Viktor gondolatban megveregette a vállát, amiért már napokkal korábban nekifogott a bevásárlásnak. Három napjába telt, mire beszerzett mindent, ami a tökéletes ebédhez kell. Le akarta nyűgözni Emiliát. A nő fenyőillatba burkolódzó lakásába lépve először is megszabadult a szatyroktól, majd kibontott egy üveg vörösbort. A nagymamája házát idézte fel az ital. Jól is fog jönni a…
– Komolyan a Grincs a kedvenc karácsonyi filmed? – kérdezi Soma, miközben nagyot harap a Mars szeletbe. – Az annyira gagyi. Az irodát betölti a csokoládé illata, összefut a nyál a számban. Nem tudom nem Soma nyakát bámulni, ahogy a bőre alatt megfeszülnek az izmok, miközben rág. Elkapja a pillantásom, és elvigyorodik. Bosszant, hogy kinevet…
A Yuen falu lakói nem voltak kevésbé barátságosak, mint azok, akikkel korábban dolgunk akadt. Ugyanakkor előzékeny mosolyuk mögött rettegés lapult, amikor a társam szóba elegyedett velük. Késő délutánra járt, a piactéren alig lézengett pár ember. A legtöbb árus addigra összepakolta a portékáját vagy legalábbis nekikezdett. Az előttünk álló asszony is ment volna, de Kiang még…
Amie Mindössze hat hónap telt el azóta, hogy Amie először a kezében fogta a mostanra már gyűröttre morzsolt papírlapot. A levelet, ami egyetlen verset rejtett csupán, de a lány világát fenekestől felforgatta. „Rád gondolok! – Úgy indázlak körül gondolattal, mint vadszőlő a fát…” Hogy lehetett akkora idióta, hogy csak úgy hagyta elmenni Ethant? A srácot,…
– Csalódtam benned, fiam – szól nagyapa csendesen, a fülemnek mégis túl hangosan. Az ajkamba harapok. Tudtam, hogy nem kellett volna bevallanom a családomnak, főleg nem vacsoránál. Amikor elmondtam nagyapáéknak, hogy a fiúkat szeretem, és barátom is van, nagymama kezéből kiesett a villa, és hangos csörömpöléssel landolt a padlón. Azóta se vette fel. Kibámulok az…
S. Vera fiatal volt és akár szép is lehetett volna, ha egy kicsit többet törődik magával. Egy unalmas, szürke irodában dolgozott, ahol minden hétköznapja egyformán telt, hétvégenként pedig ötödszörre is megnézte a laptopján kedvenc szappanoperái összes évadát egy nagy tál pattogatott kukoricával az ölében. Ez volt S. Vera élete. Ez a napja is ugyanolyan eseménytelenül…
Alex Alex elégedetten dőlt hátra székében. Reggel óta fel sem állt, csak a monitort bámulta. Még mindig az egyik beadandón finomított. Az utolsón. Na, nem a sajátján, a bevezetés a fordítás gyakorlatába vizsgát már tavaly letudta. Most éppen tommyboy01 esszéjét készítette, aki csupán csak egyike volt azoknak a diákoknak, akik fizettek Alexnek egy frappáns munkáért….
A két szem tabletta ellenére Zoltánnak még mindig hasogatott a feje. Megdörzsölte a homlokát, és felhajtotta a maradék whiskyjét. Gerda múltkor az arcába vágta, hogy sokat iszik. Éppen csak le nem alkoholistázta az a ribanc. Rohadtul nem értette, mekkora a nyomás rajta. Zoltán telefonja megcsörrent. Rápillantott, elhomályosult előtte a kijelző, egy pillanatra be kellett csuknia…
/ Éttermi zűrzavar / – Csókolom, főnökasszony! Mit szól a jégszoborhoz? A főnökasszony én vagyok. A Morzsás Bajusz Csárda üzletvezetője már tizenöt éve. Nincs nálunk hagyományosabb, unalmasabb vidéki vendéglő a világon. Kivéve a mai napot. A parkolóban titokzatosan elhelyezett jégszobor mindenkit lázba hoz. Balázs, aki az imént rám rikoltott, a tizennyolc éves tanuló szakács….
– Dóri, én … én nem – próbáltam tiltakozni, de csak elfúló dadogásra futotta. A torkom kiszáradt, a mobilt tartó kezem remegett, a vérem a fülemben dobolt, miközben valami elfogadható indokon agyaltam, miért nem vállalhatom Fricit. Persze pánik közben sosem bírok gondolkodni, most sem ment. Az igazat nem mondhattam, már a magyarázkodás lehetőségétől is kivert…
Vetek egy pillantást a melóra, majd miután látom, hogy a rendszerek kifogástalanul működnek, lábamat felpakolom kaktuszzöld puffomra, és ölembe húzom a laptopom. Egyre több cikket találok neten a koronavírussal kapcsolatban, már szinte az összes weboldal ezzel foglalkozik. Még egy dolog, amitől megvéd otthonom fogsága, amire saját magam kárhoztattam egy évvel ezelőtt. Azóta ki sem dugtam…
Unottan csipegetem a bundáskenyeremet. – Mi a terved mára? – Apa fülig érő vigyorral táncol be a konyhába. A zsír és a pacsulija szaga összekeveredik a levegőben, amitől elönt a hányinger. Krisz, a mostohabátyám ásítva jön mögötte. Ledobja magát a mellettem lévő székre. Egy tányérra pakol pár bundáskenyeret. Mielőtt válaszolhatnék, apa tovább folytatja, most már…
– Kijöttünk kicsit a levegőre, a háziorvos mondta, hogy lehet – hadarom a telefonba. Remélem, nem hallatszik, mekkora gombóc szorítja a torkom. Mire elköszönök anyutól, elfutja a könny a szemem. Mi a fenét keresünk az utcán? Amikor a járvány elérte az országot? Rásandítok Hubára, de ő békésen szunyókál a babakocsiban. Nem zavarja a szél, a…
Kinga A délutáni csúcsforgalomban araszolás sosem tartozott a kedvenc elfoglaltságaim közé, azonban péntek lévén nem húztam fel magam annyira az előttem fékezgető és a mögöttem dudáló vezetőkön. Jókat mosolyogtam a Retro Rádió műsorvezetőjének beszólásain, figyeltem az utcán hazafelé igyekvő emberáradatot, és magamban az estémet tervezgettem. Kakaós csigát fogok sütni, aztán megnézek egy filmet. Sárgára váltott…
Figyelmeztetés: szókimondó szöveg, erotikus tartalom Abban a pillanatban, ahogy a bejárati ajtó becsapódott mögöttem, a szatyrok füle kicsúszott az ujjaim közül. A rostos üdítők felborultak, az almák szétgurultak, és a parkettán valószínűleg a tojások nagy része is darabokra tört. Azonban ez semmiség volt ahhoz a látványhoz képest, ami a szemem elé került. Ezért figyelek…