A.D. 2049. – Biztos, hogy ezt akarod? – kérdezte Heidar. – Nem. De muszáj – válaszolt Soraya. – Ha nem teszem meg, soha nem tudjuk elérni a célunkat. Mert napokon belül halottak leszünk. Heidar a lelke legmélyén igazat adott Sorayának. Nem ettek már hetvenkét órája és előző nap a maradék vizük is…
Elgondolkodva néztem a reklámplakát vázlatát. Valami nem stimmelt vele. Hátrapillantottam. A kollégák viszont rém elégedettnek tűntek: mind a négyen hátradőltek a székükben. Elképesztő, hogy nekik nem tűnik fel semmi ezen a képen. Készen állsz arra, hogy találkozz a tíz évvel korábbi önmagaddal? – állt a vastag betűvel szedett kérdés a karcsú üvegfiola alatt. – Gyerekek!…
Le kellett volna mondanom az egészet a francba. Mi lesz, ha a pasi egy gnóm? Vagy tudálékos seggfej? Vagy kétszáz kiló, és már az első nap agyonnyom? Vagy tele szájjal szeret vicceket mesélni? – Ekkora hülye is csak én lehetek… – sóhajtom hangosan, miközben a ruháimat pakolom a gurulós bőröndbe. Felkapok egy fekete csipketangát, aztán…
– Kérek még egy pezsgőt! A kérés Robi háta mögül jött, meg sem kellett volna hallania. Nem az én asztalom, gondolta, ám a mély tónusú, zengő hang utat talált a gondolatai közé. Honnan ismerős?, töprengett. Összeszedte a tányérokat, feltette a szokásos „Kávét, desszertet?” kérdést, és elindult a fűszerillattal teli, sürgő-forgó konyha felé, figyelve, hátha megpillanthatja…
Nemrég 100 szavas játékot játszottunk, aminek nyertese, Zsebi beküldhette egy regénye első 10 ezer leütését, hogy bekerüljön szerkesztői látványpékségünkbe. A beküldött részlet egy New Adult regény nyitásának tűnik, megalapoz egy izgalmas, romantikus konfliktust, amiből érdekes történet kerekedhet ki. * A részletet Róbert Katalin szerkesztő, íróiskolai oktató szerkesztette meg. Ha kíváncsi vagy a kezdésre és a…
Doktor Senki vasárnap reggel viseltessé vált szmokingjában bekopogott a Jóslány ajtaján. Évek óta ugyanannak a bérháznak a lakói voltak, és az vált a szokásukká, hogy minden hét utolsó reggelén a szellemlátó hölgy vendégül látta a jogtudóst egy kávéra. Ilyenkor hófehér blúzt és hosszú, fekete szoknyát viselt, a haját pedig lazán a tarkójára tűzte. Ez a…
Hogyan lehet szavakba önteni a csodát, mely két ember lélekemelő szerelmi kapcsolatát jellemzi? A Könyvmolyképző Kiadó novellapályázatot hirdet. Szeretettel várjuk a felnőtteknek szóló, valóságban játszódó erotikus történeteket, melyeket a Rubin pöttyös sorozatunkba szánunk. Olyan írásokat várunk, melyek túlmutatnak a sablonos nyelvi szinten, igényesen megírtak, és pozitív életérzést adnak. * Szeretettel várjuk a kezdő és a…
Múlt hét végén 100 szavas játékot játszottunk az oldalon. A feladat az volt, hogy 100 szóban igazán utáltassatok meg velünk egy karaktert, azaz mutassatok meg egy negatív figurát. De hogyan is lehet tömören és mégis erős érzelmeket kiváltó módon írni valakiről? Azt már lényegében mind tudjátok, hogy nem elég kijelenteni a szereplőről, ő gonosz. A…
Elérkeztünk a 8. Aranymosás Irodalmi Válogató beküldési szakaszának véghajrájába. Túlvagyunk az utolsó hétvégén, amikor még lehetett csinosítani, kerekíteni a regényeket, és kedden elérkezünk a leadási határidőig. Ki izgul? Mi nagyon! 🙂 Mint tavaly, idén is január 15-én éjfélig várjuk az új kéziratokat. Idén az első pályázati anyagot október 20-án kaptuk – de a legtöbb kézirat…
Új év, új 100 szavas írástechnikai játék következik. Tarts velünk most is! 🙂 A szabályok nem változnak: egy napod van arra, hogy megírd és ide a bejegyzés alá kommentben feltöltsd a szöveget. A nyertes pedig beküldheti egy regénye, novellája elejét, amit egyik szerkesztőnk fog értékelni és megszerkeszteni. Szóval, ha szeretsz játszani, szeretsz írni, akkor kalandra…
Méz és sercegő palacsintatészta illata árad a konyhából. A rádióból megállás nélkül szólnak az elcsépelt karácsonyi slágerek, és már csak ennyi alapján felismerem, mi megy a TV-ben: „Kellemes karácsonyt, te mocskos állat! És boldog új évet!” Vele tátogom a híres szállóigét, de a mozdulatra fájdalom nyilall az arcomba. Az ajkamba harapok, várom, hogy jobb legyen….
A sarokban ülve, mozdulatlanul várom, hogy mozdulhassak. Csak a látószögembe eső tárgyakra tudok fókuszálni. Velem szemben egy ajtó, sajnos kulcsra zárva, előttem egy régi, poros szőnyeg hever a cseresznyeszínű parkettán. Az ajtó melletti fésülködőasztal némán sóhajtva várja, hogy valaki, egy hölgy, vagy csak egy kislány, még egyszer ebben az életben elé telepedjen és megszépüljön mellette….
—————2018.12.22-EI MŰSOR—————— SACI: Üdvözlünk minden hallgatót újra itt, és nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk nektek! A Hangpostagalambot halljátok, „Magyarország legfrissebb hangú”, most idézek, „podcastját”. MESTER: Helló. SACI: Mester lelkes hellóját – hűséges hallgatóink tudják, hogy ez tőle valóban lelkesnek számított – követő csend sajnos egyet jelenthet csak: Boldizsár nincs köztünk. MESTER: Nem halt meg. SACI:…
Drága Mamó! Rég elmentél már. Galambszín hajad, hajlott hátad törékeny íve lassan kikopik emlékeimből, mint ahogy a régi fényképek is megfakulnak a hosszú évek alatt. Pedig álmodom veled. Ilyenkor újra látom kis madártested, ahogy fázósan bújik a sparhelt mellé. Kint hideg szél fúj, hangosan süvít az ablak alatt, egy-egy erősebb roham megrezegteti az üvegtáblákat, de…
Átfagyva figyeltem a szürkületben a sírkövön álló mécses remegő fényét. A környezet elmosódott, ahogy a lángra fókuszáltam, de még mindig inkább ezt néztem, mint a hideg bordó márványon virító aranyszínű nevet. Ropogott a fagyott hó a lábam alatt, ahogy toporogtam, de ettől sem lett jobb, ugyanúgy dideregtem. Halk beszéd ütötte meg a fülem, és felkaptam…