Völgyi Viktória: Szívdobbanás (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Első rész 1. A nap nagy részében egy nehéz szülésnél segédkeztek, így már sötétedett, amikor elérték a következő település – Meszlen – határát. Dani már messziről látta a földekről hazafelé ballagó falusiakat, nagyrészt asszonyokat. Ez manapság mindenhol így volt. Annyi férfit soroztak már be, hogy vándorlásuk során…

Olvass tovább

HoRa: Rossz oldal

Yuan Shiwei ujjai fürgén jártak a bambuszfuvoláján, bús melódiája szárnyra kelt a széllel, beleveszett a sötét éjszakába. A fiatal férfi egy kőrisfa ágán ücsörgött, és miközben a hangszerén játszott, arra az elvesztegetett reggelre gondolt, amikor nem vallotta be az érzéseit a shixiongjának[1]. Ennek már három éve. Aznap szerezték meg a fekete övüket, és örökre búcsút…

Olvass tovább

Berley Zsófia: Az utolsó gróf

Ezért nem fizetnek eleget – állapítom meg magamban, ahogy lefelé igyekszem a kastély főlépcsőjén, és közben próbálok nem orra bukni a szoknyámban. Hogyan tudtak a nők ilyen nevetségesen öltözködni a tizenkilencedik században? Szitkozódva lerángatom a kesztyűmet, hogy rendesen meg tudjak kapaszkodni a korlátban, és mint egy részeg pingvin, arrébb dülöngélek, hogy az emeletre igyekvő stáb…

Olvass tovább

Madaras Márton: Rég nem látott idegen

„Haragos tekintettel jött föl a Nap, üvöltve ébredt vele a szél.” Drága Emma, Ezekkel a sorokkal kezdeném a levelem, mert ezek voltak az első gondolataim, mikor fáradtan kiléptem a nyirkos sátramból. Remélem otthon békében és egészségben találnak a szavaim. Szólj rá a szolgákra, hogy ne adjanak nedves abrakot a lovaknak, mert az a semmirekellő öreg…

Olvass tovább

Márványos Ágota: Húsz

Aranyrög pályázati novella, a történet 348 pályázó között kiemelt lett   A papírzsepis csomag a mocskos csempén landol a telóm mellett, és én hangosan szívom a fogam. Női vécék, hogy a rohadalom csapna belétek! Ilyenkor mindig eszembe jut az az internetes szösszenet, amin egyszer annyit nevettem, arról, hogy a nő hogyan megy pisilni nyilvános helyen,…

Olvass tovább

Fráter Zsuzsanna: Pesti gólem

1. Nem lett volna szabad ilyen sokáig magára hagynom Simont. A torkom elszorult, a rossz érzés egyre jobban elhatalmasodott rajtam, ahogy hazafelé tartottam. „Már nem gyerek, 15 éves, ráadásul zseni” – próbáltam magam nyugtatni, sikertelenül. Simon számára, ha elmerült annak a gépszörnynek a bütykölésében, megszűnt a külvilág. Azt sem vette volna észre, ha bomba csapódik…

Olvass tovább

P. Molnár Petra: Fehér Fátyol

Anyám szélesre tárta a szalon ablakainak szárnyait. Az Arrochar hegység felől fújó hűvös, áprilisi szellő meglibbentette a bútorokat takaró fehér lepedők szélét, melyeket hamarosan le is húztam a bársonyszófáról és a hozzá tartozó karcsúlábú fotelekről, felkavarva az évek óta gyűlő port. Két éve járt itt utoljára a kastély gazdája, Mr. Chesterton egy nagyobb nemesi társasággal….

Olvass tovább

Tiszlavicz Mária: Viszi a víz

Erzsike már messziről hallotta a szakácsné kacagását, miközben szaporán kalapáló szívvel cipelte fel a kútról a kannákat. Biztosra vette, Ilus a pincéren nevet, Kovács Hugó megint teszi neki a szépet. Hogyne tenné, még sok van délidőig, most dologtalan a pincér, ráér az a fehérnéppel kacarászni. De mindég csak Ilussal… Erzsike orcája egészen kipirult, ahogy befordult…

Olvass tovább

Eredményhirdetés

Múlt héten 100 szavas játékot játszottunk, és egy olyan zsánert jártunk körül, ami ritkábban kerül elő a játékainkban: a történelmi művekét. Igazi kihívás erős, hiteles történelmi regényt vagy novellát írni, mert egyfelől figyelnünk kell arra, hogy a kort megjelenítsük a szereplők gondolkodásmódjában és a szóhasználatban is – a modern szavakat kerülni kell, de még a…

Olvass tovább

Tóth Hajnal: Les Versailles

Fél éve szolgáltam Madame de Montespan, XIV. Lajos király szeretőjének udvarhölgyeként, amikor egyik délután váratlanul magához hívatott. A kedvenc budoárjába kellett mennem, ami számos szobája közül a legszebb volt. A falakat rózsaszín, fényesen ragyogó selyemtapéta fedte, a fehér bútorokat aranyozott faragványokkal díszítették. Egy gyönyörű, míves ajtó vezetett innen abba a hálószobába, amelyet kizárólag a király…

Olvass tovább

Kali András: Hazatalál a hontalan (részlet)

A 9. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga * 1. fejezet A vagon padlóján ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül szállítottak bennünket. Többedmagammal a saját vizeletünket ittuk. Egy férfi már egy hét után többször elájult a szomjúságtól. Könyörgött, hogy öljük meg. A nagy hideg miatt a vagon vaspántjain megült a dér, azt kapargattuk le,…

Olvass tovább

Efemberger: Másvilág I. A Gyógyszerész (részlet)

A 9. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga * 1. fejezet: Bolondokháza (Richard) Richard Finnigant csípős fájdalom ébresztette. Az orrát végig marta valami, és az égető érzés pillanatok alatt szétterjedt a fejében. Hasonlót csak egyszer érzett az életében, amikor Victor az érettségi bál öltözőjében megcsináltatta vele a chiliszippantó kihívást. Unokabátyja ötlete még részeg kábulatában is borzasztó…

Olvass tovább

S. A. Locryn: Gyufaláng (részlet)

A 9. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga * Prológus Emlékiratok – 1945.04.24. Tudtam, hogy maga a földi pokol lesz az a nap. Sokszor felfogni sem voltam képes, hogyan éltük túl egészen máig. És én ott a többiek közt csatarendben állva egészen biztos voltam abban, hogy az aznap később egy újabb ilyen megmagyarázhatatlan esemény lesz a…

Olvass tovább

Derenkó Dániel: Az ég leányai (részlet)

A 9. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga * 1. Egy lány poroszkált az út szélén. Mocskosan, rongyosan. Csavargó volt. Egy nincstelen, aki üresen kongó gyomorral menekült egy nyomozó elől országról országra. Egy-egy nagyobb városban meghúzódott néhány napra. Kiválasztott magának egy forgalmas teret, utcát, elrongyolódott öltözékében lerogyott egy lépcsőre, vagy csak úgy a járdára, és maga…

Olvass tovább

Fekete Éva Gabriella: Dübörgő paták

Figyelmeztetés: erotikus tartalom * Valamikor Amerika a vadlovak nemes, büszke népének hazája volt. Valamikor musztángok millió patadobogásától rengett e föld, de ezek a napok már a múltba vesznek. A zsálya borította hegyek és az egykor oly zord völgyek, ahol szabadon kószáltak a vadlovak, ma ranchokkal van teletűzdelve. A musztángok a marhatenyésztők sorscsapásai lettek, hiszen elvették…

Olvass tovább