A fogkefe szüntelenül szúrja a csípőmet. Az őrök épp a reggeli fogmosásom közben zavartak meg, hogy bejelentsék, megjött a húgom. A fogkefe nem maradhatott a kezemben. Valahová tenni kellett. Mit mondhatnék? Ragaszkodok a bevált dolgokhoz. Minden nap két új fogkefe, mindkettő a kukában végzi anélkül, hogy használnám. Ezt a régit szeretem. Kissé szétállnak a sörtéi,…
Menj innen, gondolta Greta, akinek sosem okozott gondot a ravasz meghúzása, de egy szoptató anyát mégsem lőhetett agyon. Talált már bokán napelem invertert lopó vállalkozót, terített földre gumilövedékkel aranyhuzalt sikkasztó informatikust, és bénított meg áramot csenő diákot. Állatra viszont csak akkor célzott, ha az egy polgár testi épségét veszélyeztette. Lova dobbantott a patájával, amikor a…
A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga 1. Goblinkártya 4155. tudás hava 10. este Három rókaember iszik egy becsületsüllyesztőben: ez akár egy vicc eleje is lehetne, de ha Avram valamit komolyan vett az életben a vedlésen kívül, az a vedelés volt. Most is komoly arccal, alig rebbenő bajusszal ücsörgött ott, akár egy hórihorgas madárijesztő, napraforgószín…
– Remek volt a vacsora. – Rostélyos, a kedvenced. – Mm, bár látom, neked nem ízlett. – Sokat kóstolgattam, teli vagyok. – És bort? – Nem, köszönöm. – Áh! Pedig finom. Biztos? – Nem. – Biztos nem kérsz, vagy nem biztos, hogy nem? – Csak… nem kérek. Leszedem az asztalt. – Te tudod. Ezeket odavigyem?…
Marcsi tizenéve berögzült mozdulattal veszi elő a cigit, pont ugyanúgy, ahogy eddig minden munkaszünetben csináltuk. A szájába teszi, sercen az öngyújtó, de mielőtt a láng elérné a dohányt, Marcsi keze megdermed, aztán a kórházi takaróra hanyatlik. – Hogy én milyen segghülye vagyok – nevet fel cinikusan. Hangja rekedt, még nem szokott hozzá, hogy erőltetnie kell…
Egyszer táncoltunk… Az esküvőnk napján. Tibor úgy fogott át, hogy tudtam: ő mindig vigyázni fog rám. – Nos, hogy ízlik? – mosolyog rám, szája sarkában megül egy darabka petrezselyem, ami egy óvatlan pillanatig kisfiússá teszi. Észreveszi, letörli, a szalvétát gondosan összehajtogatja. – Nagyon finom – ismerem el. Nem is értem, miért kételkedtem, hisz’ hozzászoktam már,…
A dolgoknak nem kellene úgy lenniük, ahogy most vannak. Pál a fogvédőjén át fújtat, mert már nincs elég oxigén a csarnokban, zúzódásos mellkasában pedig valami izomgörcs szúr. Emberek állják körbe a négyszögben kikötött madzagot, ami szorítóként szolgál. Hátul, az ezredforduló előtti, díszletté rohadt teherautó mellett felhúztak egy söntést, és állott alkohol szaga vegyül a gyártelep…
Ezerszer megmondtam Mamának, hogy adja a kopogószellemeket másnak – mondjuk olyannak, aki pszichológia- és nem történelemszakon végzett, mint én –, de az ősz második felével induló szellem-szezon ezzel járt. A megbízatásaink negyedének köze sincs a szakterületünkhöz a megszaporodott munka miatt. Október harmincegyedike után eltűntek a szabad időpontok a naptáramból. Április harmincadika után is meg szokott…
Marko talpa alatt fájdalmasan reccsent egy száraz ág. Összerezzent, és várta a letolást, de Damian nem nézett felé. Bátyja csak menetelt némán, sötét tekintettel az egyre hosszabb árnyékot vető erdősáv mellett, vadászkesztyűjében hangtalanul tolta félre az ösvényre nőtt tüskés ágakat. Puskájának tokja minden lépésnél halkan súrlódott fekete bőrdzsekijén. Nem kéne itt lennünk. Mióta délután a…
– Szaladj! – siettem végig a nyikorgó padlón, követve a huncutul kacarászó csattogó talpacskák gazdáját. – Elkaplak, vigyázz! Nelli úgy futott előlem, mintha az élete múlna rajta, négy éves kis testének minden erejét beleadta a menekülésbe. Néha hátra-hátranézett, teli szájjal nevetve, szeme csillogott az izgatottságtól. Sűrű, barna haja, amit reggel még olyan szépen befontam, most…