Korábban 100 szavas játékot játszottunk, ami Jolt nyert meg. Ezúttal tőle kaptunk egy izgalmas regénykezdést. A szerkesztés kapcsán elgondolkozhatunk a természetfeletti elemek megjelenítésén, és azon is, mire érdemes figyelni, ha humoros figurát szeretnénk ábrázolni.
A szerkesztést ezúttal Kiscsatári Zsófia készített. Kattints ide, és nézd meg te is a szerkesztést!
Jolt, köszönjük szépen a szöveget! Ha kérdésetek lenne, írjátok meg bátran kommentben, Zsófia szívesen felel.
Ne feledjétek: fogunk még játszani 🙂
Javítsatok ki, ha tévednék, de én erősen úgy tudom, hogy a „szinte” a világon az egyik legelkerülendőbb szó, miért lenne akkor helyes és célszerű használni? (Rögtön a második bekezdésben van a kérdéses szerkesztés)
Kedves Danny!
Alapvetően úgy gondolom, hogy nincsenek tiltott szavak, amelyeknek használata minden esetben hiba lenne, – ez egy rendkívül restriktív hozzáállást feltételezne.
A mondat fő gondja, amelyet javítani szándékoztam, hogy túlírt volt. Ebben az esetben, mikor a főhős egy nyílt utcán áll, különösnek tűnt, hogy megszédülne a virágillattól – ezért került bele a szinte szó. A szerkesztésben látott javaslatokat a szerző minden esetben átgondolhatja, ha számára pontosabb a mondat úgy, lecserélheti, ki is veheti az általam beleírt szót.
Köszönöm a kérdésedet, remélem, sikerült megválaszolnom.
Bocsi, hogy én is kukacoskodok, de az izzadtságcsepp szó javítás nélkül maradt a szerkesztés után is. Gyakori hiba, tudom, de azért a szerkesztésen fenn kéne akadnia egy ilyennek.
Kedves Zsófia!
Köszönöm szépen a javításokat/javaslatokat a részlethez! A kezdéssel szoktam mindig a legtöbbet bajlódni, mert nem akarok mindent rázúdítani az olvasóra. Lehet, hogy ezúttal ott vétettem, hogy nem tudatosítottam, hogy ami nekem evidens, az másnak egyáltalán nem, és magyarázatra szorul. Majd igyekszem a szereplőket is még közelebb hozni az olvasóhoz. Ez a legtöbb előzetes kutatást igénylő projektem, megpróbálom majd nem elvinni a fókuszt a karakterekről.
A kezdő sorokkal kapcsolatban én is sokat malmoztam magamban, hogy mi legyen, végül azért hagytam meg, mert szeretem az in medias res kezdéseket, de legfőképpen mert ez a helyszín később visszatér, viszont akkor már teljesen máshogy fog festeni, és ragaszkodtam ehhez a párhuzamhoz. Hmm, azt hiszem, nagyjából ki is találtam, hogyan szépítgessem az elejét, köszönöm még egyszer a rám szánt időt! 🙂
Kedves Danny!
Én is hallottam ezt a “szabályt”, de nekem ez kicsit olyan, mint az a szabály, hogy “és”-sel nem kezdünk mondatot. Oké, lehet, hogy pl. egy tudományos írásműben nem mutat szépen. Szerintem ez az egész hanyagoljuk a szinte, a kvázi stb. szavak használatát mizéria ízlés dolga, és amióta megtanultam, azóta szeretem puffogtatni azt a kifejezést, hogy az ízlésről nem lehet vitatkozni. 😀
Kedves KD!
Semmi gond, örülök, hogy a korekktorok álmaként kukacoskodsz és jelezted, így legalább Jolt tudja javítani azt a betűt is, ami felett én elsiklottam 🙂
Kedves Jolt!
Örülök, hogy hasznosnak találtad a szerkesztést!
A kezdés, narratív horgok elhelyezése és az információadagolás mindig nehéz dió, de biztosan megéri a ráfordított időt. Köszönöm, hogy olvashattam a részletet, sok sikert a szépítgetéshez!