Titinke megérkezik Valahol messze, észak és dél között, ott, ahol a keletről érkező Nap találkozik a felhőt hozó nyugati széllel, Manóvölgy legvégén, három égig érő fenyőfa áll. A legvénebbik vastag törzsébe, valamikor régen, egy kedves kis manó takaros házikót épített. Nem is tudom, hány száz esztendő telt már el azóta, de az biztos, hogy az…
Klió már egészen kicsi kora óta Rajmund bácsiéknál töltötte a nyár jelentős részét, vagy még pontosabban a bácsiék könyvtárában. Pici korában alig várta, hogy végre megtanuljon olvasni – biztos volt benne, hogyha megérti a könyvekben látható, különös és varázslatos írásokat, akkor csodálatos tudás birtokosává válik majd. Most, tizenegy évesen már tudta, hogy többé-kevésbé igaza volt….
1. Vannak helyek, ahová térkép és bőröndök nélkül utazunk. Minden, ami szükséges hozzá, mindig ott van velünk. A kéz, a láb, az érzékszervek, az ész. Aki ezt nem hiszi, még sosem volt része olyan kalandokban, mint Adam-nek, akiről e történet szól. Ha megkérdezik tőle, hol kezdődött az egész, gondolkodás nélkül rávágja, hogy Nagymama házában….
A varázskavics születése Timi rosszkedvűen hunyorgott a reggeli napban. Nem sok kedve volt bemenni az iskolába. Most pont olyan egyedül érezte magát, mint az első két évben, amikor nem volt barátja. Egy olyan osztályban, ahol a harminckét gyerekből csak hét lány van, ez maga volt a katasztrófa. És milyen hét lány! Nem csoda, hogy sokkal…
Első fejezet Szmirkó útra kel A puhavölgyi tündériskola pontban napnyugtakor eresztette szélnek nebulóit. A Becsüs nemzetség leszármazottai pajkosan ugrándozva zúdultak ki a kristálykupolás épületből, és puszta ifjonti csintalanságból ködvarázslatokkal tették csúffá a rivális Imsó törzs fiait. Azok sem adták alább: tollpihe förgetegeket bűvöltek rájuk, ezért aztán jó néhány erdőhossznyi területen igencsak elképedtek a madarak,…
A találkozás – Anyuciii! Mesélj ma is a duliánokról! Petya elmosolyodott, amint a folyosón végighaladva meghallotta a kishúga szobájából kiszűrődő hangokat. Megállt az ajtó előtt, és kíváncsian fülelt. Nagyon jól emlékezett még arra az időre, amikor ők voltak Matyival óvodások, mint most Franciska, és nekik is ez a mese volt a kedvencük. Vég nélkül…
Kicsoda Zsombor? Neve: Zsombor Hajszíne: szőkésbarna Szemszíne: barna Kora: 5 év Mitől fél? Sötétség, pókok, cápák, mosógép Mit szeret? Biciklizni, fára mászni, hóembert építeni, vízipisztollyal lövöldözni. Legjobb barátja: Tomi (és Betti, de ezt nem mondja el senkinek) A legtöbb történetben a hősök olyan dolgokat tesznek, amelyek hatással vannak a világra. A most következő kalandok…
[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/mesek/mai-mesek-erdelybol” newwindow=”yes”] Korábbi novellák[/button] Gyermekkorom legszebb, s egyben legmegrázóbb emlékei Kormos Pistához, a garabonciáshoz kötődnek. Rongyos ruhájú, folyton kolduló, dugónyi, fekete örmény cigányember volt, és a falunk melletti Kálvária domb tetején lakott, egy szélfútta, rogyadozó viskóban. Olyan dühös indulatosság lakozott benne, hogy elég volt csak ránézni, máris éktelen káromkodásban tört ki, mert…
[button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/mesek/ezustgyuru” newwindow=”yes”] Ajánló[/button] [button link=”http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu/rajczy-matyas-ezustgyuru-1-resz-1410.html” newwindow=”yes”] 1. rész[/button] 2. Egy új barát Csanágládot az ősz végén nagy eső lepte meg. Úgy szakadt három napon keresztül, mintha dézsából öntenék. Az eső megzúgatta az erdőt és széttépte a ködfátylat. Utána jött a sár, a patak iszapos áradata, ami lehetetlenné tette a kinti munka folytatását….
Esti mese Tücsökzene száll a széllel, / betakar a sűrű éjjel. / Bárányfelhő, puha párnám… / S kalácsképű holdkosárkán / ragyog fényes csillaglámpám. Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kisfiú, Marci. Szőke hajú, kék szemű kisfiú volt, aki családjával egy kicsi, sárga színű házban lakott. Sok mindent szeretett, mint a legtöbb óvodás kisgyerek….
Első fejezet, amelyben valaki landol az ablakpárkányon, de később már ketten ülnek ott Dani, mióta az eszét tudta – ez már vagy tizenkét évre visszanyúló történet – mindig félt a sötéttől. A szobájában éjszakánként égve maradt egy aprócska jelzőfény, hogy nyugodtabban aludjon, de még így is több órát töltött azzal, hogy alvás helyett a…
Jó lenne játszani néha. Mint 10-12 éves koromban. Miért van az, hogy az emberek bizonyos kor után nem játszhatnak? Miért épp a játékról illik leszokni, miért ne lehetne ez is éppolyan tisztességes hobbi, mint annyi más? „ (…) Most ebédre, hollók, varjak / Seregestül, aki van! / De szemét ne bántsa senki: / Azzal elbánok…
– Ajjajajajajaj! Hajajajajajaj! Jaj nekem, jaj nekem! – sóhajtozott egy ütött-kopott kisautó a roncstelepen a sok lim-lom, kacat, szemét társaságában. – Ajjajajajajaj! – hangzott a szívet tépő sóhajtozás megállás nélkül. A környék lakói már mind ismerték a kisautó történetét, ezért elengedték a sóhajokat a fülük mellet, de ezen a napon éppen egy ifjú egércsemetét vetett…
1. A tengerben Valahol a szirtek alatt, hol hófehér homokot sodor a víz, mint hófellegeket a téli vihar, élt hetvenhét tengeri gyermek. Semmi sem volt abban a világban, csak a fény kék-fehér derengése, ahogy megtört a hullámokon. A tengeri gyermekek itt mulatták végig a napot a hullámparipák lovaglásával, hogy aztán minden este a homokfövenybe fúrva…
…Esténként a kismacskák, mikor végeztek a bundájuk tisztára nyalogatásával, Marcsi kosárkája körül gyűltek össze. És Marcsi mesélt nekik: elmesélte az életét. Lassan kezdte, mint aki alig emlékszik vissza, de ahogy mesélt, estéről estére jöttek elő a történetek… Amíg egy macska szeme kinyílik – Amikor megszülettem – kezdte Marcsi – én voltam a legkisebb…