Címke: D. Tanner

Korábbi részek Adam úgy érezte, „sehol sem volt” az alatt az idő alatt, amíg az erdőből a szobába értek – már ha lehet ilyesmit érezni egyáltalán… Egész teste furcsán bizsergett, mintha ezernyi hangya korzózna megállás nélkül fel s alá a bőrén. – Mi a fene történt?! Hogy kerültünk ide? – kiáltotta rémülten és gyorsan hátralépett…

A bélésmentes, vékonyka takaró szorosan zárta körül a testét, mozdulni sem tudott. A nyugodt félhomályba éles fény tolakodott, ő pedig behunyta a szemét, hogy ne fájjon. Kiáltani akart, segítséget kérni, de csupán keserves sírásra futotta erejéből. Mintha egy csecsemő sírna. Ez az ő hangja lenne?! Rémülten zihált és felnézett, hogy lássa, más is hallja ezt?…