Claire Devos: Színek a ködben (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   1. fejezet Sokan úgy tartják, a köd a barátunk, mert segít elrejtőzni. Én nem így érzem. Inkább úgy tekintek rá, mint egy rosszakaróra, aki mögül bármikor rám ronthatnak, és aki elfojtja a színeket, amik számomra az életet jelentik. Kimerülten dőltem a hideg kőfalnak, hogy egy percre megpihenjek….

Olvass tovább

Gordos Zsuzsanna: Baljós árnyékok

Napok óta nem aludt, fel-alá járkált űrhajójában, az ablakon keresztül bámulta a csillagokat. A csillagrendszereket, ahol azok a lények élnek, akiknek már nem látta a gondolatait. Atkins N. Winters − huszonhárom éves, nőtlen, foglalkozására nézve sávszélesség-bérbeadó, rendszertanilag az emberi fajhoz tartozó űrhajótulajdonos − elvesztette a képességét, amivel hozzákapcsolódott mások elméjéhez. A távolból érkező gondolatok csupán…

Olvass tovább

Szerkesztés

Nemrég 100 szavas játékot játszottunk, amelynek nyertese, Polski, elküldhette egy regénye első 10 ezer leütését. A beküldött részlet alapján egy sci-fi thriller ötvözetű történetre számítunk, és most azt is megnézhettük, mik lehetnek ennél a zsánernél (is) azok az elemek, amelyek felkeltik az olvasó érdeklődését. A szöveget Kiss Árpád szerkesztő, íróiskolai oktató szerkesztette meg. Kattintsatok ide,…

Olvass tovább

100 szavas írástechnikai játék

Sci-fi és fantasy szerzők, ez a ti hetetek! Mostani játékunkban ugyanis a világotokat kell bemutatni legfeljebb 100 szóban, de nem akárhogyan. Készen álltok egy játékra, aminek a végén még szerkesztést is nyerhettek? Akkor jöjjön a feladat!   Feladat: egy szereplő felkel és elvégzi reggeli rutinját egy óceán mélyén. A történeted zsánere legyen sci-fi vagy fantasy…

Olvass tovább

Estell Ivy: oxiGen

Marcsi tizenéve berögzült mozdulattal veszi elő a cigit, pont ugyanúgy, ahogy eddig minden munkaszünetben csináltuk. A szájába teszi, sercen az öngyújtó, de mielőtt a láng elérné a dohányt, Marcsi keze megdermed, aztán a kórházi takaróra hanyatlik. – Hogy én milyen segghülye vagyok – nevet fel cinikusan. Hangja rekedt, még nem szokott hozzá, hogy erőltetnie kell…

Olvass tovább

Claire Devos: Előtted az élet

– Előtted az élet! Menj csak! Az apró rágcsáló riadtan szaladt ki a tenyeremből, amint két kezem elég rést nyitott, hogy felcsillanjon előtte a szabadságba vezető út. A szabadságba, és a hatalmas ismeretlenbe. Vajon feltűnt neki, hogy kilométerekre van onnan, ahol a csapdánkba esett? Sokáig néztem utána. A fűszálak, mint a néma őrkatonák hajoltak meg…

Olvass tovább

Szerkesztés

Nemrég 100 szavas játékot játszottunk, amelynek nyertese beküldhette egy regényének első 10 ezer karakterét. A szerkesztői látványpékségben ezúttal egy sci-fi történet nyitását nézhetjük meg, és ennek kapcsán foglalkozhatunk azzal, milyen elvárásai vannak az olvasóknak a sci-fi világteremtéssel kapcsolatban, illetve mire érdemes odafigyelni a háttérvilággal kapcsolatos információk átadásánál. Fibi György szövegét ezúttal Koós Patrícia szerkesztő szerkesztette…

Olvass tovább

E.A. Szandra: A túlélő

Innát meglepte, hogy nem fázik, és hogy a barlang kemény, sziklás földjétől nem sajognak a csontjai. Nem érezte a mindent átható poros levegőt, a füstöt, a mocsok keserű szagát, melyhez már hozzászokott a folytonos menekülés és bujdosás közben. Megijedt. Mélyeket lélegzett, hogy megnyugodjon, ahogyan az apja mutatta mindig. Megpróbálta kinyitni a szemét, de mintha leragasztották…

Olvass tovább

Garzó László: A Gyűjtő

Kicsit szeles, esős hétfő délelőtt volt, amikor végighaladtam a Győzelem sugárúton. Az esőcseppeket az arcomon éreztem. Találkozóra siettem, melyet néhány nappal ezelőtt egyeztettem a Gyűjtővel. A széles sugárút két oldalán egybefüggő épülettömbök magasodtak, hatalmas, átlós támpillérek szilárdították ultrakönnyű üveg-műanyag testüket. Felületükön reklámok villantak, melyek éppen az újonnan felfedezett bolygórendszerekről tudósítottak. Tegnap láttam erről egy viziogrammot,…

Olvass tovább

Huszár Nóra: Zikzik

Álltam az ablaknál, figyeltem az egyre vastagodó hótakarót és hallgattam a csendet. – Zikzik, látod, kisfiam? Olyan halkan kérdezted, hogy először azt hittem, képzelődöm. Akkor már órák óta nem szóltál, csak feküdtél, behunyt szemmel, fejedet kicsit az ablak felé fordítva. – Zikzik, látod, Tomi? – Látom, anya. Megint becsuktad a szemed és én néztem a…

Olvass tovább

Kulcsár Kata: Az Antropocéna időkapszula

Él, mint hal a vízben? Ezt nem egy akváriumtulajdonos találta ki? A tenger mélyén az élet korántsem gondtalan. Tudom, miről beszélek. Mostanában sok időm van gondolkozni.    – Jelenleg 100 méteres mélységben vagyunk. Három órán belül elénk tárul az egykori Bangkok, az Angyalok városa. A mocsaras vidékre épülő megapoliszt hajdan Kelet Velencéjeként emlegették, és a…

Olvass tovább

Amira Stone: Az elfeledett requiem

Végighordozta tekintetét a bozóton. Árnyakat látott elsuhanni. Eva izmai megfeszültek, szíve ijedten zakatolt, már a menekülés ütemét verte. Ekkor meghallotta a háta mögötti zihálást, az avar reccsenését. Megperdült. Egy torz alak futva közeledett felé. A holdfény megvilágította a lény görnyedt testét, sápadt, foltos arcát. Különös tartása ellenére gyorsan és fürgén mozgott, miközben cserepes ajkát nagyra…

Olvass tovább

Várunk science fiction (világépítő) kurzusunkon

Új kurzus a palettán! Zsánerspecifikus kurzusaink közé bekerült a sci-fire fókuszáló, ötletközpontú világépítő kurzus is. Ez a négyhetes, gyakorlatorientált kurzus a tananyag és a feladatok révén segít elsajátítani egy olyan gondolkodásmódot, aminek köszönhetően egyedi világot teremthetsz. Itt nem az elméleten van a hangsúly, hanem a gyakorlatokon és az adott zsánerhez, adott részfeladathoz szükséges készségek és…

Olvass tovább

Alex L. Hooper – 37-es blokk

Tekintetem az energiamezőnek csapódó meteoritok vonták magukra, amik tűzijátékként robbantak szét, fel-felvillantva a hálószerű pajzsot. Teo zavartan fészkelődött mellettem. – Olyan kihaltnak tűnik ilyenkor – mondtam. Napközben diákok százai nyüzsögtek az udvaron, de most csak Eow, a fűnyírórobot forgolódott a gyepen. – Én így jobban szeretem. Elmenjünk? – Ne! Azt hiszem, nekem is jobban tetszik…

Olvass tovább

Livits Réka: Kávé tejjel

A vadiúj szervezeti struktúra háromdimenziós, kivetített modellje halványkéken vibrál a makulátlan fehér asztal közepén. A körülötte ülők kritikus tekintettel, merev összpontosítással vizsgálják, néha a tárgyaló végében magyarázó előadóra pillantanak, aki a stratégiai irányváltás utolsó fázisát ismerteti. A nap gyér sugarai elszivárognak a láthatárt jelentő betonfal mögött. A közel ötven méter magas falat nyolc éve emelték…

Olvass tovább