Alba Ferro: Karmazsin (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga Figyelmeztetés: erőszakos tartalom   Az élet fényes oldala – Hogyan lehet ez a férfi ennyi év után is ennyire jóképű? – Amanda elmélázva nézte a Scarlett Johanssont ölelgető Elvis Presley-t a kivilágított moziposzteren. Sunny felszürcsölte a mozis kóla maradékát, a kukába hajította a papírpoharat. A válla mögé dobta…

Olvass tovább

Tessa R. Lambrick: Beltane hangjai (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga Figyelmeztetés: erőszakos tartalom, felkavaró elemek   Egy Kislány voltam még, amikor először feltűntek. Kezdetben csak egy példányt láttak, ráadásul nem is valami vadregényes erdőben, elhagyatott kúriában vagy egy eldugott, istenháta mögötti kunyhóban, hanem New York kellős közepén. A Central Parkban vette észre egy járókelő, ahogy az a valami…

Olvass tovább

David P. Rizel: John és az Apokalipszis (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Piram szépségével és sármjával csak kevesen vetekedhettek. Pár évvel az érkezése után már ő volt a modern kor legújabb szexszimbóluma, így mindenhová rajongók hada követte, a marketing ügynökségek pedig ölre mentek, hogy az arcát adja egy-egy termékhez. A legnagyobb sztárok életét élte és az általa csapott bulik…

Olvass tovább

Rezeda Réka: Kristályszív

– Tuti, hogy kell cukor a diétás tortába? – Odanyújtom Hangának a kristálycukros üveget, és gyanakodva nézem, ahogy belehint belőle néhány kanállal a keverőtálban várakozó aranysárga masszába. Édes sütemény- és nehéz zöldségillat lengi be a konyhát. – Nyugi. – Hanga megajándékoz egy ragyogó mosollyal. Telt alakjára rásimul a virágmintás kötény. – A gizda csajod nem…

Olvass tovább

Epstein Ágnes: Hideg szelek múltja

Ina nehezen türtőztetett gyermeki izgalommal leste a hóesést tágas irodájának hatalmas ablakán át. Mostanra már olyan sűrűn hullott, hogy alig látott ki, csak a kocsik fényei törték át a zuhogó hó függönyét. A város szürke árnyalatait fokozatosan elnyelte a fehérség, a park bogas fáira fehér vonalakat húzott a hó, eltűnt az avarral borított talaj, lágyultak…

Olvass tovább

Urbán Gitta: Legközelebb

Erik vágyott rá. Az ólomsúlyú, több száz éves nyugalomra. A lassulásra. A táplálkozás áldott mellékhatására. Tükörképének borostás álláról a langymeleg cseppek csüggedten zuhantak meztelen mellkasára, szeme alatt sötétedő karikák nagyokat ásítottak, a máskor gondosan, egy irányba fésült haja négy égtáj felé meredt. Szét volt zuhanva. De rendesen. Jaeger LeCoulture karórája metronómként ketyegett az arannyal futtatott…

Olvass tovább

Sümegi Emília: Mogyorós csók

Cibó kínos udvariassággal mosolygott a vele szemben ülő, nagyszakállú törpére, miközben szoknyájára ejtett kezében forgatta a tollát. Nehezére esett nem kattintgatni. Három… kettő… egy. Csing-csing-csing-ling! A fodros szoknyában sertepertélő gnóm asszony csengettyűjének hangja, mint valami apró szabadság-harang, betöltötte a tágas, tízasztalos cukrászdát. Végre! A csilingelés hallatára minden asztal mellől felállt a férfi, és megkeresve a…

Olvass tovább