Interjú: Kántor Kata

Kántor Kata hamarosan megjelenő mesekönyvében Nózi, a szuperszaglású rendőrkutya újra nyomoz – csakhogy nagy a baj: hiába siet ki gazdájával, Huszár őrmesterrel azonnal a helyszínre, a betörő semmilyen nyomot nem hagy. Még csak egy kis leheletnyi zsiványszagot sem. Hogyan tovább? Mit tehet egy rendőrkutya, ha nem érez gyanús szagot? Lehet, hogy Nóziban elromlott valami?

A szerzővel az új kötetről, mesékről és további tervekről Róbert Katalin szerkesztő beszélgetett.

*

A hamarosan megjelenő kötetben egy új kutya csatlakozik Nóziék csapatához. Ő maga is egészen különleges figura, de a gazdája se semmi. Mesélsz egy kicsit erről a két karakterről? Kik ők? Milyen új tudást hoz az új kutya a csapatba? És milyen ember a gazda?

Az új szereplő egy Basset Hound. Ez a vitorlafülű, bús szemű kutya mindig is az egyik kedvenc kutyafajtám volt, alig vártam, hogy szerepet oszthassak neki. Nincs könnyű dolga a mesében, egy olyan gazda van mellette, aki annyira elfoglalt, és annyira szétszórt, hogy még nevet sem adott neki.  A kicsit habókos Tudós még kutyasétáltatás közben sem tudja letenni a kezéből a könyvet, ezért nem csoda, ha néha nekimegy a lámpaoszlopnak.  Viszont sokszor hangosan olvas fel a könyveiből, ezért a nevenincs kutya hihetetlen emberi tudás birtokába jut, amivel eredményesen segítheti Nózi nyomozását.

A kötet címe – A szagtalan betörő – is előrejelzi, hogy Nózinak komoly nehézséggel kell most szembenéznie. Mind tudjuk, hogy az ő legnagyobb erőssége a szaglása. Mit tehet a csapat, ha nincs szagnyom?

Nózi nagyon komolyan elbizonytalanodik a saját képességeit illetően, de ami még rosszabb, hogy gazdája is megkérdőjelezi a tudását. Sok minden függ a nyomozás kimenetelétől, mert a sorozatos eseteket maga a rendőrkapitány is számon tartja.

Ha nincs semmilyen nyom, akkor Nóziék csapata is ugyanazt tudja tenni, mint az igazi rendőrök, kivár, figyel és információkat gyűjt a következő esetekből. Minden, látszólag akár felesleges apróság is fontos lehet. A csapatmunka döntő szerepét is szerettem volna bemutatni, mindenki a saját tudását, vagy adott esetben intuícióját adja hozzá a sikerhez.

Ebben a kötetben a technika is nagyon fontos szerepet kap, nemcsak a kutyák által érzékelt világ, a számukra ismerős helyzetek. Manapság a gyerekek rengeteg technikai eszközzel találkoznak – ezért tartottad fontosnak, hogy a mesében is megjelenjenek ezek?

Így igaz, bármerre nézünk, kikerülhetetlenül körbevesznek minket a technikai vívmányai. Hihetetlen ütemben fejlődik a tudomány, vele együtt azok az eszközök, amik arra lennének hivatottak, hogy megkönnyítsék az emberek mindennapjait. Azonban egyes találmányok okos és hasznos felhasználására még nem áll készen a világ. A mesében a habókos Tudós találmányai mind a fejlődést, és nemes célokat szolgálnának, ám ezek a találmányok rossz kezekbe kerülnek. Azt hiszem, hogy a mai kor vívmányaival is húzhatunk párhuzamot.

Mi lehet a jó arány mese, tudomány és nyomozás között? Doki, az új kutya feltűnésével egyértelműen több „emberi” tudomány is került a kötetbe. Ezt szeretnéd tudatosan megtartani a későbbiekben is?

Véleményem szerint akkor jó az arány mese, tudomány és nyomozás között, hogyha a gyerekek érdeklődését végig fenn tudom tartani, ha a csapattal együtt élik meg a kalandot, együtt izgulnak, együtt lélegeznek fel a sikeres végkifejleten. Túlságosan sok technikai részlettel nem szerettem volna elvinni az arányokat, a mai gyerekeket is inkább a felhasználás fortélyai érdekli, nem a tudományos háttér.

Az új kutya, aki a kötet végére kiérdemli a Doki nevet, mostantól kezdve a csapat oszlopos tagja marad, így lehetőségem lesz egy kicsit becsempészni az „emberi” tudást. A nyomozócsoportnak nyilvánvalóan ő az esze, ezért a jövőben is számíthatunk arra, hogy Nózi mellett felbukkan.

Nemrég a Facebook oldaladon karácsonyi, különleges irodalomóra akciót hirdettél. Mesélsz egy kicsit arról, hogy milyen osztályoknak lehet részük ebben, és mire számíthatnak?

A Nózi osztálykarácsonya egy olyan kezdeményezés, amely csírájában már az előző évben is elindult, most tulajdonképpen csak nevet adok neki. Tavaly több esetben döntött úgy egy iskolai osztály, hogy minden egyes tanuló Nózi kalandjait kapja ajándékba karácsonykor, vagy akár gyermeknapon. Ezekben az esetekben az osztályt egy különleges meglepetés is várta, egy rendhagyó irodalomóra keretében meglátogattam őket Nózival. Meséltem az igazi rendőrkutyák életéről, a könyvről, sőt a tanulók kipróbálhatták magukat helyszínelőként is, ujjnyomatokra vadászhattak azokkal a különleges potokkal és ecsetekkel, amiket a rendőrségen is használnak. Ebből szeretnék idén hagyományt teremteni. Máris több osztály jelezte, hogy szeretettel várnak.

Mik azok a mesék, kik azok a meseírók, akik téged inspiráltak, vagy legalábbis nagyon hatottak rád gyerekkorodban (vagy a későbbi években)?

Én még ma is szívesen veszem a kezembe Csukás István köteteit, az ifjúsági regényeit íróként teljesen más szemmel olvasom. Jelenleg épp a Csicsóka és a Moszkitók című kötete hever az éjjeliszekrényemen. Nagyon tetszenek a karakterei, az, hogy adott esetben még a csetlő-botló emberrakblókat is képes szerethetően ábrázolni. Nála a mese üzenete mindig világos, de sosem didaktikus, szájbarágós.

Szabó Magda Tündér Lalája a másik magyar kedvenc, ahol a tündérek világa az emberek világával keveredik. Talán éppen ennek hozománya az, hogy külföldről a Harry Potter sorozatot említem, és az írónőt, K. K. Rowlingot, aki talán leginkább hatott rám. Fantasztikusnak tartom azt a logikus világépítést, az összetett karaktereket, a regény üzenetét és a megannyi rejtett réteget, amit minden egyes újraolvasáskor tovább lehet bontani magunkban.

Mik a további terveid? Lesznek még új kalandjai Nózinak? Esetleg más művekre számíthatunk tőled?

Nózi két további kalandja máris a Könyvmolyképző Kiadónál van, úgyhogy jövőre várhatóak az újabb izgalmas nyomozások. Idén egy teljesen más zsánerben is kipróbáltam magam, egy felnőtteknek szóló disztópiát írok, remélem, hogy karácsonyra be tudom fejezni, és a további sorsát a kiadóra tudom bízni.

*

*

A szagtalan betörő (Nózi nyomoz 3.)

Nyomozásra fel!

Különös tolvaj garázdálkodik a Kikerics lakótelepen: sorra tűnnek el az értékes tárgyak, de az elkövető semmilyen nyomot sem hagy maga után. Sehol egy felfeszített zár, sehol egy ujjlenyomat vagy sáros cipőtalp.
De a legkülönösebb az, hogy még Nózi sem érez zsiványszagot!
Nózi és gazdája, Huszár őrmester tanácstalanul állnak a rejtély előtt.
Vajon ki a tettes?
A nyomozás kudarcaira a rendőrkapitány is felfigyel, és azt hiszi, Nózi az ügyetlen.

Nózit eközben egy másik ügy is nyugtalanítja. Újdonsült barátjának eltűnt a gazdája, a kissé habókos Tudós. Az elképesztő találmányok megvalósításán dolgozó Tudóst valószínűleg elrabolták.
Lehet valami összefüggés a bűnesetek között?
Vajon a tudomány is segíthet a nyomozásban?
Nózi eddigi legkalandosabb esetéből kiderül.
Tarts te is Nózival és barátaival, fejtsd meg a nyom nélküli tolvaj rejtélyét!

*

Kántor Kata

1977-ben született. Rendőrtiszt, a főiskola után a PPKE jogi karán végzett. Jelenleg az Európai Unió Rendőrakadémiáján dolgozik mint nemzeti szakértő. Az írással komolyabban 2010-ben kezdett el foglalkozni, amikor papírra vetette első meséit egy kis nyomozó kutya kalandjairól. Az ihletet egy valós karakter, a családban élő rendőrkutya adta, akinek igaz “kalandjairól” később krimik is születtek. A Kutyakalandok Nózival c. mesesorozata a IV. Aranymosás pályázaton nyert publikálási lehetőséget.

Blog: http://cel-eb.reblog.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/nozinaploja/
Instagram: https://www.instagram.com/nozinyomoz/

*

*

*

*

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük