Pádár-Csernus Vivien: A szerelmes szív csillapítója

A tűzpiros pirula változatlanul ott hevert a csendes kávézó kopottas asztalán, amióta egy óvatlan pillanatban kigurult a rozsdabarna táskából. Aliz, aki addig a pénztárcája után kutakodott, megmerevedett, csak a szemével követte a kicsi, ovális kapszula útját a kockás terítőn. Mit keres ez itt? Törte a fejét. Szemébe könny gyűlt, de maga sem tudta, miért. Szomorú?…

Olvass tovább

Pádár-Csernus Vivien: Umbra

A férjed mögött álltál a megszokott helyeden – egy lépésnyire mögötte. Hátad egyenesen kihúztad, a kezed illedelmesen összekulcsoltad magad előtt, fejedet kissé előrehajtottad. A körömcipőd orrát bámultad. Mi az a folt rajta? Mindig mindened makulátlan szokott lenni. Most is, indulás előtt gondosan válogattál a ruhásszekrényedben. Csupa fekete ruha lógott benne, némelyik a földet súrolta, de…

Olvass tovább