A lektorok tapasztalatai, fejlődési lehetőségek

Az elmúlt hónapok során a 10. Aranymosás Irodalmi Válogató keretén belül a kiadó lektorai több mese és regény kéziratát is elolvasták. Megkértük a kollégákat, hogy írják meg, milyen általános tapasztalataik voltak a munka során, mik lehetnek azok a témák, problémák, amikkel érdemes foglalkozni mindazoknak, akik fejlődni szeretnének.

A lektorok is kiemelték az általánosan az egész pályázatra jellemző, magasabb nyelvi szintet. „A regények hangulatosak, van egy atmoszférateremtésre való igyekezet”, írta az egyik lektor, és azt is többen örömmel mondták, hogy a szövegek megragadták a figyelmet jó horgokkal, alaphelyzetekkel. Több lektor is kiemelte, hogy érdekes ötletekkel, kiinduló helyzetekkel, nagyon jó lehetőségekkel találkozott, azonban sajnos a háttérvilágban, nyitóötletben rejlő lehetőségek több szövegben is kiaknázatlanok maradtak. „A szerzők mintha nem mernék az ötleteiket végletekig kibontani és a lehető legtöbbet kihozni belőlük, annak ellenére, hogy érződik, valóban foglalkoztatja őket az adott téma”, írta az egyik lektor. A jó alapötletek kibontása, forgatása, fejlesztése, a kreativitás nagyon fontos írói eszköz – ha valaki úgy érzi, szeretné az ötleteit tovább fejleszteni, írós közösségek, vagy akár a regényötlet-fejlesztő kurzusunk is segíthet ebben.

A fantasy történetek esetében a jó, ügyes elemek időnként nem alkottak koherens világot, és így nem tudták erősíteni a konfliktust. Egy izgalmas háttérvilág kidolgozása részben a jó ötletekből, részben viszont annak a végiggondolásából áll, hogyan áll össze egy, a hétköznapitól eltérő világ, hogyan hat a mágia vagy a technológia változása, a miénktől eltérő társadalmi berendezkedés a szereplőkre és a történetre. Történelmi regények esetében érdemes alaposan utánanézni, az adott korszaknak, hogy ne díszlet, inkább a történetben fontos szerepet kapó elem legyen a más kor.

Egy másik visszatérő téma a lektorok beszámolójában a történetek fókusza és az írói ígéret megtartása. Az egyes történetszálak nem mindig erősítették egymást, a mesélés túl csapongó volt, vagy akadt olyan, hogy az erős és egyértelmű írói ígéretet, amelyet a szöveg a nyitásnál tartalmazott, végül nem valósította meg a teljes kézirat, a történet agy vagy több alkalommal is más, nem előkészített irányt vett.

Az írás közben alakuló fókusz, fő téma egy természetes része lehet az írói folyamatnak, de legkésőbb a kész mű átnézésénél érdemes ellenőrizni, hogy világos-e a fő konfliktus. Kifejezetten azért dolgoztuk ki a dramaturgia alapozó kurzusunkat, hogy ebben tudjunk azoknak segíteni, akik szeretnék megnézni, hogyan működik egy dramaturgiai ív átgondolása a gyakorlatban.

Ehhez kapcsolódóan a lektorok megjegyezték, hogy megjelentek árnyalt, jó érzékkel megírt, emlékezetes karakterek, viszont némelyik történetnél – ahol a zsáner vagy a téma amúgy ezt kifejezetten igényelte volna – a szereplők „lelkivilágának, érzelmi fejlődésének, viszonyrendszerének bemutatása, a karakterábrázolás túlságosan felületes maradt, a viselkedés, a reakciók nem lettek kellően hitelesek”. A szereplők közötti dinamika, az ő érzelmi reakcióik és változásuk ugyanúgy a dramaturgiai ív része¸ mint a történetvezetés fordulatai. Az érzelmi tetőpontok hitelessége, érthető felvezetése nagyon fontos, amire érdemes odafigyelni.

A nézőpontkarakterek időnként nem vettek „aktívan” részt, saját történetükben, inkább csak reagáltak a helyzetekre. Érdemes azt megfontolni ilyenkor, hogy elég magas-e a tét, mi lenne az a helyzet, amelyben a főhős nem csak reagálna, hanem maga is alakítani kezdené a történetét, még akkor is, ha alapvetően egy visszahúzódó, mélázó karakter.

A korcsoport igényei mind a mesék, mind a Middle Grade, a Young Adult és a New Adult regények esetében kiemelten fontosak. A mesék és a Middle Grade történetek esetében kifejezetten fontos volt, hogy a megmutatott témák, helyzetek, problémák illeszkedjenek az adott életkorhoz. A mesék és a gyereklélektani viszonyával ezért foglalkozunk kiemelten a meseíró kurzusunkon. A Young Adult és a New Adult történetek esetében a narrációs távolság tudatos alkalmazása és az érzelmi ív végiggondolása egyaránt nagyon fontos, illetve a mesélés lendülete ennél a két korcsoportnál kiemelten fontos.

Úgy gondoljuk, hogy a történetek bétáztatása, esetleg írós közösségek keresése, ahol ötletekről, készülő művekről és kész kéziratokról is lehet beszélgetni, nagyon sokat tud segíteni minden fejlődni vágyó írónak. Ugyanakkor a béták sokszor csak jelezni tudják, hogy hol van hiányérzetük, mi zavarja őket, de nem mindig tudnak segíteni abban, hogyan lehetne kijavítani ezeket a problémákat. A fejlődésnek sok útja van kurzusoktól kezdve a sok-sok-sok oldalnyi íráson át mások bevált írói módszereinek megfigyeléséig és kipróbálásáig. Az íróvá válás egy olyan út, amely a publikálással sem ér véget, mert mindig lehet fejlődni, az egyes készségeken dolgozni, az eszköztárat bővíteni.

A pályázat során sosem az íróról, az ő tudásáról vagy tehetségéről adunk visszajelzést, hanem erről az egyetlen kéziratról és arról, hogy ez éppen hol tart. Néha egy másik szöveg, új perspektíva egészen más visszajelzést kap, néha éppen egy ilyen visszajelzés segít a konkrét szöveg kijavításában. Az írás egyik fontos eleme, hogy a szerző jól érezze magát alkotás közben. Ha ez az élmény megvan, akkor már el lehet könyvelni egy írói sikert.

Köszönjük a beküldött szövegeket és jó írást kívánunk mindenkinek!