Környei Erika: Kutyaélet, kutyabaj
Ma is emlékszem a napra, amikor először megláttam. Őt. A tesóimmal épp a délutáni sziesztánkra készültünk a közös kényelmes dobozunkban, amikor hozzánk lépett. Ő rám nézett és abban a törékeny pillanatban találkozott a lelkünk. Másképp nem is történhetett, azt hiszem. Hazavitt. Békésen éldegéltünk egy darabig. Charlynak nevezett el, később aztán kiderült számára is, hogy lány…