Érdekesen alakul az idei pályázat, minket, lektorokat is nagy meglepetések értek… 🙂 Lássuk, ezen a héten milyen értékelések születtek!
Császár Levente: Koboldok kincse – negatív lektori (dramaturgia, korosztály) (dicséret: leírások)
Bakos Tibor: Berci nagyot nő – negatív lektori (dramaturgiai ív, az önmagában aranyos epizódok nem állnak össze valódi történetté) (dicséret: írói hang)
Catherine J. Evans: Arc a maszk mögött – negatív lektori (Erős kezdés után ellaposodik a regény, megjelennek a dramaturgiai és logikai gondok, az infoadagolás rossz.) ( Dicséret: téma, figyelem fenntartása az elején)
Fertig Dávid: Pusztulás, szerelem és más finomságok – negatív lektori (dramaturgia, az E/1-es elbeszélők azonos hangja, túlírtság) (dicséret: írói hang, párbeszédek)
Fekete Rita: A Volnai fiúk – negatív lektori (Érett, jó mesélés, jó karakterekkel, csakhogy az információk rossz adagolása rendszeresen megakasztja az írást. A stílus jó, de ha a történetvezetés ilyen, akkor csak egy erősebb, szépirodalmi stílus képes kiváltani a dramaturgiai gondokat.)
*
Csendes Nóra: Zápor utca – pozitív lektori (Vannak stilisztikai és logikai gondok, de nagyon erős érzelmi hatást közvetít az írás, és egyedi a történet.)
Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása – pozitív lektori (Komoly fejtörést okozott ez a mű, mert egyrészt rendkívül egyedi, másrészt a dramaturgiai hibák is egyediek, és nem biztos, hogy ki tudjuk javítani. Az írást hosszas tűnődés után átengedte az első lektor.)
Gratulálunk a két pozitív értékeléshez!
Gratulálok a két pozitívnak! Rita, nagyon sajnálom!
Köszönöm a lehetőséget, és a visszajelzéseket, jó volt részt venni 🙂
A Volnai fiúkat sajnálom, szívesen olvastam volna tovább.
Nem szoktam lektorként megszólalni, de talán jó visszajelzés az, hogy mi is nagy örömmel olvastunk pár írást, és szintén sajnáltuk a kiesést. Az idő veletek van, segíti a csiszolódást. Mi szeretettel várjuk vissza a jó írókat.
A Volnai fiúkat nagyon sajnálom. A pozitív lektoriknak gratula!
Gratula a 2 pozitívnak! 😀
A kiesőket sajnálom, voltak köztük kedvencek. 🙁 De fel a fejjel, és nekik is gratula! 😉
Ó, (kicsit) későn én is most akartam beírni odaát, hogy drukkolok a Volnai fiúknak 🙁 sajnálom, de a továbbjutóknak gratulálok!
Gratulálok a továbbjutóknak! Rita, a tiédet nagyon sajnálom, de az mindenképpen biztató, hogy a megjelent részletek milyen sok olvasó tetszését elnyerték! 🙂
A kiesőknek: fel a fejjel! Berci egyszer úgy is megnő! A szerelem pusztulás helyett finomságokat hoz és a maszk is lehull! 😉 😀
Rita, Levente a tiéteket nagyon szerettem volna tovább olvasni, ha béta után néznétek, akkor szóljatok! 🙂
A két továbbjutónak gratula! Nóra, Péter csak így tovább! 🙂
Gratulálok a két továbbjutónak! Az arc az maszk mögött-et nagyon sajnálom, nekem személy szerint nagyon teszett az írás. A Volnai fiúkat is olvastam volna még tovább.
(Ha szerettetek egy-egy történetet, akkor az első fejezetre adott lájkokkal még el lehet juttatni a kiadóvezető elé. :))
Gratulálok a továbbjutóknak!
Az Arc a maszk mögött-et sajnálom, nekem nagyon tetszett a stílus és a történet is felkeltette az érdeklődésemet.
A Volnai fiúkért is szomorú vagyok.
Gondolkodom, mit is mondhatnék… Először is köszönöm, hogy ilyen sokan szurkoltatok A Volnai fiúknak, nem is gondoltam volna, hogy ennyien fogjátok szeretni – ez azért elviselhetőbbé teszi még a kiesést is 🙂 Kedves Aranymosó Csapat, nem is tudjátok, mennyi mindent köszönhetek nektek, többek között azt is, hogy egy hosszú írói válság után mégis csak összeszedtem magam, és ilyen rövid idő alatt megírtam egy regényt. Köszönöm, érdekes játék volt! 🙂
Elismerem, jogos a lektor véleménye, valóban sokszor töröm meg a lineáris, jelen idejű cselekményt a múltban játszódó jelenetekkel, gyakorlatilag egyszerre mesélem a fő cselekményt az előtörténetével. Megfordult a fejemben, hogy ezekből a váltásokból még lehet némi gond, de arra nem számítottam, hogy ez fogja elrántani az egészet – úgy gondoltam, ha kiesik a regény, az valami más miatt lesz. Mostanra már elég sok hibáját ismertem fel, visszajelzések alapján és magamtól is, úgyhogy egyre inkább látom, mit is kell még átírnom. Ezzel a párhuzamos szerkesztéssel viszont gondban vagyok. Bevallom, fogalmam sincs, mit lehetne vele kezdeni, mert úgy érzem, nem hagyhatom el a múltban játszódó részeket, mert azokon alapszik az egész jelenbeli cselekmény. A szépirodalmibb stílussal meg az a gond, hogy nem érzem ideillőnek, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy Miklós máshogy beszéljen. Attól tartok, ha megpróbálnám más stílusban átírni a regényt, mesterkéltté válna. De annyira nem is szeretném átírni… Szóval, ezen még gondolkodnom kell. Egyelőre nem tudom, hogyan tovább, de azért nem keseredtem el. 🙂
Dávid, igazán kíváncsi voltam, hogy a Pusztulás… mit fog kapni a lektoroktól, szerintem – a túlzásai ellenére is – érdekes történetnek ígérkezett. A továbbjutottaknak gratulálok – végre, egy héten két pozitív lektori! :):)
Még egyszer köszönöm mindenkinek az olvasást és a véleményezést, és kíváncsian várom a pályázat végeredményét!
Nagyon sajnálom a Volnai fiúkat! Rita, szuper, hogy így nézed a dolgokat, és harcolsz a regényeddel/ért 🙂
A pozitív lektorikhoz gratulálok, nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezekkel a lektori véleményekkel hogy alakul az írások további sorsa 🙂
Életem legboldogabb fizikaórája követte azt a szünetet, amiben megnéztem tegnap az Aranymosást 🙂 Köszönöm!
A Volnai fiúkat én is sajnálom, szerettem olvasni. Remélem, találkozunk még vele 🙂
Péter, gratulálok, A végzelen térségek örök hallgatása a másik nagy kedvencem volt, őszintén örülök, hogy továbbjutott! 🙂 Nem szeretem ezt a pályázatot versenyként felfogni, soha nem éreztem a rivalizálást a pályázók között (szerencsére), szóval komolyan szurkol
ok neked 🙂
Sok sikert a még meg nem ítélteknek! 🙂
Sziasztok,
Nóri, gratulálok. Ezen a héten is több olyan szöveg esett ki, amiért szorítottam, mert a rövid részletek alapján értékesnek találtam; úgyhogy nagyon drukkolok azért, hogy valamiképpen mégis nyomtatásban láthassuk őket a közeli jövőben (akár a jelen pályázat keretei között, a közönségszavazás útján).
Köszönök mindent. Hibák – azok vannak bőven. Meglátjuk, mit lehet velük kezdeni.
Gratulálok a két pozitív lektorinak. (Kissé megkésve, mert nem voltam gépközelben majdnem egy hétig.)
A Zápor utcát az első epizódtól szimpátiával figyeltem, a Végtelen térségek örök hallgatása pedig az egyik kedvencem. Örülök a sikerüknek, és remélem, hogy a második lektor is pozitívot ad rájuk, aztán már csak a Főnököt kell meggyőzni, de hát valaminek nyernie is kell, és annak örülnék, ha ez a kettő, meg Bartos Zsuzsa és Istók Anna jövőre együtt dedikálnának nekem egy-egy példányt a regényükből.
Sok sikert, és Hajrá!