Claire Devos: Előtted az élet

– Előtted az élet! Menj csak! Az apró rágcsáló riadtan szaladt ki a tenyeremből, amint két kezem elég rést nyitott, hogy felcsillanjon előtte a szabadságba vezető út. A szabadságba, és a hatalmas ismeretlenbe. Vajon feltűnt neki, hogy kilométerekre van onnan, ahol a csapdánkba esett? Sokáig néztem utána. A fűszálak, mint a néma őrkatonák hajoltak meg…

Olvass tovább

Claire Devos: Virtuális szerelem

Hogy a fenébe lehet megfordulni? Ha így folytatom, nekimegyek a falnak. Állj, állj! A francba. Hülye avatár. Komolyan. Óvatosan megpróbálok néhány újabb lépést tenni. A pultok mögött álló figurák bárgyún mosolyognak felém. Hú, de fura! Hogy lehet itt bármilyen komoly tárgyalást lebonyolítani? Ha a főnök nem parancsol rám, hogy keressek néhány potenciális új partnert, gondolkodás…

Olvass tovább

Claire Devos: Fájdalomcsillapító

– Ez gyönyörű. Vera csillogó szemekkel figyelte a hatalmas, fekete bútordarabot. Sokszor látta már a szoba sarkában, de mindig csak messziről. Általában egy hófehér terítővel volt letakarva, amit az öreg soha nem vett le róla. Pedig már második éve járt hozzá. Amióta nem tudott kimozdulni a házból, minden nap meglátogatta, megvette neki, amire szüksége volt….

Olvass tovább