Zoey Sonnent: Sententia -2.

1. részlet A kötelező udvari ceremóniák után elindulhattunk végre. A nagyinak igaza volt, Dharma nem volt egy szívderítő jelenség. Alacsony termetű, zömök, kerekded figura. Ősz haja ritkás, az is tincsekbe tapadtan meredezik szerte a koponyájáról. Fogai ritkásak, és az a kevéske is kifelé igyekszik a szájából. Feje széles és lapos, mint egy cipó. Bőre rücskös,…

Olvass tovább

Zoey Sonnent: Sententia – 1.

Már csak néhány lépés választ el a csaknem mennyezetig érő, súlyos, szárnyas ajtótól. Tudom mi vár rám az ajtó mögött, azt is tudom, hogy nem kell tartanom semmitől – egyelőre. Kaptam egy kis haladékot. Az ajtó két oldalán velem egykorú fiatal fiúk állnak. Együtt nőttünk fel, gyakorlatilag tejtestvérekként, jól ismerjük egymást, most mégis feszesen állnak…

Olvass tovább