Büksi Zsuzsanna: Kísértés

A srácokkal rendszeresen megszerveztük a hegyi túrának keresztelt csapatépítő partit. Kivettünk egy eldugott faházat valahol a világ végén, délelőtt lenyomtunk egy laza túrát, este bográcsoztunk. Ment az ökörködés ezerrel. Kimerítő három nap, de semmiért ki nem hagynám. Ha jobban belegondolok, fogalmam sincs, miért egyeztem bele, hogy elhozzuk Zsófit is. Az egy dolog, hogy örömet akartam…

Olvass tovább

Sereg Gitta: A legjobb dolog a napban

Az iroda nyüzsgött. Anita hátralökte a székét, ami a lendülettől a falig gurult, és azon koppant. A nő felállt, és kezébe vette a borítékot, majd határozott léptekkel elindult a főnökasszony irodája felé. Kedvesen rámosolygott a kollégáira. Most az udvarias arckifejezés jobban ment. Megállt az iroda előtt, felöltötte a legjobb, ügyfeleken begyakorolt mosolyát, és kopogott. –…

Olvass tovább

Urbán Gitta: Legközelebb

Erik vágyott rá. Az ólomsúlyú, több száz éves nyugalomra. A lassulásra. A táplálkozás áldott mellékhatására. Tükörképének borostás álláról a langymeleg cseppek csüggedten zuhantak meztelen mellkasára, szeme alatt sötétedő karikák nagyokat ásítottak, a máskor gondosan, egy irányba fésült haja négy égtáj felé meredt. Szét volt zuhanva. De rendesen. Jaeger LeCoulture karórája metronómként ketyegett az arannyal futtatott…

Olvass tovább

Sereg Gitta: Talp a combhoz

Ma hat után ér haza. Később, mint szokott. Még el kellett intézni valamit, aztán a jóga, hogy kicsit megnyugodjon. A rohanásban ideje sem volt írni Bálintnak, hogy késik. De a férje még nincs otthon. Nem meglepő. Alíz szíve körül mégis megül a súlya. Megint későn jön haza, megint fáradt lesz, és csak leül a fotelbe,…

Olvass tovább

Zugligeti Enna: Fúj, szerelem!

Az erdő pont azt a meghitt és békés hangulatot árasztotta, amit az erdei nimfák rituális helyszínétől várna az ember. A faágak fölénk hajoltak, összesimult ágaik zöld kupolát képeztek felettünk. A leveleken átszűrődő zöldes fény megfestette az üvegpoharakat. Élő fák fonták az ágaikat asztallá, meglepő, mégis természetes mintát alkotva. Őket gyeppárnák ölelték körbe. Arrébb szintén élő…

Olvass tovább

Márványos Ágota: Húsz

Aranyrög pályázati novella, a történet 348 pályázó között kiemelt lett   A papírzsepis csomag a mocskos csempén landol a telóm mellett, és én hangosan szívom a fogam. Női vécék, hogy a rohadalom csapna belétek! Ilyenkor mindig eszembe jut az az internetes szösszenet, amin egyszer annyit nevettem, arról, hogy a nő hogyan megy pisilni nyilvános helyen,…

Olvass tovább

Zajcsuk Liliána: Lélekvadász

Aranyrög pályázati novella, a történet 348 pályázó között kiemelt lett   A nap már régen lebukott a horizont mögé, és az erdő is az éjszakai pihenőjéhez készülődött. A város védelmét szolgáló, tövises sövényfal résein mégis bátorító fénynyalábok kacsintottak ki Irielre. A mágus vacogva összehúzta magán vékony köpenyét, és megszaporázta a lépteit. A füvesasszonynak azt ígérte,…

Olvass tovább

Boros Csilla Andrea: Osztálytalálkozó

Azt mondják, kövesd az álmaid, bárki lehetsz, aki csak akarsz. Az én esetemben ez nem igaz. Nézem a hosszú asztalt körülülők arcát, az idő múlása mindenkin meglátszik. Petyhüdt, tésztaszerű arcok, melyet túlkelesztettek, és most formátlanul futnak ki a tálból. Lapos, lángosszerű arcok, melyek az áll alatt húsos táskaként domborodnak. Próbálom felfedezni bennük a harminc évvel…

Olvass tovább

A romantikus történetek dilemmái – Kozma Réka cikke

Az előző cikkemben a new adult korcsoportra koncentráltam, és most némileg ehhez kapcsolódóan írnék általánosságban a romantikus történetekről és az azokat övező félreértésekről. Valóban egyszerűbb dolguk van a romantikus szerzőknek? A romantikus regényekkel kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévképzet, hogy azt könnyű írni, mert előre ki van jelölve a történet iránya: a cselekmény ott kezdődik, amikor…

Olvass tovább

Megyeri Judit: Vakszerelem

Figyelmeztetés: erotikus tartalom * Anna levette a fülhallgatót a fejéről, felállt, és kinyújtóztatta elgémberedett tagjait. Órákig ült a laptop előtt, Ida biztos le fogja szidni az éjszakázás miatt, de nem érdekelte. Ez a regény megér minden egyes idegesítő kiselőadást! Elégedetten mosolyogva fordított hátat az íróasztalnak, és három lépéssel az ágyhoz ment. Térdén végigsimított a támláról…

Olvass tovább

Magyar Anna: Majd szélcsend (részlet)

A 8. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga * 1. Mesi „Bukdácsolva is hálás vagyok, hogy felé lejt minden utam.” – Fodor Ákos Körülbelül húszadszorra szidtam Liát, a legjobb barátnőmet, miközben próbáltam belepasszírozni magamat az extra szűk bőrnadrágba. Fogalmam sincs, melyik univerzumban tűnt jó ötletnek Csodanőnek és Macskanőnek öltözni, de nem ebben, az biztos. Melyikben tűnt…

Olvass tovább

Nagy Roxána: A kiválasztott

A puskám céltávcsövén figyelem őket. Egy farönkön ülnek, szorosan egymás mellett, Mandy szőke haja előreomlik, ahogy köhög. Dex közelebb hajol hozzá, és a kóbor tincseket Mandy füle mögé igazítja. A célkereszt Mandy kipirult arcán van, ott, ahol Dex megérintette. Viszket az ujjam a ravaszon. Egy ütés a vállamon. Megpördülök, lendítem a puskát, hogy fejbe vágjam…

Olvass tovább

Kulcsár Kata: PIB

– Gondolkodott már a PIB-ről? Remek lehetőség, most érkezett kereskedelmi forgalomba, eddig kísérleti szakaszban vesztegelt. Az országban nálunk elérhető először és most bevezető áron lehet hozzájutni! – Nem is tudom. Valahogy aggályaim vannak. – Döntsön, kérem, kedves Mimi, hamarosan, mert a chip csak fiatalabb korban építhető biztossággal a megfelelő agyi kéregbe, később komoly zavart okozhat….

Olvass tovább

Sütő Fanni: Egy metróútról

Az egész kalamajka egy metróúton kezdődött. Röpke, mások számára talán jelentéktelen történés volt. Mire a szerelvény az Örs vezér térről a Blaha Lujza térre ért, Kováts úr élete örökre megváltozott. Amikor hősünk szokásához híven fél hatkor felébredt, úgy gondolta, ez a nap is csak ugyanolyan lesz, mint a többi. Kováts úr középkorú, közepes beosztású tisztviselő…

Olvass tovább

Istók Anna: Mindegy, mi a neve

A férfi lassan hajtott a sötétben, az utat ellepték a gyalogosok, azokat kerülgette, ő meg egyébként is alig látott valamit a fáradtságtól, és bár nem foglalkozott vele, de farkasvakságban is szenvedett, aminek hemeralopia az orvosi neve, de nem érdekelte. Mindenki lóbált valamit a kezében, virágot, ásót, gereblyét, kannát, mécseseket. Befordult a temető utcájába, sehol nem…

Olvass tovább