Boza Anita regénye, Az éjszaka színei ötvözi a nyomozást, a romantikát és egy kevés misztikumot. Főhőse, Veronica látja az aurákat. Egy nap megtámadják a barátnőjét, és talán ez a képessége segítheti a tettes megtalálását. Csakhogy erről meg kell győzni Jacket, aki a nyomozást vezeti. És ha ez nem lenne elég, kettejük között egyértelműen felébred a vágy is, azonban kérdés, hogy el tudják-e mélyíteni ezt a kapcsolatot, vagy a múlt és az előítéletek közéjük állnak.
A szerzővel Kiss Árpád szerkesztő beszélgetett
Miért pont Seattle? Van valami kapcsolatod a várossal, hogy éppen ez lett történet helyszíne?
Tudtam, hogy sok esőt, kissé borongós hangulatot és esőimádó főhősnőt szeretnék a regénybe, ezért megnéztem, melyek a legcsapadékosabb amerikai városok. Amikor a Google kidobta Seattle-t, megnéztem a város nevezetességeit, és nem is válogattam tovább, elsőre megtetszett a Union-tó, a Tűtorony, az éttermek, az óriáskerék, a felhőkarcolók, a rendőrség épülete, a Szent Ferenc Kórház. Minden adott volt ahhoz, amit a történetemhez kerestem. Sajnos személyesen még nem jártam Seattle-ben, de nagyon szeretnék egyszer eljutni oda és saját élményeket gyűjtve végigjárni a regényemben szereplő helyszíneket.
Veronica sztriptíztáncos. Te kipróbáltad valaha az erotikus táncot/rúdtáncot/hastáncot? Vagy néztél videókat? Kutattál a témában a regényhez?
Nem, de inkább úgy fogalmaznék, még nem. Tudom, hogy a rúdtánc sokkal több annál, amit az ember elsőre lát belőle, hatalmas állóképességet és erőt igényel, egyszer szívesen kipróbálnám. Mindig végzek kutatómunkát minden regényemhez, most is megnéztem csomó sztriptízes filmet, például a Showgirlst, a Sztriptízt (ezt olvastam is könyvben), és a Magic Mike-ot (ezt csak azért néztem meg milliószor… akarom mondani, többször, mert… sokat lehet belőle tanulni… 🙂 )
Az éjszaka színeiben előkerül az előítélet témája. Van-e ezzel kapcsolatos élményed, történeted, amit megosztanál?
Az állatmentés kapcsán sokszor találkozom előítélettel, tipikus példa erre a „harcikutya”, meg hogy kiből nézné ki, vagy nem nézné ki az ember, hogy hogyan tart egy állatot. Láttam már mélyszegénységben élőt, akinek a kutyája mindent megkapott, amit kellett, és inkább ő nem evett, de a kutyának megvette a tápot, és olyat is, amikor olyan udvarban halt éhen kutya, ahol többmilliós Mercedes kocsi parkolt a kutyaól mellett. Saját példám okán szerencsére nem találkoztam előítélettel, és én magam se skatulyázok be embereket elsőre, nyitott vagyok és elfogadó, legyen szó bármiről.
Az auralátással vagy hasonló ezoterikus dologgal van kapcsolatod? Hiszel ezekben?
Abszolút hiszek ezekben a dolgokban, hiszem, hogy vannak köztünk különleges képességű emberek. Ne nevessetek ki, nekem is van egy különös gyerekkori élményem, a mai napig emlékszem rá: egyszer láttam egy „szörnyet”. Azt nem tudom megmondani, pontosan milyen volt, csak az érzésre emlékszem, a zsigeri rettegésre és döbbenetre, ahogy megjelent a szobában. Anyuért kiabáltam, ő bejött, és a szörny eltűnt. Az biztos, hogy nem álmodtam, fel tudok idézni részleteket, tudom, hogy anyu előtte mosott, száradtak a ruhák a szárítón, apu a másik szobában olvasott. Se előtte, se utána nem történt velem ilyesmi, ez volt az egy alkalom, de hiszek abban, hogy vannak megmagyarázhatatlan dolgok, látók, jósok, történések.
Megjelentek korábban is írásaid. Azok is romantikus-erotikus zsánerben íródtak?
Igen, 6 könyvem jelent meg eddig, mind romantikus-erotikus. Különféle antológiákban szerepelnek más zsánerű írásaim (fantasy, sci-fi, horror, realista), de ezek csak afféle kikacsintgatások, mert szeretem kipróbálni magam más műfajokban is. Egyébként a fantasy is közel áll hozzám, van is egy romantikus fantasym, de az annyira ingatag lábakon áll, hogy rengeteg munka lesz még vele, mielőtt bárkinek is jó szívvel megmutatnám.
A regényeid viharosak, tele tűzzel és lobogással. A személyiséged, az életed is ugyanilyen szenvedélyes?
Az életem inkább kaotikus. 😀 Igyekszem hatékonyan lavírozni a családanya, az óvónő, az állatmentő, a háziasszony és az író szerep között, több-kevesebb sikerrel. Néha a vacsoraasztal mellől hívnak el egy-egy kidobott kutyához, és néha elmarad a mosogatás, ha épp ott tartok az írásban, hogy nem tudom abbahagyni a sztorit. A szenvedélyesség annyiban jellemző rám, hogy régebben hamar felkaptam a vizet, lobbanékony voltam, de a férjem mellett ezt a tulajdonságomat sikerült levetkőznöm, illetve annyiban, hogy szeretem teljes odaadással megélni a dolgokat. Viszont amit szeretek, ami mellett elköteleződtem, azt szenvedélyesen csinálom, igen, abba száz százalékot belerakok. Ilyen a család, az óvoda, az írás, az állatmentés, a barátaim.
Ha nem írsz, hanem olvasol, akkor is a romantikus-erotikus könyveket választod?
Olvasásban mindenevő vagyok, ugyanúgy a kezembe veszek egy sci-fit, mint egy verseskötetet vagy krimit. Egyedül a horror az, amit óvatosan kezelek, ha este azt olvasok, utána nem merek kimenni a sötét folyosóra és rosszakat álmodok.
Anita Boza a megjelent könyvvel (forrás: a szerző Facebook oldala)
Mit csinálsz, amikor nem könyvekkel foglalkozol? Mindig is óvónő akartál lenni?
Ha az óvoda, az állatmentés és az írás mellett akad egy csepp szabadidőm, akkor az olvasáson kívül szeretek színházba járni (régen magam is színészkedtem, ez örök szerelem marad), főzni, kirándulni a családdal és a kutyákkal.
Igen, abszolút a helyemen vagyok, 10 éves korom óta óvónő akartam lenni, nem tántoríthat el a pályáról semmi.
Mikor és hogyan, miről kezdtél írni? Ha még gyerekként, gondolom nem erotikus történetekkel kezdted. Ez honnan, hogyan jött?
Az olvasás, írás szeretetét a családomból hozom: már gyerekként azt láttam, hogy a szüleim, nagyszüleim írnak, olvasnak, rejtvényt fejtenek. Először verset írtam, 9 évesen, a nagymamámmal közösen, az a címe, hogy Az almafa, mai napig megvan kockás füzetben. 15 éves lehetettem, amikor nekiálltam az első regényemnek. Az is valami romantikus történet volt, de már nincs meg, jópár évvel később kidobáltam az első történeteimet, amit a mai napig bánok. A romantikus-erotikus vonal egyébként onnan jött, hogy régen nagyon szerettem olvasni az egykori Hajja és fiai kiadó Történelmi romantikus sorozatát, mondhatni, azokon nőttem fel, később a kezembe került csomó Romana, Tiffany és Júlia. De egyébként is romantikus típus vagyok, a férjemet egy társkeresőn ismertem meg, én írtam rá. Egyetlen pillantást vetettem a fotójára, és belém hasított az érzés, hogy igen, ő az, ő lesz a férjem. És így is lett. Ugye, hogy vannak megmagyarázhatatlan dolgok? 🙂
A családtagok, szülők, nagyszülők, gyerekek, após, anyós, kollégák, szomszédok stb. ismerik, olvassák a könyveidet? Mit szólnak hozzájuk?
A családom és a barátaim nagyon büszkék rám, sőt, a falubeliek is. A fiaim ezer közül felismerik a könyveimet például a Tescóban vagy a postán, olyankor kiabálnak: „Anya, ott a könyved!”., és szokták kérdezgetni: „Anya, te akkor világhírű író vagy?” 🙂
Eleinte fura volt, hogy az óvodásaim szülei vagy egykori óvodásaim szülei olvasnak tőlem, de hozzá lehet szokni, és nagyon jólesik, amikor megállítanak a faluban, hogy „mikor jön már ki az újabb könyved?”
Egyébként a férjem egyetlen sort se olvasott tőlem, se anyósom (és ez így van jól 🙂 ), apukámnak se kedvenc zsánere a romantikus, de a család többi tagja és a kollégák, barátaim minden könyvemet megvették és olvasták.
Dolgozol most is valamin? Miről fog szólni a következő könyved?
Igen, dolgozom. Két kéziratom van kész jelenleg, az egyik Az éjszaka érintése, a másik egy Jamaicán játszódó vudus történet, ennek még nem találtam címet.
Az éjszaka érintése főszereplője az a Makarov, akit most Az éjszaka színeiből megismerhetnek majd az olvasók, ő volt a bétáim és előolvasóim abszolút kedvenc mellékszereplője, én is imádtam, és nem tudtam elengedni. Kapott egy nagyon vagány női főhőst, és egy ugyanolyan misztikus krimi kerekedett kettejük kapcsolatából, mint Veronica és Jack esetében.
A vudus jól megizzasztott, több szálon fut a történet, a főhősnőm, Lisa egyrészt egy környezetvédelmi ügy miatt utazik Jamaicára, másrészt a kollégája ott eltűnt kislányát keresi. Amikor megismerkedik az egykori katona, jelenleg bártulaj Kevinnel… hát, kettejük kapcsolata kissé viharos, de a két ügy érdekében kénytelenek együttműködni.
Mindkét kéziratot imádom, meglátjuk, a kiadó melyikre bólint rá előbb. Rajtam nem múlik, hogy ellássam az olvasókat olvasnivalóval, ha velem tartanak. 🙂
Szenvedély, halál és csábítás…
Veronica sztriptíztáncos, ő Seattle fénylő csillaga, ám az életét megnehezíti egy különleges képesség: látja az aurákat. Egyik este rátalál a brutálisan bántalmazott barátnőjére, és amikor megismerkedik az ügyben kirendelt nyomozóval, fenekestől felfordul az élete.
Jack gyilkossági nyomozó, aki nemcsak magánéleti bajokkal küzd, hanem a nyakába sózzák egy megerőszakolt sztriptíztáncosnő ügyét is. És ha mindez nem elég, ott van a szexi tanú, Veronica, akitől több okból sem akarhat semmit.
A gyanúsítottak köre egyre nő, Veronica és Jack között pedig menthetetlenül fellobban a szikra. Mindketten a maguk módján próbálják kideríteni, ki a tettes: Jack hideg fejjel és logikával, Veronica az auralátó képessége révén.
Vajon lehet-e közös jövője két olyan embernek, akik közül az egyik gyűlöli az éjszakát, a másikat meg az élteti?
Seattle eső áztatta, fülledt éjszakái számtalan titkot rejtenek.
Buja érzékiség, izgalmas nyomozás, számtalan titok. Hagyd, hogy magával ragadjon!
Kíváncsi lettél? Kattints ide, és olvass bele a regénybe!