Bartos Zsuzsa: Alkonyőrzők – 2. részlet

Előző részlet 2. Fejezet  A szülinaprobotból felharsant a dallamos köszöntés. A sarokból szakadatlanul ontotta magából a csokiesőt, a virágszirmokat és a lufikat, teleszórta a számítógépekkel zsúfolt, kivilágított termet. Monoton énekében lehetett valami bátorító, mert a jelenlévők arcáról tovatűnt a kezdeti zavartság, és éljenzéssel fogadták Zórát. Ő alig hogy belépett, máris legszívesebben elbújt volna. A tarka-barka…

Olvass tovább

Bakti Viktor: Integrálva – 2. részlet

Első részlet 2. FEJEZET Victor 2066. május Talán, ha nem a seggedet vakarnád, hanem egyszer átnézted volna az anyagokat, amiket Sandy átküldött… – Victor okos-kontaktlencséjét a tokjába dobta, majd szemét dörzsölte, és kimerülten az íróasztalra hanyatlott. Egy idegeskedéssel teli videó-konferencián esett túl a tennessee-i, kihelyezett szakértői csoport főhivatalnokával az ottani Themisz szolgáltatás-migrációval kapcsolatban. A férfi…

Olvass tovább

Allie P. Dale: Maya levelei – 2. részlet

Az 1. részlet elolvasható a linken. Lucas levele Mayának, 1876. február 28. Kedves Doktorné!  Úgy olvastam levelét, ahogy a fáradt utas a korty italt veszi a szájához: minden szava szomjamat oltotta, alig bírtam betelni velük. Pedig csak olyan történésekről emlékezett meg, melyek számomra örökké fájdalmasak maradnak, mint az a tavalyi farsang, és olyan dolgokról számolt…

Olvass tovább

Elindult a pályázat lektori szakasza

Nagyszerű hírünk van hétfő reggelre – a lektorok már dolgoznak. 🙂 Mielőtt szót ejtünk a pályázat második szakaszáról, előbb nézzünk néhány adatot arról, milyen művek érkeztek a Könyvmolyképző Kiadóhoz. Idén kértük, hogy az adatlapon jelezzétek a korotokat és a tematikát, hogy egy átfogóbb képet kapjunk. Kereken 300 e-mail jött a pályázati címünkre. Mivel voltak duplázások,…

Olvass tovább

Norbert Winney: Loson – Sárkányok, farkasok és almák

Sárkányfészkek  Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, melyet úgy hívtak: Füzesújmajor. Nem számított különösebben nagynak, híre azonban még az Óperencián túlra is eljutott. Széles e világon „A szabad város”-ként emlegették, mert polgárai szabadon jöhettek-mehettek, és mert szabadon gondolkodhattak. Élt itt egyszer egy legény, akit úgy hívtak: Vízfüttyő Loson. Még csak tizenhárom nyarat…

Olvass tovább

Sarkadi Ágnes: Avilon – 1. részlet

Már senki nem bízott benne, hogy Avilon arszinjának, Indarónak gyermeke születik. Maga az arszinna, Margaritte sem. Csendes belenyugvással latolgatta, hogy bölcs férje vajon melyik unokaöccsét fogadja fiává. Mert utódra szükség van, Avilon nem maradhat uralkodó nélkül, ez ősi törvény. Indaró szakálla és sűrű szemöldöke lassan őszbe borult, és Margaritte aranybarna fürtjei között is ezüst hajszálak…

Olvass tovább

Újvári Cseh Péter: A manólány – 1. részlet

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas erdő. Olyan nagy volt, olyan óriási, hogy akik benne éltek nem is tudták, hogy másként is festhet a világ. Hogy síkságok, nagy tavak, sőt tengerek is vannak, azt meg egyenesen butaságnak tartották. Olyannyira tágas volt e rengeteg, hogy a benne lakó lények sosem találkoztak senkivel a…

Olvass tovább

Előszűrők gondolatai – 3.

Az előszűrésről  A legtöbb pályamű esetében pár oldal után le lehetett azt szűrni, hogy a szerzőnek mennyi a gyakorlata az írás terén, mennyire igényes nyelvileg, fejleszti-e magát, foglalkozik-e írástechnikával. Sok kézirat azért nem került kiválasztásra, mert már az alapszituáció hiteltelen, logikátlan volt, vagy éppen a háttérvilág volt zavaros. Olykor már az első oldalon elgépelések, nyelvtani…

Olvass tovább

Játék, játék! Avagy segítség, támadnak a húsvéti kalácsok…

Boldog húsvétot kívánunk mindenkinek! Tudjuk ám, hogy az írók agya locsolkodás és sonkafőzés közben is örökké jár, úgyhogy szeretnénk egy játékot hirdetni. 🙂 Módosítsátok a kedvenc receptjeiteket! Írjátok meg max. 200 szóban, hogy milyen a világ túrós sütiként. De át is lehet írni recepteket úgy, hogy sci-fi vagy fantasy legyen. Bármilyen fura dologra vevők vagyunk,…

Olvass tovább

Előszűrők gondolatai – 2.

A januári előszűrésben kilencvenkét pályaművel találkoztam, ezek kapcsán osztom meg a tapasztalataimat. Regényt írni komoly munka, már azt is nagy sikernek tartom, ha valaki egyet befejezett. Az írói fejlődés folyamat, a pályázaton való részvétel is ennek része. Fontos tisztázni, hogy nem maguk az írók akadtak fenn vagy hulltak ki a rostán, hanem az adott történet….

Olvass tovább

Tölgyesi Lívia: Varázserdő – 1. részlet

1. Különös kaland  Nagy huppanásra ébredt. Fájdalmasan koppant a feje az ablaküvegen. – Most meg még ez is! – vakargatta morcosan a füle fölött hirtelen támadt dudort, és kereste az okát, hogy miért állhatott meg a busz. Fáradt és nyűgös volt. Nagyon szeretett volna már célba érni, de egyelőre csak annyit hallott, hogy hosszas sistergéssel…

Olvass tovább

Melinda Riberg: Tam Tam – 1. részlet

Vanda Áramszünet van. Ilyenkor egy átlagos családban sokkot kapnak az emberek. Nincs tévé, nincs számítógép, vezetékes telefon, és mindenki legjobb barátja: a wifi is szünetel. A laptop, a telefon és az iPod merül. Esténként marad a jó öreg gyertyagyújtás, és az a régimódi szokás, hogy az emberek beszélgetnek. Lilla biztos kiakadt. Holnap dolgozatot írunk matekból,…

Olvass tovább

Zsombor Ede: Fényes város – 1. részlet

Tűz és Kő  Vatramor már megint valami csúfságon járatta az eszét. Otromba tréfájának ezúttal Vodort, a vízsárkányt szemelte ki áldozatául. Vodor a vízben élt, karmos lábak helyett óriási uszonyokkal haladt előre a Volt-tenger kristálytiszta vizében. Nem úgy, mint Vatramor, aki tűzsárkány lévén utálta a vizet, az ő élettere a levegő volt, ahol szabadon szárnyalhatott, és…

Olvass tovább

Előszűrők gondolatai – 1.

Kedves Írók! Ahogy látjátok, lassan kikerül az összes részlet, ami átment az előszűrésen. De nincs ok az aggodalomra, hat mű lapul még az excel táblázatban, ezeket is publikáljuk. Idén három előszűrő dolgozott a kéziratokkal, és szokás szerint megkértem őket, írják le a benyomásaikat, gondolataikat, melyek a munka közben felmerültek, hátha segítség ez is a pályázóknak….

Olvass tovább

Vibók Ildi: Sibimesék – 1. részlet

Most arról mesélek… …amikor a mami nincs itthon Sári vagyok, de mindenki csak Sibinek hív. És a hajam majdnem a földig ér. Persze csak álmomban. Na álmomban soha nem fésülködöm. És hajat se mosok. A hajam csak úgy magától gyönyörű és gubanc egy darab sincs benne. Mikor ébren vagyok, akkor is hosszú a hajam. Ugyan…

Olvass tovább