Pádár-Csernus Vivien: Umbra

A férjed mögött álltál a megszokott helyeden – egy lépésnyire mögötte. Hátad egyenesen kihúztad, a kezed illedelmesen összekulcsoltad magad előtt, fejedet kissé előrehajtottad. A körömcipőd orrát bámultad. Mi az a folt rajta? Mindig mindened makulátlan szokott lenni. Most is, indulás előtt gondosan válogattál a ruhásszekrényedben. Csupa fekete ruha lógott benne, némelyik a földet súrolta, de…

Olvass tovább

Winston Smith: Vacsora a bűnevővel

            A konvoj egyre lassuló tempóval haladt a meredek szerpentinen, a lenyugvó nyári nap fénye mélyvörössé változtatta az ég alját. Távol, a magasban szélvihar tombolt, foszlányokká szaggatva a gyülekező felhőket. A három járműből álló benzingőzös karaván második napja haladt a végső cél felé. Útjukat vadul tomboló vihar és villámárvizek sorozata kísérte, mintegy megkísértve célja elvetésében…

Olvass tovább

Claire Devos: Fájdalomcsillapító

– Ez gyönyörű. Vera csillogó szemekkel figyelte a hatalmas, fekete bútordarabot. Sokszor látta már a szoba sarkában, de mindig csak messziről. Általában egy hófehér terítővel volt letakarva, amit az öreg soha nem vett le róla. Pedig már második éve járt hozzá. Amióta nem tudott kimozdulni a házból, minden nap meglátogatta, megvette neki, amire szüksége volt….

Olvass tovább

Ryan Mile: Hajsza a filozófusért (részlet)

A 9. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga * 2057. JÚLIUS 26. LONDON   ELSŐ RÉSZ 1. A csendnek kopogás vetett véget. Nem mozdultam: arra gondoltam, talán eltévesztették az ajtót, de végül a csengő is megszólalt. Összerezzentem a hangjától; idejét sem tudtam, mikor hallottam utoljára. Ahogy körülnéztem, minden talpalatnyi helyen tizenkét napos kálváriám üres italosüvegeit, cigarettásdobozait…

Olvass tovább