A lektorok elé került mesék – 3. csapat

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogatóra olyan meséket is vártunk, amelyek kifejezetten rövidek. Ezekből nem tudunk az oldalon hosszabb részletet megosztani, de egy-egy kis ízelítőt újra hozunk nektek. Ebben a két hétben ezeket a meséket nézik meg a lektorok.   Földi Kinga: Szofi és Lulu (részlet) Az ötéves Szofi izgett-­­­mozgott az autó hátsó ülésén. Szemét le sem…

Olvass tovább

Lakatos Dóra: Tolvajok! – Sebrosetto fogságában (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   I. Fejezet Etienne óvatosan átfordult a hátára, és kinyitotta a szemét. A nap félig elvakította, de így is ki tudta venni a fölé hajoló alak körvonalát, ami leginkább egy vékony póznán hagyott fészekre emlékeztette. Az alak leguggolt mellé, így hatalmas, gubancos hajával kitakarta a napot, Etienne pedig…

Olvass tovább

Alba Ferro: Karmazsin (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga Figyelmeztetés: erőszakos tartalom   Az élet fényes oldala – Hogyan lehet ez a férfi ennyi év után is ennyire jóképű? – Amanda elmélázva nézte a Scarlett Johanssont ölelgető Elvis Presley-t a kivilágított moziposzteren. Sunny felszürcsölte a mozis kóla maradékát, a kukába hajította a papírpoharat. A válla mögé dobta…

Olvass tovább

Simonyi Katalin: Az orrom után (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Előszó Már akkor gyanút kellett volna fognom, amikor az ötvenedik születésnapomon kedvem támadt kimenni a Városligetbe. Fiatalabb éveim több érdekes kalandja kezdődött a liget valamelyik padján ücsörögve, a tavaszi fűszagban. Azok a nedves, párás illatok azóta is veszélyesek. Az ember sosem tudhatja, milyen lelkiállapotba sodorják. A kerek…

Olvass tovább

K. Guszti Ágnes: Álmodj magadnak egy boldogabb életet! (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga 1. EGY FEHÉR AJTÓ Amikor az utcán sétálok, bárki jön velem szembe, az arcán nem látok mást, csak megvetést. Ugyan, mi baja ennek a lánynak? – sugallják ezek az arcok. – Volt egy jó kis állása, albérlete a város közepén, és biztosan akadt néhány barátja is. Mi másra…

Olvass tovább

Győri Orsolya Csilla: Időhurok (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   1945 ∞ 2022 − Mindig legyen C-terved, hátha a B nem működik − „Néha a kísértethistóriák épp úgy kezdődnek, mint egy nyári vakáció. Napfény, vízpermet és virágillat, meg könnyű fuvallat hátán érkező méhdöngés. Aztán beborul az ég, elsötétül az égbolt. Az előbb még minden arról szólt, hogy…

Olvass tovább

Völgyi Viktória: Szívdobbanás (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Első rész 1. A nap nagy részében egy nehéz szülésnél segédkeztek, így már sötétedett, amikor elérték a következő település – Meszlen – határát. Dani már messziről látta a földekről hazafelé ballagó falusiakat, nagyrészt asszonyokat. Ez manapság mindenhol így volt. Annyi férfit soroztak már be, hogy vándorlásuk során…

Olvass tovább

Tessa R. Lambrick: Beltane hangjai (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga Figyelmeztetés: erőszakos tartalom, felkavaró elemek   Egy Kislány voltam még, amikor először feltűntek. Kezdetben csak egy példányt láttak, ráadásul nem is valami vadregényes erdőben, elhagyatott kúriában vagy egy eldugott, istenháta mögötti kunyhóban, hanem New York kellős közepén. A Central Parkban vette észre egy járókelő, ahogy az a valami…

Olvass tovább

A lektorok elé került mesék – 2. csapat

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogatóra olyan meséket is vártunk, amelyek kifejezetten rövidek. Ezekből nem tudunk az oldalon hosszabb részletet megosztani, de egy-egy kis ízelítőt újra hozunk nektek. Ebben a két hétben ezeket a meséket nézik meg a lektorok.   Claudius Oltarimanus: A nünüke új ruhája (részlet) Erdőországban hajnalodott. A nünüke álmosan kinyújtóztatta a lábait, majd kimászott…

Olvass tovább

Floral Carver: ÉGj VELEm! (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   1. Adam 1990. augusztus 22. Az anyu azt mondja, el kell kicsit mennie. Én vigyázok majd Aidenre. Én már nyolcéves vagyok, úgyhogy okos nagyfiú vagyok, aki tud az öccsére vigyázni. Aiden még csak ötéves. Túl fiatal még. Nézem az anyut, ahogyan öltözködik. Olyan szép. Szeretem ezt a…

Olvass tovább

P. Dávid: Kakukk (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Első fejezet 2017. április 26., szerda délután Gergő nézte, ahogy a tábla fölött lévő óra másodpercmutatója áthalad a tizenkettesen. Pontosan fél négy. Elméletileg vége volt a napközinek. Ez az asztalnál ülő tanítónéninek is feltűnt, ugyanis két perccel később elengedte a tanteremben maradt öt gyereket. Gergő óvatosan a…

Olvass tovább

Helena White: Két külön világ (részlet)

Kedves pályázók, ahogy a Facebookon is írtuk, technikai okokból csúszik a lektori jelentés. Elnézést kérünk a plusz izgalmakért, amit ez okoz.   A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Két külön világ, ha találkozik mi lesz abból? Két magányos szív egymásért kiált, legyőzve a távolság démonát…   Vivien – Végeztem mára – állítja le…

Olvass tovább

Molnár-Varga Zita: Amanda és az akrolvatikus kaland (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Kaland a láthatáron! -Amanda! Amandaaa!!!! Amanda éppen a trambulinban hevert, ugyanis a fejébe vette, hogy Emilt, a kecskéjét megtanítja szaltózni. Emilnek rengeteg jó tulajdonsága volt – például a rekordok könyvébe is bekerült azzal, milyen villámsebesen tüntetett el öt kiló krumplit – és általában benne volt minden mulatságban,…

Olvass tovább

Dancsik Adél: Démoni ketrec (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   1. fejezet Egy évvel előtte Be vagyok lőve. Nagyon. A gyógyszereimmel… Túl sokat… Túl sokat vettem be. A mellkasomhoz kapok. Hallom, érzem. El fog törni a szívem. Elveszítem őt. Elveszítem… Megvakítanak a fehér csempék. A neonlámpák pislákolnak. A folyosó megfordul. Vagy elestem? Gyógyszer és fertőtlenítő marja az…

Olvass tovább

Fosztó Zsófia: A tigris és a KőMaDár (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   1. Kővári Martin Dárius Martin majdnem felrobbant. Kezdte úgy érezni magát, mintha a saját szobra lenne. Mintha órák óta ácsorgott volna a gyalogátkelőnél. A lámpának persze esze ágában sem volt, hogy véletlenül zöldre váltson. – Emiatt fogok elkésni – morogta magában Martin. Aztán hirtelen valaki megszólította: –…

Olvass tovább