Őszi Liliom: A szörnyeteg

Boldizsár – Min gondolkozol? Feleségem lágy, de hirtelenül felcsendülő hangjára eszméltem fel gondolataimból, melyekbe úgy alámerültem, hogy szinte teljesen megszűnt körülöttem a konyha és a reggeli. Helyette az iskolát láttam magam előtt, ahol tanítok, a hetedik bé osztályt, benne egy búskomor kislányt, akinek a viselkedése egy ideje nagyon aggasztott. – Nem érdekes – hárítottam el….

Olvass tovább

P. Dávid: Kakukk (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   Első fejezet 2017. április 26., szerda délután Gergő nézte, ahogy a tábla fölött lévő óra másodpercmutatója áthalad a tizenkettesen. Pontosan fél négy. Elméletileg vége volt a napközinek. Ez az asztalnál ülő tanítónéninek is feltűnt, ugyanis két perccel később elengedte a tanteremben maradt öt gyereket. Gergő óvatosan a…

Olvass tovább

Almási Andrea: Ajándék apunak (részlet)

A 10. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga   1 Bőrkabát és teknősszobor Apu csizmáját szinte teljesen belepte a hó. A sziklakert közepén állt két kő között. Mellette egy dudor emlékeztetett öreg házőrző kutyánkra, Pajkosra. Szegény összeszedett valami nyavalyát, és azonnal eltávozott a másvilágra. Úgy terveztük, idén karácsonykor hóembereket építünk végig a kerítés mentén, hogy minden…

Olvass tovább

Rezeda Réka: Vajon mit gondol apa?

Hátradőlök az igazgatói irodában trónoló egyik műbőr fotelben, és fintorogva beleszippantok a fanyar cigiszagtól bűzlő levegőbe. Apa a mellettem terpeszkedő kopott forgós székben foglal helyet Ungvári igazgatónővel szemben. Úgy fest ebben a lepusztult irodában az Armani öltönyében, mint aranyrög a trágyadombon. Stenkainak meg a szüleinek már csak a kemény faszékeken maradt hely, amiket a titkárnő…

Olvass tovább

Kurinyec Anna: Mindig hibátlanul játszani

„Az ember jól-rosszul mégiscsak végigjátssza a maga vállalta szerepeket mind sorjában. Csakhogy nem, mint a színpadi, csinált történetekben, egy fő személy szándéka után igazodik a többieké; a valóságban mindenki külön fő személy önmagának, és senki sem vállal mellékes szerepet; magáért magának játszik.” – Kaffka Margit   Az ápoló résnyire nyitotta az ajtót Gergő előtt, ő…

Olvass tovább

Rezeda Réka: Igazi anya

 A karomba veszem Csöppöt, és belépek a boltba. Leemelek a polcról egy anyát. Nem anyacsavart, mert Peti egyszer az ujjára húzott egyet, aztán nem tudta leszedni, anya se tudta leszedni, úgy rászorult, hogy ki kellett hívni a tűzoltókat, nekik kellett levágni, és aztán apa úgy elverte Petit, hogy három napig sántított. Ebben a boltban igazi…

Olvass tovább

Róbert Katalin: Szalaimarina

Csikorogva csúszott a helyére a zár, Ilona szusszanva fordított hátat a kirekesztett éjszakának, és néhány másodpercig élvezte a csendet. Megint jó napot zártak, és ezért hálát kellett adnia még akkor is, ha az órákon át tartó zsivajtól megfájdult a feje. Az év végi hónapokban megtelt a falu: a mindenszentek és a karácsony visszacsalta azokat is,…

Olvass tovább