– Csalódtam benned, fiam – szól nagyapa csendesen, a fülemnek mégis túl hangosan. Az ajkamba harapok. Tudtam, hogy nem kellett volna bevallanom a családomnak, főleg nem vacsoránál. Amikor elmondtam nagyapáéknak, hogy a fiúkat szeretem, és barátom is van, nagymama kezéből kiesett a villa, és hangos csörömpöléssel landolt a padlón. Azóta se vette fel. Kibámulok az…
S. Vera fiatal volt és akár szép is lehetett volna, ha egy kicsit többet törődik magával. Egy unalmas, szürke irodában dolgozott, ahol minden hétköznapja egyformán telt, hétvégenként pedig ötödszörre is megnézte a laptopján kedvenc szappanoperái összes évadát egy nagy tál pattogatott kukoricával az ölében. Ez volt S. Vera élete. Ez a napja is ugyanolyan eseménytelenül…
Csecsemőüvöltés töltötte be a szobát. Ágnes összeszorította a fogát, és járkált tovább fel-alá a babával. Időnként akaratlanul megtapogatta tarkóján a kraniális implantátum helyét. Egy mentálposta üzenetet várt, ami bármikor megérkezhetett. Csak Zolika ne sírna egyfolytában! Ágnes léptei lassultak, erővel kellett nyitva tartania kialvatlanságtól karikás szemét. Meg sem hallotta az ajtó nyílását, akkor figyelt csak fel,…
Halálszag árad a nővérem albérletéből. Sötét van, az ajtó tárva nyitva. Nincs fogas, ahová ledobhatnám a fekete szövetkabátomat, ezért inkább magamhoz szorítom, nehogy bármi összekoszolja, mint a falakon kúszó penészfoltok vagy a málló vakolat. Tűsarkúm kopogása fenyegetően visszhangzik a falatnyi folyosón. A hideg áthatol a ruhámon, mintha évek óta nem fűtöttek volna a lakásban. Hihetetlen,…
Mi a halálnak erőltették akkor? Oké, hogy hétévesen cuki voltam, meg lehetett dicsekedni a zenélő gyerekkel, de miért nem gondoltak hosszútávra? Ha meg annyira fontos az a hülye matek, miért nem matekszakkörre írattak be? Csörtetek előre, az erdő egyetlen zöld massza körülöttem, alig látom, merre megyek. Csak messzire akarok kerülni, minél messzebb a várostól. A…
Alex Alex elégedetten dőlt hátra székében. Reggel óta fel sem állt, csak a monitort bámulta. Még mindig az egyik beadandón finomított. Az utolsón. Na, nem a sajátján, a bevezetés a fordítás gyakorlatába vizsgát már tavaly letudta. Most éppen tommyboy01 esszéjét készítette, aki csupán csak egyike volt azoknak a diákoknak, akik fizettek Alexnek egy frappáns munkáért….
Egy Rorschach-teszt kártyáit nézegetem egy magánrendelőben. A tintafoltok mintha megelevenednének a fejemben, oly szürreálisak, mégis sokatmondóak számomra. A válaszaim gyorsak és határozottak. Látni vélem mindazt, amiről beszélek, sőt meg is mutatom az orvosnak, elmagyarázom, amikor egy-egy felelet után hitetlenkedve pillant rám. Az utolsó kártyalapot nagyon érdekesnek találom. Gondolkozom egy darabig, majd így felelek: – Ez…
A két szem tabletta ellenére Zoltánnak még mindig hasogatott a feje. Megdörzsölte a homlokát, és felhajtotta a maradék whiskyjét. Gerda múltkor az arcába vágta, hogy sokat iszik. Éppen csak le nem alkoholistázta az a ribanc. Rohadtul nem értette, mekkora a nyomás rajta. Zoltán telefonja megcsörrent. Rápillantott, elhomályosult előtte a kijelző, egy pillanatra be kellett csuknia…
– Rita. – Anyu lassan benyitott lánya szobájába, majd megállt az ajtóban. – Mondani szeretnék valami fontosat. – Mondjad. – A tizenhárom éves Rita fel sem nézett Balatoni alkony című festményéből, amelyen éppen dolgozott. A szobája ablakából rálátott a magyar tengerre, amely fölött a lemenő nap gyönyörű, aranyló sárgás rózsaszínre színezte az eget. Rita úgy…
Tibikém fütyörészve lépett be a falusi kisboltba. A fütyörészés közismerten a jókedv jele, és Tibikém azért volt jókedvű, mert igen kellemes este várt rá. Szép, meghitt, otthon töltött este. Ezt a meghitt estét Tibikém már kora délután eltervezte, és be is ment a kisboltba, hogy bevásároljon mindent, ami egy ilyen estéhez szükséges. A pult mögött…
– Mondj három dolgot, amit mindig csinálsz, mielőtt buliba mész! – kérte Kian. Marshall fején háromnál jóval több dolog átfutott, és ezek közül egyik sem adott választ a fiú kérdésére. Kian nem tudhatta, de az új diák, akit alig egy hónapja a szárnyai alá vett, a régi iskolájában egy bulira sem volt hivatalos. – Belegondolok,…
Azt mondják, az ördög Pradát visel. Nos, én jobban szeretem a Versacét. Valamilyen szinten mindenkiben ott motoszkál a sötétség, ami csak arra vár, hogy a felszínre törjön. Gonosz vagy angyal, jó és rossz; sokszor nem különbözik, nincs jelentősége. A szél egyre makacsabbul csapkodja körülöttem ébenfekete hajam, de már látom a bár fölött lógó táblát. Megszaporázom…
A hatalmas fémajtó csikorogva nyílt ki Kaen előtt, erőlködése fájdalmas sikolyként verődött vissza a földalatti folyosó falairól. Kaen megkönnyebbülten sóhajtott fel, amikor végre beállt a csend. A félhomályos teremben föld és olajszag keveredett, a jelzés nélküli droidok és harci robotok sorait a régi háborúk megfoghatatlan esszenciája lengte körbe. A legtöbb prototípus túl régen állhatott itt…
/ Éttermi zűrzavar / – Csókolom, főnökasszony! Mit szól a jégszoborhoz? A főnökasszony én vagyok. A Morzsás Bajusz Csárda üzletvezetője már tizenöt éve. Nincs nálunk hagyományosabb, unalmasabb vidéki vendéglő a világon. Kivéve a mai napot. A parkolóban titokzatosan elhelyezett jégszobor mindenkit lázba hoz. Balázs, aki az imént rám rikoltott, a tizennyolc éves tanuló szakács….
– Muszáj elindulnom, Varu, nem maradhatok tovább! – Bírnod kell még egy kicsit, Arli, azután mehetsz. – De Lurda megígérte, hogy időben végezni fogunk. – Nem is vagyunk késésben. Most maradj veszteg, és fogd be! Arli kétségbeesetten meredt a padlástér roskatag falain egyre hosszabbra nyúló árnyakra, majd Lurdára fordította mocsárzöld szemét. Homályosan látott csak, sós…