–26– Furcsa az élet. Néha évekig nem történik semmi, csak rakod az egyik lábad a másik után a mindennapok mókuskerekében, aztán hirtelen minden meglódul, és rohansz, hogy utolérd magad. Szombaton délután háromkor tértem magamhoz a szállodai öblítő illatú ágyamban, és nem emlékeztem, hogy kerültem oda. Aztán egy másodpercre felrémlett, ahogy Trevor magához szorít, és felhoz…
–23– Dél előtt tíz perccel a tengerparton hunyorogtunk a tűző napsütésben. A hajnal könnyed illatát és a frissítően hideg szellőt elsodorta a harmincöt fokos kánikula, amitől olyan nehéznek éreztem az angol időhöz edződött tagjaimat, mint az ólmot. Bernard fürdőnadrágra öltözött és egy átlátszó, zöld levelekkel borított alkoholos koktélt szopogatott. Trevor kókadtan ült, közel a tengerhez,…
Első rész Második rész Harmadik rész Negyedik rész –20– Így magas sarkúban imbolyogva eszembe jutott az egyik kedvenc mondatom a Harry Potterből. Valahogy így hangzott: vannak olyan helyzetek, amit ha együtt éltek át barátok lesztek akár tetszik, akár nem. Például, ha megküzdötök egy hegyi trollal. Vajon, ha Trevor meg én együtt legyőzünk egy őrült szirént,…
Első rész Második rész Harmadik rész –16– Trevor egy szempillantás alatt alakult át megtört felnőttből kalandvágyó kamasszá. – Biztos, hogy jól vagy? – kérdeztem, és bűbáj jeleit kerestem rajta. Bár valószínűsítettem, hogy ha Echo hatása alatt állna, le se tudnám vakarni magamról. – Jól? Mi okom lenne rá, hogy jól legyek? – kérdezte miközben dudorászva…
–12– Vannak dolgok, amikre az ember maga sem szívesen gondol, a nagy közönség elé meg pláne nem szívesen tárja. Az én esetem a hashajtóval pont ilyen. Azt hiszem, mindenkivel előfordult, hogy például összeveszett pár egymással nagyon nem kompatibilis ételt, és utána a nap jó részét a fürdőszobába zárkózva töltötte. Úgyhogy az érzést talán nem kell…
–7– Reggel borzalmas gyorsasággal lapátoltam be a reggelit. A szüleim elcsigázott lassúsággal emelték a szájukhoz a tojásrántottát, miközben az aznapi újságot böngészték. Mintha a családi reggeleink unalmas jelenetét ollóval vágták volna körbe, majd átragasztották volna egy másik helyszínre. A szüleim nem törődtek a sós tengeri szellővel és a sirályok hangos vijjogásával. Én néha idegesen tekintettem…
–1– A vöröslő tengervízben láttam meg először elhomályosodó alakját, amely aztán meghatározta az egész életemet. Tizenhat éves voltam, amikor a szüleim úgy döntöttek, hogy spontán kirándulásképp elindulunk az Atlanti-óceán partjára. Csupán háromórás autózásra volt a morajló víz az otthonunktól, de apámnak sikerült végigszitkozódnia az egész utat. Főleg mások vezetési stílusát dorgálta a zsúfolt országúton, a…
Az öregek félelmetesek. Bill ezt már hatéves korában jól az eszébe véste, amikor édesanyja egy forró nyári napon végigrángatta az idősek otthonának szűrt fényű folyosóján. A levegőben savanyú vizelet és állott öregszag terjengett, halk köhögés törte meg a fülledt csendet. Keze izzadt, de anyukája egy pillanatra se engedte el, nehogy elkószáljon a világosbarnára mázolt, járókeretekkel…
Gerard Johannes egész életében becsületes férfi volt. Minden vasárnap eljárt templomba, ebéd előtt hálát adott az ételért, gyermekeit keresztény értékek szerint nevelte, tisztelte a szüleit és jó kapcsolatot ápolt a helyi közösség papjával is. Bűneit mindig meggyónta, sohasem gondolt a házasságtörésre. Így amikor hetvenkét éves korában, hosszú betegeskedés után elérte a halál, egy pillanatra sem…