Göncöl Orsi: Egy anakronisztikus lelet

‒ Fayaz Darwish? ‒ Én vagyok ‒ feleltem zavartan. ‒ A Kairói Rendőrőrsről érkeztünk. Bemehetünk? A két rendőrt a konyhában ültettem le. Szűkös bérlakásomban másutt nem akadt számukra hely. ‒ Miről volna szó? ‒ tudakoltam. Azok ketten összenéztek. ‒ Az öccséről, Dyariról ‒ mondta az idősebbik kelletlenül. Így szereztem tudomást arról, hogy az Ajándékot visszavették….

Olvass tovább

Nelli X: Tüskék 1. – Példaképek (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Nulla A nő ijedten rezzent össze. A magassarkúja keményebben koppant a hotelszoba fényesre csiszolt parkettáján, mint szerette volna. „Basszus… ugye nem ébredt fel?!” Lélegzetét visszafojtva nézett válla fölött a még alvó férfira, aztán halványan elmosolyodott. A férfi továbbra is békésen aludt. A nő elnyomott magában egy apró…

Olvass tovább

Cserháti Lenke: Lélekvesztő – Út Calais-ba (részlet)

Az Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   TIZENEGY London, 1653. szeptember 5. És Reginald Bertram utálatos feje végre a porba hullott. Eustace Camber elégedetten figyelte, mint bucskázik le az ostoba lázadó barna üstöke a pódium fából tákolt lépcsőin, s fröcsköli be átkozott kék vérével a legelöl bámészkodókat. Cambernak régen volt ilyen jó napja. Nem várta…

Olvass tovább

Emma ZR: Hurrikán előtt (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   1. Carolyn Fogalmam sincs, mi ülhetett ki az arcomra, de Oliver hirtelen befejezte a beszédet. Remek, már azon gondolkodtam, hogy a poharammal ráverek az asztal szélére, és a kezemben maradó szilánkot a combomba szúrom. Persze soha nem tennék ilyet, valamivel azonban le kellett kötnöm magamat, mielőtt sikítani…

Olvass tovább

Ange: A Lidroc, a Vámpír és a Boszorkány bemegy egy bárba… (részlet)

NgeA 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   1. – Hé, Evans! Kár volt így kicsípned magad… Ahogy elnézem, ma este már csak egy hullával lesz randid! – Nick jókedvű hangon, a hátam mögül szólal meg és igazán jellemző rá, hogy köszönés helyett egy gyatra poénnal üdvözöl. Nem fordulok meg, hogy visszavágjak, mert még biztatásnak…

Olvass tovább

Early Moon: Álmatlan csillagok (részlet)

1. Nillával akkor hozott össze először a sors, amikor már késő volt. Ezt ő maga mondta. De előbb odaállt a kerekesszékem mellé, megfogta a kezem, és ettől nagyon furcsa, földöntúli forróságot éreztem, egész bensőmön átsugárzott. Addigi életem összes kínja kimosódott belőlem, izomsorvadásos végtagjaim újra életre keltek, hatalmas erő szállt meg egyetlen hosszú pillanatig. Kinyitottam a…

Olvass tovább

H. R. Polack: Összefonódás 1. – A magisztrát (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   I. fejezet – Viszlát, Mr. Royce! Jó utat! – mondta Darrell, azzal belelökte a hullát a folyóba. Royce halványkék ingje felfúvódott az alászorult levegőtől, akár egy buborék. A test lebegett pár pillanatig, majd lassan alámerült. Ez alapján együttműködőbbnek bizonyult holtában, mint éltében. Pár kilométerrel lejjebb a folyóág…

Olvass tovább

Simonyi Katalin: Az orrom után (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Előszó Már akkor gyanút kellett volna fognom, amikor az ötvenedik születésnapomon kedvem támadt kimenni a Városligetbe. Fiatalabb éveim több érdekes kalandja kezdődött a liget valamelyik padján ücsörögve, a tavaszi fűszagban. Azok a nedves, párás illatok azóta is veszélyesek. Az ember sosem tudhatja, milyen lelkiállapotba sodorják. A kerek…

Olvass tovább

K. Guszti Ágnes: Álmodj magadnak egy boldogabb életet! (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga 1. EGY FEHÉR AJTÓ Amikor az utcán sétálok, bárki jön velem szembe, az arcán nem látok mást, csak megvetést. Ugyan, mi baja ennek a lánynak? – sugallják ezek az arcok. – Volt egy jó kis állása, albérlete a város közepén, és biztosan akadt néhány barátja is. Mi másra…

Olvass tovább

Floral Carver: ÉGj VELEm! (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   1. Adam 1990. augusztus 22. Az anyu azt mondja, el kell kicsit mennie. Én vigyázok majd Aidenre. Én már nyolcéves vagyok, úgyhogy okos nagyfiú vagyok, aki tud az öccsére vigyázni. Aiden még csak ötéves. Túl fiatal még. Nézem az anyut, ahogyan öltözködik. Olyan szép. Szeretem ezt a…

Olvass tovább

Helena White: Két külön világ (részlet)

Kedves pályázók, ahogy a Facebookon is írtuk, technikai okokból csúszik a lektori jelentés. Elnézést kérünk a plusz izgalmakért, amit ez okoz.   A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Két külön világ, ha találkozik mi lesz abból? Két magányos szív egymásért kiált, legyőzve a távolság démonát…   Vivien – Végeztem mára – állítja le…

Olvass tovább

Molnár Nikolett: Feloldozás (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga 1. Fejezet Luna Fogalmam sincs mióta vagyok már úton. Egy ideje már minden kanyar ugyanolyan, mint az előtte levő. Minden fa egyforma. Minden szürke és zöld. Egymást váltják a hegyek és az erdők. Előttem csak a szürke aszfalt terül el, telis-tele kátyúkkal, amit a sofőrök ingerülten kerülgetnek. Ügyet…

Olvass tovább

Büksi Zsuzsanna: Szerencsehozó kristály

Bálint apró csókokkal hintette be Luca nyakát, lassan haladt a lány kulcscsontja felé. A tévé képernyője villogott a sötétben, meg-megvilágította Luca karcsú testét, tenyérbe illő, gömbölyű melleit. A lány hófehér, szeplős bőre alatt finoman kirajzolódtak az erek. Friss kamilla illata körbeölelte Bálintot. Versenyt lüktetett a vér az ereikben, felforrósodott bőrük összetapadt. A szoba sarkában kitartóan…

Olvass tovább

Anita Boza: Véletlenül igen

  Audrey Amikor elképzeltem életem nagy napját – a Nagy Napot –, a helyszín semmiképp nem a metróaluljáró volt, és a nézőközönség sem fásult, unott képű várakozókból meg a szemetesekben turkáló hajléktalanokból állt. Álmaimban a fátylamat nem a londoni metró menetszele lebegtette, hanem habos ruhácskákba öltöztetett kislányok hozták utánam. Úgy terveztem, a szeretteim vesznek majd…

Olvass tovább

Kiszely Réka: Töréspont

– Ezerszer megmondtam már nektek, hogy Jucikával kellene csináltatnotok a csokrokat! Marcsi lányának az esküvője egy tünemény volt, az a sok margaréta…! Olyan volt, mint egy tündérmese. És nem került egy vagyonba! Ezek csak virágok, pazarlás ennyit fizetnetek értük. Nem értem, miért ragaszkodsz ennyire ahhoz, hogy Budapesten csinálják a csokrodat. – Kinga a legjobb barátnőm…

Olvass tovább