalásról és a bűntudatról esik majd szó benne, és arról, hogy mennyire nehéz megtalálni, miben vagyunk igazán jók.
Hadik Helgát egy buliból hazafelé néhány fiatal kirabolta, és azóta fél kilépni a házból. A barátai nem hagyják, hogy teljesen bezárkózzon, és a bosszantó, ám annál helyesebb évfolyamtársa, Korányi Dani is felajánlja, hogy segít neki legyőzni a félelmeit.
A fiú önvédelmi órákat tart gyerekeknek, és úgy gondolja, Helgának is tudna mit tanítani.
De ki ez a titokzatos fiú? Vajon miért segít? És Helga szigorú apja miért nem nézi jó szemmel ezeket a különórákat? Helga egyre jobban megnyílik Daninak, míg a fiú zárkózott, titkolózó marad. A lány egy idő után nem tudja eldönteni, hogy saját maga vagy Dani lenyűgöző társasága miatt várja-e a találkozókat. Ráadásul a támadók kilétére is fény derül, ami nehéz döntés elé állítja Helgát.
Vajon mennyit érnek a régi és az új barátságok? Milyen titkokat rejthet Dani múltja? És Helga valaha is ki mer állni saját magáért?
Kíváncsi lettél? Kattints ide, és olvass bele, rendeld meg a kötetet 🙂