A gangon ülök egy korsó Kőbányaival. Figyelem, ahogy a buborékok elpattannak a hab tetején. Utálom a sört. A percek egyenletesen csepegnek, mint az infúziós folyadék. Nehéz káposzta- és zsírszag terjeng a levegőben. A placc túloldalán a Kutyás Néni a Süket Bácsival beszélget, aki mindig úgy üvölteti a tévéjét, hogy az utcafronton is hallani. Egy ütött-kopott…
Megihletett a Könyvhét? Minket igen, mégpedig eszünkbe jutott róla egy téma, amely a mai 100 szavas játékunkat inspirálta. Akár kint voltál, akár nem, erre a játékra most bátran nevezz be, és nyerj szerkesztést és szerkesztői visszajelzést 😉 Feladat: írj egy legfeljebb 100 szavas szöveget, amelyik megteremti a tömeg hangulatát. A helyszín bármi lehet (nem…
Az iroda nyüzsgött. Anita hátralökte a székét, ami a lendülettől a falig gurult, és azon koppant. A nő felállt, és kezébe vette a borítékot, majd határozott léptekkel elindult a főnökasszony irodája felé. Kedvesen rámosolygott a kollégáira. Most az udvarias arckifejezés jobban ment. Megállt az iroda előtt, felöltötte a legjobb, ügyfeleken begyakorolt mosolyát, és kopogott. –…
Ezerszer megmondtam Mamának, hogy adja a kopogószellemeket másnak – mondjuk olyannak, aki pszichológia- és nem történelemszakon végzett, mint én –, de az ősz második felével induló szellem-szezon ezzel járt. A megbízatásaink negyedének köze sincs a szakterületünkhöz a megszaporodott munka miatt. Október harmincegyedike után eltűntek a szabad időpontok a naptáramból. Április harmincadika után is meg szokott…
– Mi történt? – Tomi hangja még kásás volt, de én már egészen magamhoz tértem. Remegett a kezem, ahogy odatartottam elé a telefont az üzenettel: Haza akarok menni. Kérlek szépen, vigyél haza. Tomi nagyot fújt, és visszahanyatlott a párnára. Onnan nézte, ahogy felrángatom a fehérneműt, és a komódban turkálok egy farmer meg blúz után. –…
Nagy örömmel várunk mindenkit a Vörösmarty téren és Vigadó téren megrendezett 92 Ünnepi Könyvhétre, ahol kiváló magyar szerzőkkel lehet találkozni, és dedikáltatni a regényeket, gyerekkönyveket. Négy zseniális, új magyar romantikus regény érkezik a polcokra. A linken a borítóra kattintva bele lehet olvasni az újdonságokba: Tavi Kata: Tagadj mindent Róbert Katalin: Halld a szív szavát Okváth…
A falu szélétől az erdőben álló kunyhónkhoz máskor hosszú sétával értem csak el, de most futva alig néhány perc alatt megtettem az utat. Kerülgettem a fákat, a fülemben zúgott a szél, egyszer megreccsent mellettem a bozót, de csak a tisztáshoz érve álltam meg. Ott levettem az elnyűtt cipőmet, és egy fűcsomóba rejtettem, mert anyám nem…
Erik vágyott rá. Az ólomsúlyú, több száz éves nyugalomra. A lassulásra. A táplálkozás áldott mellékhatására. Tükörképének borostás álláról a langymeleg cseppek csüggedten zuhantak meztelen mellkasára, szeme alatt sötétedő karikák nagyokat ásítottak, a máskor gondosan, egy irányba fésült haja négy égtáj felé meredt. Szét volt zuhanva. De rendesen. Jaeger LeCoulture karórája metronómként ketyegett az arannyal futtatott…
Marko talpa alatt fájdalmasan reccsent egy száraz ág. Összerezzent, és várta a letolást, de Damian nem nézett felé. Bátyja csak menetelt némán, sötét tekintettel az egyre hosszabb árnyékot vető erdősáv mellett, vadászkesztyűjében hangtalanul tolta félre az ösvényre nőtt tüskés ágakat. Puskájának tokja minden lépésnél halkan súrlódott fekete bőrdzsekijén. Nem kéne itt lennünk. Mióta délután a…
Cibó kínos udvariassággal mosolygott a vele szemben ülő, nagyszakállú törpére, miközben szoknyájára ejtett kezében forgatta a tollát. Nehezére esett nem kattintgatni. Három… kettő… egy. Csing-csing-csing-ling! A fodros szoknyában sertepertélő gnóm asszony csengettyűjének hangja, mint valami apró szabadság-harang, betöltötte a tágas, tízasztalos cukrászdát. Végre! A csilingelés hallatára minden asztal mellől felállt a férfi, és megkeresve a…
A titkárnő az üvegezett ajtóra mutatott és mosolyogva bólintott. A férfi rápillantott új főnöke apró névtáblájára az ajtón, és kopogott, amitől a homokfúvott üveg megremegett a keretben. – Igen! – szólt ki egy vaskos basszus. – Jó reggelt, Sr. Bonfim. A nevem André Serraz. A mai nappal helyeztek át Önökhöz. – Serraz, az ifjú titán…
– Szaladj! – siettem végig a nyikorgó padlón, követve a huncutul kacarászó csattogó talpacskák gazdáját. – Elkaplak, vigyázz! Nelli úgy futott előlem, mintha az élete múlna rajta, négy éves kis testének minden erejét beleadta a menekülésbe. Néha hátra-hátranézett, teli szájjal nevetve, szeme csillogott az izgatottságtól. Sűrű, barna haja, amit reggel még olyan szépen befontam, most…
Ma hat után ér haza. Később, mint szokott. Még el kellett intézni valamit, aztán a jóga, hogy kicsit megnyugodjon. A rohanásban ideje sem volt írni Bálintnak, hogy késik. De a férje még nincs otthon. Nem meglepő. Alíz szíve körül mégis megül a súlya. Megint későn jön haza, megint fáradt lesz, és csak leül a fotelbe,…
A csengő újra berregni kezd. Akkor mégsem csak álmodtam. Résnyire nyitom a szemem, a betűző nap éles fénye elvakít. Születésem óta Pesten élek, de a város még mindig nem vette fel a ritmusom. Lehet, hogy ő jött vissza!? – ülök fel hirtelen. Minden álmosság kiszáll belőlem, rugalmas mozdulatokkal száguldok a bejárati ajtó felé. Próbálok haragos…
Figyelmeztetés: szókimondó szöveg, 18-as korhatár A tenyere végigsiklik az oldalamon, az ujjai a fenekemre tévednek, majd lecsúsznak a combomra. Ingerülten ellököm a kezét. Gyűlölöm, ha a combomhoz ér, és ezt ő is pontosan tudja. – Bocs – zihálja, és beletúr a hajamba, mintegy fogódzóként, nehogy még egyszer elszúrja, de késő. Rohadtul elment a kedvem…