Timi lihegett, megtámaszkodott az alagsori folyosó falában, de Orsi már rángatta is tovább a hangzavar felé. – Gyere már! Nem hagyhatjuk, hogy megelőzzenek minket! – Úgyse mi leszünk az elsők – mondta Timi, de azért engedelmesen követte a barátnőjét az egyetemi büfébe. Az utolsó folyosószakaszon a szék és a büféajtó között félúton Orsi is megállt….
Éva, aki beajánlott a programba, nyugtalannak tűnt. Nem voltam hajlandó foglalkozni vele. Nem akartam, hogy fokozódjon a bizonytalanságom. Most komolyan. Munkatársként, beavatottként, mellém rendelt nővérként rendületlen hitet vagy legalább annak a látszatát kellene sugároznia, nem? Lefeküdtem az 5×3 méteres, fehér fülkében. Mintha a következő életemre várnék. Éva rám kapcsolt körülbelül ötven érzékelőt. Furcsamód, ahogy a…
Ha megtiltanám, hogy emlékeimet körbehordozza a szél a világban, nem ismerhetnétek meg életem történetét. Mily’ veszteség lenne ez számotokra! És mily’ magányosságra kárhoztatna engem, ki egészen idáig áhítoztam, hogy rám találjon egy hozzám hasonlatos lény, egy szélből és illatokból építkező gondolat, ami belesúgja kérges fülembe: „nem vagy egyedül”. Hol vagytok most, emez új korban, istenek?…
Geneviève aznap bújócskát játszott a sorsával, és a fedezékéből nézve úgy tűnt, éppen vesztésre áll. A déli út melletti cserjésben rejtőzött el az apja könyvtárából csent könyvvel, de mikor meghallotta a közeledő lovak patájának dobogását és a kerekek zörgését, óvatosan kiemelkedett a bokrok közül. Azt hitte, a szekerük érkezett vissza a szokásos vasárnapi piacról, hiszen…
2017 őszén újra várjuk minden érdeklődő jelentkezését a Párbeszéd kurzusra, amit Róbert Katalin író, szerkesztő tart. Az oktatás kiscsoportos, online történik, így akkor is szívesen látunk, ha nem Budapesten élsz, ráadásul mivel nincs egy fix időpont, te magad oszthatod be az idődet, hogy mikor foglalkozol az egyes feladatokkal. Szeretettel látunk olyan jelentkezőket, akik elvégezték a…
Meredten, fél kézzel a hideg falnak támaszkodva állok. A steril, vakítóan fehér csempék fenyegető ketrecként közelednek felém. Megszédülök, mire lehunyom a szemem, és mélyeket lélegzem. Csak szépen lassan. Be és ki. Pár pillanat és jobb lesz. Remegő kézzel húzom le a vécét, és nézem, ahogy a szalmasárga örvény elnyeli a vizeletem. Korábban nem nyugtalanított, ha…
Van már szerkesztői gyakorlatod, de nem a szórakoztató irodalomban? Író vagy, de a szövegek gondozása is érdekel? Bloggerként rendszeresen elemzel regényeket? Amatőr kiadványokat rendszeresen bétázol? Keresed az utadat? Nagy álmod, hogy része légy a könyvszakmának? Tanulj nálunk! Fedezd fel a minőségi szöveggondozás világát! Szerezz azonnal hasznosítható gyakorlati tudást! A kurzus vezetője: Varga Bea író, vezető szerkesztő, viselkedéselemző A kurzus…
A novellapályázatra összesen 367 írás érkezett. Ebből 104 fantasztikus környezetben játszódott, a többi valós világban zajlott; 51 novellát férfi írt, a többit női író. Hatalmas örömmel olvastuk a jobbnál jobb írásokat. A beküldött novellák három nagy csoportra különültek el: A young adult írások kapcsán megjelentek a klasszikus misztikus-romantikus toposzok, sokféle lénnyel és izgalmas szerelemmel. Mellettük…
Tudom, hogy engem figyelsz. Tudom, hogy árgus szemmel követed minden mozdulatom; tudom, hogy ott vagy a sötétben. Várod a pillanatot, amikor megláthatod rajtam, hogy fáj, amit tettél. Tudom, hogy legalább százszor kielemeztél már és elmesélted a barátnőidnek, hogy én tettelek tönkre. Tudom, hogy az életemet akarod élni. Leveszem a gumikesztyűt, és rámosolygok az ágyban fekvő…
Pipacs mozdulatlanul lapult a nádasban. A lidérccsirke nem messze tőle elmerülten igazgatta pelyhedző, fekete tollait. Pár órája kelt ki a tojásból, de máris úgy nézett ki, mintha legalább egy hónapos lenne. Pipacs tudta, igyekeznie kell. Éjfél előtt el kell kapnia, mielőtt átváltozik közönséges tyúkká, ha fel akarja használni a varázslathoz, amit tervezett. Még magasan járt…
– Kapitány, megvan a jelforrás! – Vetítse ki! A képernyő felvillant, és megjelent a buja vegetációval borított világ. – Nagyítást kérek. Markra szédítő zuhanásként hatott, ahogy a kép ráközelített a villogó jelre. – Ezen nem látszik semmi. Hol van a roncs? – Benőtte a növényzet. – Tanja előrelépett és rábökött egy fekete foltra. – Gerard,…
Vakolatrongyokba burkolózott bérházak ölelték körül a terecskét. Néptelen volt ebben a korai órában, csak a szél táncoltatott néhány száraz falevelet kavicsos útjain. Aztán megunva ezt a játékot az egyik magányosan álldogáló padnak feszült. – Hova tűnt a kedves vendége? – Megint veszekedni akar? – reccsent dühösen a pad. – Csak érdeklődtem. – Ja. Ismerem magát….
1. Milli hanyatt feküdt a fűben, a szikrákat szóró csillagos ég alatt és a változó hold mindig új arcát bámulta. Az oldalára fordult, hogy jobban lássa a bátyját. Napok óta figyelte Remót. Érezte, hogy valami rosszban töri a fejét. Mindig ilyen óvatosan és elszánt képpel közlekedett, amikor arra készült, hogy borsot törjön az udvaroncok orra…
2017 őszén ismét elindul az Írástudó Íróiskola Leírás kurzusa, amit Moskát Anita író, szerkesztő oktat. Idei évtől ez a kurzus is nyitott, azaz nem szükséges más kurzusaink elvégzése a jelentkezéshez, mindenkit szeretettel látunk. Mivel a tananyag összetett, így a gyakorlottabb íróknak ajánljuk, akik évek óta írnak, vagy ha rövidebb ideje, de túl vannak az első…
A hajnal első sugarai lassan elborították az eddig homályba burkolódzó szobát, aranyszín ragyogással vonva be a falakat. Az egyik falnál, az ablak alatt állt egy kis asztalka, rajta üveggyöngyökből fűzött nyaklánc. A gyöngyök esőcseppekként verték vissza a napsugarakat, buborékmintákat festve a vakolatra, mintha pezsgőbe merítették volna a helyiséget. A fény végigsuhant a szőnyeg mentén, felkapaszkodott…