Vasváry Csilla: Madárka
Egyszer táncoltunk… Az esküvőnk napján. Tibor úgy fogott át, hogy tudtam: ő mindig vigyázni fog rám. – Nos, hogy ízlik? – mosolyog rám, szája sarkában megül egy darabka petrezselyem, ami egy óvatlan pillanatig kisfiússá teszi. Észreveszi, letörli, a szalvétát gondosan összehajtogatja. – Nagyon finom – ismerem el. Nem is értem, miért kételkedtem, hisz’ hozzászoktam már,…