Sas Ágnes: A tökéletes ember, pont, amikor szükséged lenne rá

Az tizenegyedikes évzáró után – egy langyos, szürke késődélutánon – az egész osztályommal lementünk a Duna-partra, és késő estig sört ittunk és beszélgettünk. Anya ezen az estén kapott szélütést. Én találtam meg, és én hívtam fel a mentőket, és minden ólomsúlyú percére tisztán emlékszem, de megfogadtam, hogy még neked sem fogok beszélni róla. Te pontosan…

Olvass tovább