„Az ember jól-rosszul mégiscsak végigjátssza a maga vállalta szerepeket mind sorjában. Csakhogy nem, mint a színpadi, csinált történetekben, egy fő személy szándéka után igazodik a többieké; a valóságban mindenki külön fő személy önmagának, és senki sem vállal mellékes szerepet; magáért magának játszik.” – Kaffka Margit Az ápoló résnyire nyitotta az ajtót Gergő előtt, ő…
– Mi történt? – Tomi hangja még kásás volt, de én már egészen magamhoz tértem. Remegett a kezem, ahogy odatartottam elé a telefont az üzenettel: Haza akarok menni. Kérlek szépen, vigyél haza. Tomi nagyot fújt, és visszahanyatlott a párnára. Onnan nézte, ahogy felrángatom a fehérneműt, és a komódban turkálok egy farmer meg blúz után. –…
Erik vágyott rá. Az ólomsúlyú, több száz éves nyugalomra. A lassulásra. A táplálkozás áldott mellékhatására. Tükörképének borostás álláról a langymeleg cseppek csüggedten zuhantak meztelen mellkasára, szeme alatt sötétedő karikák nagyokat ásítottak, a máskor gondosan, egy irányba fésült haja négy égtáj felé meredt. Szét volt zuhanva. De rendesen. Jaeger LeCoulture karórája metronómként ketyegett az arannyal futtatott…
Ma hat után ér haza. Később, mint szokott. Még el kellett intézni valamit, aztán a jóga, hogy kicsit megnyugodjon. A rohanásban ideje sem volt írni Bálintnak, hogy késik. De a férje még nincs otthon. Nem meglepő. Alíz szíve körül mégis megül a súlya. Megint későn jön haza, megint fáradt lesz, és csak leül a fotelbe,…
A Hold az átváltozás jelképe. A lapon látható kanyargós út azt jelenti, hogy az élet váratlan eseményeket tartogat számunkra. A kártya bizonytalanságot, de egyben kaput is jelent más világokba. Eltévedhetünk a bennünket körülvevő sötétségben, vagy megtalálhatjuk az utat a fény felé. Ősi időkben úgy gondolták, hogy a Hold a halottak birodalma. A hold szimbolizálja az…
„S Ágnes asszony a patakban Régi rongyát mossa, mossa – Fehér leple foszlányait A szilaj hab elkapdossa.” (Arany János – Ágnes asszony) Ági barátja a közös lepedőjükön fekszik. Közben a telefonját nyomkodja, még csak fel sem néz a hazaérkező lányra. Ági köszön neki, Ákos visszamormog valamit, de továbbra is a képernyőt bámulja. Odakint már…
Kicsit szeles, esős hétfő délelőtt volt, amikor végighaladtam a Győzelem sugárúton. Az esőcseppeket az arcomon éreztem. Találkozóra siettem, melyet néhány nappal ezelőtt egyeztettem a Gyűjtővel. A széles sugárút két oldalán egybefüggő épülettömbök magasodtak, hatalmas, átlós támpillérek szilárdították ultrakönnyű üveg-műanyag testüket. Felületükön reklámok villantak, melyek éppen az újonnan felfedezett bolygórendszerekről tudósítottak. Tegnap láttam erről egy viziogrammot,…
Időben érkezem. Morzsolgatom a tegnap óta kétségbeesetten összegereblyézett francia tudásom, mint a rózsafűzért. Zsolozsmázom a rendhagyókat, rutinkérdések rutinválaszait mormolgatom, hogy legalább az első két percben ne repedjen meg nyelvtanulói önérzetem törékeny kis talapzata. Két napja beszéltük le az első órát Viviennel, a korombéli franciatanárral, akit egy ismerősöm ajánlott. – Bon jour, salut! – köszönt nevetve…