Pennának nem voltak történetei. Csak szavai, mondatai és csendjei, ám azok túlhaladták az elképzelt dolgok valóságát. Kivédhetetlenül hatoltak be az emberek lelkébe, közvetlen tapasztalattá változtatták az általuk hordozott jelentést: nyugtalanságot vagy harmóniát ébresztettek, illatokat, érintéseket idéztek meg, velük együtt koromsötétek, ragyogások és félhomályok árnyalatait. Amikor Penna beszélt, hallgatók gyűltek köré, ahogy a madarak és lepkék…
Milyen katlan, mily egek Mélyén gyúlt ki a szemed? Szárnyra mily harc hőse kelt, Aki e tűzhöz nyúlni mert? S amikor befejezett, Mosolygott rád a mestered? Te voltál, amire várt? Aki a Bárányt, az csinált? William Blake: Tigris (Szabó Lőrinc fordítása) A lány a teremtő isten színe elé készült. Hónapokig habozott, elszánja-e magát, de…
Öt éves lehettem, amikor először öltem. Apám születésemtől kezdve arra tanított, hogy tiszteljek mindent, ami él. Ha a szomszéd suhancok kaviccsal hajigálták a tópart melegtől lelassult, totyakos varangyait, ő sosem bírta elnézni. – Mit csináltok!? Meg ne lássam ezt még egyszer! A kölykök nem mertek eliszkolni a falu termetes, szakállas erdésze elől. Kezüket hátuk mögé…
Jégróka egy nyári alkonyon ügetett ki a teliholdból. Rozsda már akkor elindult portyázni, amikor a nap még bőven a láthatár felett lógott. Azóta jó néhány pockon és gyíkon esett már túl, és éppen új zsákmány neszezése után fülelt, ám figyelmét furcsa árnyék vonta magára. A kelet felé húzódó lankák hajlatából úgy buggyant elő a hold,…
Fogalmam sincs róla, mióta ások. Mintha órák teltek volna el. Minden mozdulat egyre nehezebb, minden átkozott ásónyi föld súlyosabb az előtte dobottnál. Úgy érzem, már a pokol kapujánál kellene járnom, ám a gödör fala épphogy a combomat takarja. A nyélre támaszkodva megpihenek, hogy elgyötört kezeimnek időt adjak. Beborult. A felhők alvadtfeketévé sűrűsödtek, szürkeség nyomódik a…
Az alkony már elnyújtózott a dombok felett, amikor Hanga kiosont a faluból. Átvágott nagyanyja gyümölcsösén. A fák ágai mintha cinkosan integettek volna neki, ahogy az esti szellő meglengette őket. Fiatal hajtásaikon halványkék fonál szálai ficánkoltak. A lány jóízűt kuncogott magában, mikor arra gondolt, két nappal ezelőtt még ő is azt hitte, ez a mágia. Most,…
(Már tart az előszűrés, de még nincs kikerülő írás. Olvassunk addig egy kedves novellát, amit az Alapozó kurzuson írtak. Ez egy írástechnikai oldal, vagyis nyugodtan véleményezzetek minden írást, mondjátok el a benyomásokat. Nem baj, ha nem „szakmai”, nyugodtan tegyétek meg, hadd alakuljanak ki irodalmi beszélgetések. Később az Aranymosásra beküldött anyagoknál is örömmel vesszük az aktivitást….