Prológus Dean figyelte ahogy a balta újra meg újra a magasba lendül. Minden sújtásnál önkéntelen pislogott egyet. Ahogy a nyakcsigolyák recsegve törtek szilánkosra Tabby csapásai alatt, nem fröccsent vér, csak valami ragacsos, kátrányszerű anyag kenődött rá a baltafejre. Tabby haja testének lendületét követte. A lefejezett holttestek számának növekedésével mozgása egyre szakadozottabb lett. Lényének egy…
Rana tenyerei melegen bizseregtek, ahogy csukott szemmel koncentrált. Érintésétől az ágyban fekvő idős nő bőrének horzsolásai összehúzódtak, csontján a törés összeforrt. A kovács anyja hálásan hunyorgott rá, és a gyógyító varázslatot követő mély álomba zuhant. Rana felegyenesedett a kisszékről, nyújtózva hátrasimította világosbarna hullámos tincseit. Jóleső fáradtságot érzett, ami képességének határát jelezte. Alvásra volt szüksége, hogy…
1. FEJEZET Jarred 2066. május Miért akarja mindenki ennyire megismerni a jövőt? – tűnődött Jarred a jósda várótermében ülve. Okos-kontaktlencséjének látóterében újra megjelenítette az időt, már negyed órája várakoztak. A gótikus kastélyként berendezett terem csendje és a füstölőillat elmélkedésre késztette. Ő nem hitt ebben a kiber-porhintésben, tudta, hogy az orákulum véletlenszerű emlékképekből jósol. Feleségére pillantott,…
Hogy is történt? Belenézek a tükörbe és nem látok mást csak egy idegent. „Ki vagy te?” – teszem fel az abszurd kérdést a tükörképemnek, hiszen biztos vagyok benne, hogy nem lehetek én. Elkezdem tapogatni a fejem, a tükörkép pedig ugyanezt teszi. – „Tehát igaz, ez vagyok. De ki az az ez? És mégis hol vagyok,…
1. Az életösztön alapvetően ott él minden emberben. Amíg nem fenyegetett veszély, nem is tudtam, hogy ennyire erős ösztönről van szó. Amikor megéreztem, hogy milyen törékeny az emberi lét és mennyivel hatalmasabb erők léteznek rajtunk kívül, rögtön felébredt nyugalmas szunnyadásából, hogy segítségemre keljen. Ha élni akarok, élni is fogok. Ezt mondogatom magamnak. Csak kitartónak kell…
Neu-Berlin Hat évvel korábban A nyilvános kivégzésnek mindig is volt valami bizarr vonzereje. Rick csontig fagyott átnedvesedett kabátja alatt, mégis mozdulatlanul szemlélte a gyülekező tömeget. A szitáló eső sem akadályozta meg, hogy rövidesen tekintélyes csődület verődjön össze. Simán kategorizálható elemek, Rick első ránézésre besorolta őket. A kíváncsi szájtátik, akiket látszólag a véletlen sodort épp…
April 2016. december Az esőcseppek dühösen doboltak a tetőn, és a falióra ütemes kattogásával összefonódva apránként mosták ki az álmot a szememből. Fáztam. Az éjszaka folyamán Zuriel elkommunizálta a takaró nekem járó felét is. Nagyot sóhajtottam, és elgémberedett ujjakkal nyomkodtam a telefonomat, hogy megnézzem, mennyit kell várni még reggelig. Nem volt szerencsém, alig múlt éjfél,…
Az üvegfestő látomása Málészájú Jankó régóta inaskodott egy üveges mesternél. Az előrejutás reménye évről évre kisebbedett számára, még a fiatalabb legények is sorra megelőzték. Jankó ugyanis hiába tudott megfesteni mindent, amit a szájába rágtak, s hiába törte ügyesen, csiszolta pontosan H-sínekbe az üvegcserepeket, ha semmiféle komolyabb munkát nem lehetett rábízni, mert semmit sem tudott elképzelni….
„Göröngyös út vezet a csillagokig.” /Johannes Kepler/ 1 NOOMI F. FÖLDI IRÁNYÍTÁS, ITT A 6-24-ES. VISSZAJELZÉST KÉREK! KÖZP. VESSZÜK AZ ADÁST, 6-24-ES! HOGY ÉRZI MAGÁT? LEHETSÉGES, HOGY A TOVÁBBIAKBAN FÁJDALMAI LESZNEK. NOOMI F. KÖSZÖNÖM, HOGY FIGYELMEZTETTEK, DE FEL VAGYOK RÁ KÉSZÜLVE. KÖZP. NEM TAPASZTALT EDDIG FEJFÁJÁST, HÁNYINGERT? NOOMI F. NEM, EDDIG MINDEN RENDBEN MEGY. ÉRKEZTEK…
Bíborhajú Bianka iskolába megy Bíborhajú Bianka vidáman szökdécselt Tündérerdő kanyargós ösvényein. Rettentő izgatott volt, hiszen aznap ment először iskolába. A legszebb ruháját vette fel, azt amelyikre tulipánokat hímzett az anyukája arany fonallal. Piros iskolatáskájában csupa érdekes dolog lapult. Egy szélforgó, a légáramlatok meghatározásához, egy angyalhaj ecset a tündérpor kikeveréséhez, rózsaszirom lapok a megtanulandó varázslatok lejegyzésére,…
Budai Szilas Elképzelte, hogy a fiú, akit lerajzolt, és akit persze magáról mintázott, egy szökött rabszolga. A különös fa pedig, ami előtt fél térdre ereszkedett, s mely mögött örökös éjszaka honol és figyelmes hold ezüstlik, a szabadság fája, ami értékes könnyeket hullajt az arra rászorulónak. És bár a rajzon csupán ennyi szerepelt, Szil tovább szőtte…
Mark arra ébredt, hogy a feje ütemesen nekiverődik a kocsi ablakának, ami a gyerekkori autós kirándulásokat juttatta eszébe, és ettől elmosolyodott. Nem nyitotta ki a szemét, csak nekinyomta az arcát az üvegnek, hogy megszüntesse a mozgást, de fél lábbal még az álmok földjén maradhasson. Az előző nyarat élte újra, érezte a szabadságot, érezte a hullámok…
Prológus Az utcagyerekek riadtan rebbentek szét, amikor négy pár pata és négy kerék porzott végig a Cours Mirabeau-n[1], ezzel megzavarva játékukat a koszban. Csikorgó faszerkezet alatt zörgött a macskakő. A kocsis annak ellenére is homlokát törölgette, hogy a platánok jótékony árnyukat a feje fölé borították. Öt éve nem volt ilyen meleg, mint most, 1886 nyarán….
301.nap Úgy repülnek el a napok, mintha csak pislognék, és minden egyes alkalommal, amikor felnyitom a szemem, egy másik helyen találom magam. A Wal-Mart. A kórház. A szobám. A munkahelyem. Dr. Howard irodája. Pedig egészen biztos, hogy eltelt ennyi idő. Ezt bizonyítja az a rengeteg neked írott levél. Komolyan, olyan, mintha holdkóros lennék. –…
A gránát nem akart felrobbanni. Akárhogy imádkoztam, akármennyire próbáltam keresni a belső békémet, a megváltást jelentő repeszfelhő csak nem érkezett. Őszintén szólva, fogalmam sincs, miért vártam minden egyes alkalommal ennek az ellenkezőjét egy harmadik világháborús töltettől. Valószínűleg már rég besült az egész, és akkor se csinálna semmit, ha kibiztosítanám és hozzávágnám a szentély falához. Megkönnyebbülten…