Címke: Kolarics Andrea

Első részlet Dóra és Dorka félrehívták Izabellát egy üres terembe. Befészkelték magukat az ottani kellékkanapé sarkaiba, és mint ezeréves barátnők, úgy mesélték el ezt az anekdotát. –               Először mi sem hittük el – vont vállat Dorka, látva mennyire döbbent arccal ül a frissen informált színésznő velük szemben. – Annyira nem tűnt valóságosnak. Olyan… mesterkélt volt…

Örvénylő emlékek   * December 24., 04:42          Emlékek magával ragadó örvénye. Sikító csendek és egybemosódó robajok. Beszélő ajkak, amik semmit sem mondanak és hallgató arcok, amik némán üvöltenek. Látomások és megvalósulások. Döntések, feloldások, kérések, kérdések, tettek árnyékai. A színház kelléktárjának homályos, sárga fényében ezek keringtek egy fiatal színésznő fejében. Közben a karóráján csendben…