Címke: Artair McKnight

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     Amikor megérkeztünk az Ősök Fennsíkjára, már véget ért a küzdelem. A strigoikat mind megölték, a Zack oldalára állt démongyermekeket pedig megkötözték. Elég volt csak ránéznem Drostanra, és ő már tudta, hogy mit tettünk. Tudta, hogy megöltük a démont, ezért örömittasan elkiáltotta magát, és a magasba emelte az öklét….

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     Vadtűz Zack Enyhe fényességben ébredtem. Azt hittem, hogy emlékezni fogok az álmomra, azt hittem, hogy újra meg fog támadni benne Zack, és majd az életemet féltve ordítozok. De nem így történt, hál’istennek! Oldalra fordultam, és Rose-t pillantottam meg magam mellett. Édesen aludt. A szemfestéke elkenődött, a haja kócossá…

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     Egy pillanatnyi túlvilág Kedden, szerdán és csütörtökön Rose és én igyekeztünk a lehető legjobban elszakadni a tündérvilágtól és a Kelta Erdőtől. Egyedül ő beszélt Una nénivel, amikor leadta a pólókat, majd másnap át is vette őket (immáron az új, egyedi jelünkkel). De gyorsan lelépett, és elmentünk a Habzsoldába…

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     Lila és fekete  A következő négy nap katasztrofális volt, meg egy kicsit jó is. Hogy miért volt jó? Mert minden nap sokat voltam együtt Rose-zal. Hogy miért volt katasztrofális? Mert ha összeszámolom az órákat, amennyit Rose szomorú ábrázattal töltött el, akkor szerintem összesen két nap jönne össze belőle….

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     A strigoik Kifáradva hullottam az ibolyák közé, még csak ahhoz sem volt elég erőm, hogy normálisan tudjak landolni. A szárnyaim összegyűrődtek a hátam alatt, az egész testem ki volt csavarodva. Egyébként nem esett semmi bajom, csak nyomorultul éreztem magam. Rose kecsesen ereszkedett le mellém, és ráhajolt a mellemre….

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     A temető szellemei Véget értek az álmaim. Nem mindegyik, csak azok az álmok. Azt hiszem, azzal, hogy ott a templomban eljött a végítélet napja, és az őrült gyilkosom démonná változott, az álmaim már nem tudtak tovább jósolni. Minden üzenetet megkaptam, már csak ki kellett bogozni a szálakat, és…

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]       Dubh, a brownie Hullaszagot éreztem. Legalábbis hullaszagnak gondoltam, mert fojtogatóan büdös volt, és hányingerem lett tőle. Befogtam az orrom, és a sötétben tapogatózva próbáltam elmenekülni innét. A fal hideg tapintású volt és nagyon érdes. Repedések húzódtak végig rajta, s ezekből a repedésekből valami gyorsan mozgó kis bestiák…

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     A szívre hallgatva Amikor kinyitottam a szemem, a gyönyörű ibolyamezőt láttam. Pillangók keringőztek a különféle színekben fénylő tündérmanókkal, és a virágok olyan intenzíven illatoztak, hogy majdnem elájultam tőlük. A nyírfák lombjai között furulyázva fújt át a szél, ekképp szolgáltatva a bársonyos zenét. A szellő hömpölygése játszott a mandolinon,…

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     Találkozások Folyós, fojtogató köd csúszott szét az erdőn, és beterített mindent. Kopasz, göcsörtös tölgyfák reszkettek köröttem, és ijedt tündérmanók ficánkoltak a vacogtatóan hideg levegőben. A lélegzetem nagy gőzfelhőként szállt ki a számból, mintha cigiznék, és egyre jobban féltem. Leguggoltam egy furcsa, torz növésű bokor mögé, és onnan kémleltem…

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     Tündérszárnyak Tél volt, és fogvacogtatóan, didergetően hideg. Vékony rétegnyi hó hullott a hegyekre, és még mindig esett. Én az egyik hegyvonulat tetejéről néztem le a tájra, de nem sokat láttam, mert minden olyan szürkés-fehéres volt. Baromira fáztam, mivel egy szál ingben ácsorogtam ott a hóesésben, és nem tudtam,…

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]   Az ellopott egyszarvú Kéz a kézben barangoltunk egy ősrégi temetőben. Fogalmam sem volt róla, hogy Rose miért hozott ide, de nem is érdekelt. Csak arra tudtam gondolni, hogy vele vagyok, és ő törődik velem. Még mindig csak a barátom volt, de én azt éreztem, hogy szeretem. Bárgyún elvigyorodtam amikor…

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     Sláine, a familiáris Egy kiálló sziklán álltam, derékra tett kézzel, lenézve az alattam húzódó, tökéletesen szép, ködös tájra. Eszembe jutott Caspar David Friedrich Vándor a ködtenger felett című festménye, és ettől valahogy még büszkébb lettem. Sosem álltam még ilyen tartással, sosem voltam még ilyen vakmerő és bátor! Még…

[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/regenyek/kristalyszep” newwindow=”yes”] Korábbi részek[/button]     Az igazság Szilfák ágai alatt bújtak át a nagyszüleim. Hat éves voltam, amikor meghaltak; alig emlékszem rájuk, de mégis tudtam, hogy ők azok. Alaposan megnéztem őket. Láttam őszülő hajukat, kötött pulóverüket, egymásba font karjaikat, és az arcukon szélesedő mosolyt. Meghitten és átszellemülten sétáltak az erdőben, mindkettejük nyakában egy-egy…