Konfliktustérképes játék

A történet lényege:

A Kölyök, hogy megmentse igazságtalanul gyilkossággal vádolt testvérét, Tomot, segítséget kér Rozsdástól és barátaitól. Az edzett kikötői legények segítség gyanánt túszul ejtenek egy angol herceget, „kölcsön vesznek” egy cirkálót és a hercegi rangot. Tom nyomait követve eljutnak Birmába, ahol kiderül, senki sem az, akinek a látszik, és Tom találmánya kulcstényező egy államügyben, miközben háború kirobbanása fenyeget. Végül Rozsdás leleményességének köszönhetően megmentik Tomot és a becsületét, megelőzik a háborút és elfogják a valódi bűnösöket.
A fő konfliktus a hazugságok és a félrevezetések között feszül, a történetet az igazságért folytatott harc mozgatja előre, megtévesztések és bátor tettek vezetik a végkifejlet felé, ahol bebizonyosodik: senki sem az, akinek mutatja magát, de egy bátor ember minden akadályt legyőz.

Jelenetlista:

1. Kölyök (főhős) felkeresi Rozsdást (főhős), hogy segítsen neki megtalálni az elveszett bátyját, Tom Levent, hogy megmentsék Tom becsületét és fontos találmányát. A Kölyök meg van róla győződve, hogy a testvérét igazságtalanul ítélték el, nem ölt meg senkit. Rozsdás először nem akar segíteni a Kölyöknek, aztán mégis meggondolja magát.
2. Rozsdás a jó pénz reményében összeszedi a barátait, részvénytársaságot alapítanak, és elindulnak megkeresni Tom Levent.
3. Rozsdás kihallgat egy angol herceget, aki Tom Leven találmányáról és Birma északi részén lévő vitás területről társalog beosztottjával, egy századossal. Később rájön, hogy a Kölyök valójában nő, de hogy megvédje, nem árulja el senkinek. A részvénytársaság „kölcsön vesz” egy páncélos cirkálót, hogy folytatni tudja a küldetését.
4. A cirkáló szerencsésen átvészel el ciklont a tengeren, majd egy süllyedő hajó segítségére sietnek. A roncsok közül kimenekítik az angol herceget és a századost, akiket rögtön túszul ejtenek. Hogy elkerüljék az ellopott cirkáló miatt a hatóságokat, Kölyök a herceg, Rozsdás a százados szerepébe bújik, a cirkálót pedig átkeresztelik a herceg elsüllyedt hajója nevére: Radzeer
5. Rozsdás egyre többet tud meg Tom Leven ügyéről és találmányáról, közben gyanússá válik neki az igazi százados.
6. Birmában Rozsdás és a Kölyök szerepel az angol tisztek helyett egy politikai tanácskozáson. Meglepődve tapasztalják, hogy Tom Levennek nagyon sok köze van az államügyekhez, akit, mint légiós, idevezényeltek és próbálják megvásárolni tőle a találmányát. Közben megtudják, hogy az angolok és a franciák egy bizonyos Kvang generális segítségében bíznak, hogy átvegyék Észak-Birma és fegyverkereskedelem felett a felügyeletet. A Kölyök, mint herceg vállalja, hogy felkeresi Kvangot, közben pedig eltervezi Rozsdással, hogyan szöktetik meg Tom Levent.
7. Rozsdás megtalálja Tom Levent, akiről kiderül, hogy nem az igazi, de elmondja, Tom Leven eltűnt az őserdőben. Az igazi herceg értesíti az angol admiralitást a részvénytársaság bűneiről, de előtte figyelmezteti a Kölyköt, és ad nekik néhány óra előnyt. A herceg és a százados elindulnak hogy tárgyaljanak Kvanggal. Rozsdás és a Kölyök nekivág a dzsungelnek megkeresni Tom Levent, de fegyveres csapatok elfogják Rozsdást. Kiderül, hogy az igazi százados az angolok ellen összejátszik az amerikaiakkal és a helyi törzsekkel, és a herceget is fogva tartja.
8. A Kölyök szabadítja ki Rozsdásékat, de herceg megbetegszik, megbízza Rozsdát és a Kölyköt, hogy járjanak el a nevében Kvangnál. Rozsdás, hogy mentse a Kölyköt, bevallja, hogy ismeri a titkát, de a Kölyök nem hajlandó magára hagyni Rozsdást. Eljutnak Kvanghoz, aki nem más, mint Tom Leven, és készségesen segít Angliának. Kemény csata alakul ki az amerikaiak és a Tom Leven vezette kínai csapatok között.
9. A csatát a Radzeer segít megnyerni Angliának. Tom Leven ügye tisztázódik, de nem tér vissza Londonba.
10. Kiderül, hogy a százados nem csak elárulta a hazáját, hanem elkövette azt a gyilkosságot, amely miatt Tom Levent elítélték. Rozsdás egy ügyes trükk folyamán az egész „kalandot” úgy állítja be, hogy mindent a herceg utasítására tettek a cirkáló „elkötésétől” kezdve a hatóságok megtévesztéséig. A részvénytársaság tagjai elnyerik jutalmukat, Rozsdás és a Kölyök összeházasodnak.

(A regény Rejtő Jenő: Az elveszett cirkáló.)

Raana Raas: Az ogfák vöröse (Csodaidők 1.)

A XL. századra az emberiség számos bolygót meghódított. Minden bolygón autonómiával rendelkezik a Kaven, amely a Földtől való hosszú elszigeteltség következményeképpen (Nies bolygó) egy különös vallással és hagyományokkal (nagycsaládi rendszer) rendelkező zárt közösség.
Giin Raas (főszereplő, nézőpontkarakter) ennek a közösségnek egyik magas rangú vezetője (safir). Unokaöccse, a Yaan (főszereplő, nézőpontkarakter) ellenben a kaveni kötöttségek ellen lázad, a saját útját keresi. Ezzel szemben az árva Judy (főszereplő, nézőpontkarakter) családra vágyik.
A személyes történeteken túl a bolygók jelentős részét összefogó Csillagunió (CSU) elnökválasztásán a fiatalok érdekeit képviselő Shee (Sheymon) Martyn nyer, aki a pangó gazdaságot a niesi (kaveni) cégek államosításával és terjeszkedéssel kívánja megoldani.
A fő konfliktus politikai (a további kötetekben katonai), tehát hagyományok, kultúrák összeütközése. A regényben a személyes útkeresés, döntések, család, hagyomány, közösség és vallás játssza a főszerepet.

A regény egy tetralógia (Csodaidők) első része, a kötetek szorosan összekapcsolódnak, habár több év telik el köztük.

Prológus. Giin anyja (Malin) akkor hozza világra Giint, amikor egy kitagadott kaveni leányanya Sheymont.

1. A külsős (nem kaveni) Judy Fenssonról lemond az alkoholista édesanyja, így a 11 éves kislány teljesen elárvul. A Kaven központját jelentő távoli Shremeyára kerül egy kaveni irányítású árvaházba, mivel az érte jövő giide (alacsonyabb rangú kaveni vezető) rossz tanulmányi eredményei ellenére lát Judyban valami potenciált. A kislány érdeklődik a niesi nyelv és kultúra iránt.

2. Giin egy beosztottja, Lennen Meer meghalt, lezuhant a járműve. Habár a baleset okát műszakinak ítélték, Giinék inkább öngyilkosságot vagy gyilkosságot sejtenek az ügy mögött. Giin emellett kézhez kapja egy kiszakadt (a családját, így Kavent elhagyó) öngyilkos búcsúlevelét, és ezáltal közelebb kerül hozzá a fiatalon kiszakadt gyerekek problémája, akiket az őszinte megbánás ellenére sem fogad vissza a családjuk.

3. Yaan 17 éves, a Raas család elsőszülöttje. Az egy éves gyakorlatának első hetét kezdi meg családja vállalatánál, mielőtt a shremeyai közgazdasági egyetemre megy. Kegyetlen, korlátolt apjával (Yaan, régebben Shaayinn) Yaannak rossz a viszonya, mivel apja zsarnoki önkénnyel vezeti fia életét, még saját házasságába sincs beleszólása a fiúnak. Yaan megismerkedik a munkának köszönhetően egy külsőssel (Cathlin), aki rávilágít a külsős élet szabadságára a Kaven szigorával szemben.

4. Judyt a shremeyai út alatt egy kaveni házaspárra bízzák, akik hamar megszeretik a kíváncsi kislányt. Azonban az árvaházban Judy ugyanúgy magára marad, mint azelőtt. Csak Nienna, a Kaven-ellenes nagylány veszi védelmébe, viszont Judy nem szereti sem a lány barátait, sem Nienna az intézet elleni kirohanásait. A két lány veszekedése után pár héttel Nienna a barátnőivel együtt megszökik, az árvaház vezetősége aggódik értük.

5. Giin a kiszakadtak visszafogadásáért kampányt indít. Emellett nyugtalanítja a CSU terjeszkedő politikája, és az, hogy Shee Martynt a kaveniek is támogatják.
Valamint a haldokló Raas-családfő, Yaan dédapa hazahívja Giint, és szinte könyörög, hogy jöjjön haza, és legyen ő a családfő. Giin nem fogadhatja el. A temetés után öccse, Shaayinn-Yaan vitát provokál ki a családfőség és a kiszakadtak kérdésével kapcsolatban a családi tanácsban. Giin dühbe gurul, és elhagyja a házat. Az őt megszólító unokaöccsét (Yaan, főszereplő) lekezelően elhajtja.

6. Yaan és apja kapcsolata rosszabb, mint valaha, és a fiatalember családján belül is elszigetelődik. Shayinn-Yaan büntetései irracionálisak és igazságtalanok, és mivel Yaan a Kavenben nem talál menedéket, külsősökkel ismerkedik, akik felvetik neki a kiszakadás lehetőségét. Az Egyesült Ifjúság (EI) szólamai – főleg Brendon magyarázata után – megszólítják, értelmes jövőt keres magának.

7. Armoin Kiinnan, a Kaven vezetője megkéri Judyt, hogy egy kicsit kérdezősködjön Niennáék felől az EI helyi csoportjánál. Judy információja révén a lányokat összeverve találják meg.
Judy összebarátkozik a neki nitant (niesi nyelvet) tanító kiszakadt lánnyal, Arminia Guthillal.

8. Giin nem sok előrelépést ér el a kiszakadtakért folytatott kampányában. Meron Siaxen (tehetséges oderuti politikai elemző) tudja, hogy a CSU területén élő niesiek támogatást ígérnek Martynnak, ha Martyn leszámol az EI-vel. Lehetséges, hogy az EI is Martyn eszköze.
Giin hazatér Yaan nagykorúsági ünnepére, ahol Yaan bejelenti kiszakadását. Giin safiri tekintélyét felhasználva finomít a helyzeten.

9. Yaan kiszakadása alkalmából új nevet vesz fel: Paul Martyn lesz. Brendon Aytois (EI-s aktivista) albérletében lakik, de próbál saját keresetre szert tenni. Az EI-vel szoros kapcsolatot tart fenn. Itt találkozik Cathlinnel, akit miatta rúgott ki az apja, és Cathlin húgától, Estertől megdobban Paul-Yaan szíve.

10. Judyt az EI-sek kegyetlenül összeverik, egy hónapig élet és halál között lebeg. Armoin-ra a verés után az árvaház niesi részébe helyezi át és kaveni iskolába íratja. Judyt kiközösítik, csak Arminia miatt marad. Judy anyja öngyilkos lesz, és Judy gyűlöli ezért. A kislány kiemelkedően tehetséges mentalista (más emberek érzelmeit érzékeli) lehetne – ha nem érezné úgy, hogy eddig minden útjába kerülő mazdra kihasználta őt ezzel a technikával.

11. Giin ellen eljárás indul, mert fény derül 13 évvel ezelőtti afférjára egy külsős nővel, amelynek gyümölcse egy leánygyermek. Giin szerint nem övé a gyerek, a vérvizsgálat eredménye ellenére sem hiszi el. A Vezető Testület nem rúgja ki, ez a döntés a családján múlik: Malin talpraesettsége révén Giin a Kavenben maradhat. Öccse azonban kemény feltételt szab: a politikai nyilatkozatok tilalmát. Giin elfogadja a feltételt a kiszakadtak nagy csalódására.

12. Paul-Yaan nem talál munkát. Az EI-nek nem tagja többé. A Raas-cégeknél talál állást, mivel apja több száz munkás rúgott ki Paul-Yaan kiszakadása miatt.
Eközben Shee Martyn elsöprő győzelmet arat a CSU elnökválasztásán.

13. Judy Giin Raas külsős lánya. Habár a kislánynak már nem teljesen idegen a Kaven, sokat kell tanulnia, és a megközelíthetetlen Giinnek magasak az elvárásai.
Giin hazaviszi Judyt, a Raasok nagy része szívesen fogadja a kislányt.

14. Siaxen felhívja Giin figyelmét Martyn háborús készülődésére. Az antikavenista mozgalmak megerősödése miatt Giin lesz a Raas-cégek biztonsági főnöke.
Giin képtelen érzékelni Judyt, így nem tud nyitni felé, pedig a kislány próbálkozik bensőségesebb kapcsolatot kiépíteni. A férfi nem akarja sajátjaként nevelni a külsős gyereket.

15. Paul-Yaan külsősnek tekinti magát. Előléptették, jobb körülmények között él, és a Giin által bevezetett biztonsági beszélgetéseken is átjutott. Mégis, többre vágyik, a társadalmi haladásért és a Kaven elsöpréséért akar harcolni. Brendon közvetítésével felkeresi egy egykori safir, aki a CSU egy titkos társasága nevében arra biztatja, hogy lopja el a Raas-technológiákat. Ez, miután Paul-Yaan elnyeri Giin bizalmát, nem is fog olyan nehezére esni neki.

16. Judy megnyeri a sakkbajnokságot, Giin pedig megvédi a nagyképű külsős ellenfele ellen. A kislány elkapja Giin és Malin beszélgetését arról, hogy Giin nem tudja érzékelni Judyt, ezért nem érti – de szeretné megszeretni.

17. Giin sajnálja, hogy Judy nem az ő gyereke, és szeretne közelebb kerülni hozzá. Azonban sürgetőbb problémája is van: Paul-Yaan figyelmeztette, hogy komolyabb szabotázsakcióra fog sor kerülni a dokkoknál. Giin véletlenül figyel fel egy kisebb hibára, ezért a kérdéses hajót bolygó körüli pályára állíttatja. A közlekedés-irányítók nehezen engedelmeskednek neki. Öccse közbeavatkozására a hajó visszatér a dokkba és felrobban. Csaknem tízezer ember hal meg.

18. Giint a terrorakció után szentté avatja a média. Paul-Yaannal is javul a viszonyuk – addig, ameddig Giin nyomására a bíróság fel nem menti Shaayinn-Yaant. Ezután Paul-Yaan kétségei megszűnnek azzal kapcsolatban, hogy helyes-e a Raas-technológiákat ellopni, és céltudatosan tervezi meg az utolsó információrészlet ellopását – amihez azonban elterelő akcióra lesz szüksége.

19. Jamina, Paul-Yaan kishúga meghal egy gyógyíthatatlan kaveni betegségben. Judy nagyon közel állt a kislányhoz. Giin egyre jobban szereti a lányát, és Judy segít neki (Arminián keresztül) Lennen Meer gyilkosának megtalálásában. Paul-Yaan öccse, Ronen sokat beszélget Judyval Jamina halála után. Judy felfedezi, hogy Giin külsős informátora Paul-Yaan, és elkíséri Ronent a céghez, hogy megkeressék. Azonban egyszer csak felrobban Judy körül a világ…

20. A robbantásban meghalt Giin nagyapja (a cég vezetője) és Ronen. Judy élete hetekig egy hajszálon függött. A temetés után a család egyhangúlag eltávolította Shaayinn-Yaant minden tisztségéből, és Giint választották meg családfőnek, valamint cégvezetőnek. A hallgatást sem várták el többé tőle. Siaxen is kibékült Giinnel, és együtt figyeltek fel a CSU fegyverkezésére. Giin, miután Judy állapota javulásnak indult, igyekezett minden szeretetet megadni neki.

21. A 150 ember, köztük – Paul-Yaan értesülései szerint – apja és dédapja életét követelő merényletet azért rendezték meg, hogy Paul-Yaan el tudja lopni a maradék információt (közlekedés-haditechnika). Paul-Yaan ezek után a CSU-ba távozik tanulni, Rundi (a CSU legfőbb hadura, Paul-Yaan egykori titkos látogatója) javaslatára a Katonai Akadémiára.
Itt Paul-Yaan otthon érzi magát, és az évfolyamelsőségért küzd Grom Lichivel szemben. Rundi bemutatja Paul-Yaant, Shee (Sheymon) Martyn elnöknek, aki a fiatalember távoli rokona.

A tizenkilencedik század végi porfészekben egy házaspár élete néhány napra megváltozik, amikor egyetlen gyermekük, aki vénlány, elutazik rokonlátogatóba. A konfliktus a saját élet felvállalása, mellyel végül mindhárman kudarcot vallanak.
A regény tizenhárom fejezetből áll és egy hét eseményét öleli fel, péntektől péntekig.
1.
Az idősödő szülők készítik össze lányuk holmiját. A regényben egyedül a leánynak nincs rendes keresztneve. Közben ő kint horgol a kertben, nem akar utazni, de ellenkezni sem tud. Kirajzolódik a szülők mindenhatósága. A konfliktus rejtett, kimondatlan: a szülőket nyomasztja, hogy leányuk nem ment férjhez, de még nem néznek szembe azzal, hogy ennek mennyire okozói saját maguk, inkább passzivitásba, konformizmusba menekülnek.

2.
A család kisétál a vasútállomáshoz. Mozgásuk összeszokott, de körülményes. Az apa szorongása tűnik a legnagyobbnak, aki tudja, hogy leányuk a nyakukon maradt, és hiába „jó gyermek”, valójában „csúnya”. A család „boldogságát” a megszokott dolgokhoz való ragaszkodás adja. A leány felszáll a vonatra és elsírja magát. Ez az infantilis attitűd fejezi ki leginkább tehetetlenségét (nem szeretne elutazni). A túlzott alkalmazkodás az egész családban torzulást okozott. A leány megérkezik a rokonokhoz, de a passzivitás, a konformizmus ottani viselkedésében is folytatódik.

3.
A szülők számára ez az elutazás olyan, mint a halál, a teljes megsemmisülés. Mintha nem lenne gyermekük és mindig is ketten lettek volna. Itt kezdődik számukra a konfliktus. Hazafelé találkoznak egy helybelivel, Czifra Gézával, aki régen udvarolt a leánynak. A szülők várták a lánykérést, de nem tettek azért, hogy megkedveltessék magukat a fiúval. Néhány szót váltanak, ám mélységesen megvetik, mert a lányuk nem kellett neki. Az apa korábban levéltáros volt, aki egész életében kutatta a családfákat és az anyával együtt nemesi származású, de ehhez nem tettek hozzá, a lelkük mélyén érzik a valódi teljesítmény hiányát. Hazaérkezés után szóba kerül, hogy hátha most fog magának találni valakit a leányuk. Estig aggodalmaik eloszlatásával töltik idejüket. Éjfélkor megjön az előre megírt távirat: leányuk szerencsésen megérkezett.

4.
A szülők a sok izgalomtól szombaton tizenegyig alszanak. A városban addig beindul az élet, megjelennek a tipikus alakok, a sokféle történelmi hatás által szegmentált kisvárosi társadalom, előkészítésük a további cselekmények szempontjából indokolt. A házaspár a Magyar Király nevű étteremben ebédel, mert nincs, aki főzzön rájuk, és ez is a kiszolgáltatottságról árulkodik. Evés közben megjelennek a helyi Párducok nevű férfitársaság tagjai, régen az apa is közéjük tartozott. Ebéd után sétálnak. Otthon az apa tradícióból esténként újságot olvas. Még nincs kilépés a hétköznapokból, úr a megszokás.

5.
Vasárnap nem mennek misére. A változás szele lecsap, amikor felmerül a kérdés: „Bűn-e jót enni?” Megint a Magyar Királyba mennek, ahol üres asztal híján a Párducokhoz ülnek. Másnap estére színházjegyet kapnak.

6.
Hétfőn az anya kézitáskát vesz, az apa borbélyhoz megy, „új ember” lesz. Olyat is tesznek, amit előtte évekig nem. A leányuk miatt nem járnak színházba, aki nem bírja a sokféle idegen szagot. Az előadás felkavarja a házaspárt, rengeteg új benyomás éri őket. Élőben látják a színészeket, és megelevenednek előttük a színházi pletykák.

7.
Kedd. Az apa a főispánnal ebédel, az anya régi barátnéjával. Hazafelé együtt mennek és találkoznak Ijas Miklóssal, aki egy helybeli újságíró és gyerekkora óta ismerik, csak régen beszéltek vele. Az élet nagy kérdései kerülnek szóba, az apa látja Miklóson az álarcot, amit egy családi tragédia után öltött magára. A leányról is szó esik, kulturáltan beszélgetnek róla.

8.
Szerda. Megérkezik a leány levele. A stílusa iskolás, gyerekes. Az apa kétszer elolvassa, aztán hazafelé menet elveszti. Közben irigyli mások életét, mert beismerte magának, hogy az ő életük semmilyen, és hogy csökkentse fájdalmát, mindenkit lenéz.

9.
Csütörtök. Az apa elmegy a kaszinóba a Párducok heti rendes összeröffenésére. Rádöbben, hogy az idő elszaladt, a régi ivócimborák is megöregedtek. Beszáll tarokkozni, eltölt velük egy férfias estét. Még a kedvenc nótáját is elhúzatja. Kilép a mogorva öregember szerepéből. De a részegség megrémíti, ezért hazaindul. Meglátja Czifra Gézát a Baross étteremben ülni, boldognak látja, ezért irigyli és lenézi. Megkezdődik az eddig felfuttatott saját élet hanyatlása.

10.
Amíg az apa mulat, az anya nehezen foglalja el magát otthon. Délután meglátogatta őt egy barátnője, este varrogatott, zongorázott, majd idegeskedve várta haza férjét, aki részegen érkezik és lefekvés helyett szivarra gyújt, majd kimondja azt, amivel józanul sosem mert szembenézni. Sajnálja leányukat, és nem szereti, éppen a kimondott, felvállalt sajnálat miatt, e kétféle érzés benne nem fér össze. Az apában nincs részvét. Az anya úgy védi meg a leányt, hogy az ismerősök leányainak sikerületlen házasságait hozza fel. Túlféltették, és akkor ők az oka, amiért nem ment férjhez. Elmondja, hogy neki az imák segítenek. Ákos megemlíti, hogy hazafelé látta inni Czifra Gézát. Ott vagyunk a regény kiindulópontjánál, a házaspár újra utálkozik, megvetik a másik embert azért, mert más, és ez összetartja őket.

11.
Pénteken estefelé ébrednek, beköszönt az esős őszi idő, és indulniuk kell az állomásra. A vonat két és fél órát késik. Az apát rosszul érinti a hír, lelkifurdalása van, mert részegségében leányuk halálát is kívánta. Rémképek gyötrik. Az indóházban ismerősök és ismeretlenek jelennek meg, átutazók és helybeliek, akiknek ez egyfajta szórakozás, itt hosszadalmas leírás következik a Párducok másnaposságáról, ami nem viszi előre a cselekményt, de érzékelteti a változtatás reménytelenségét.

12.
Megérkezik a vonat, amelyen a leány hazaér. A várakozás kimerítette a szülőket, akik először nem ismerik fel őt. Kölcsönruhában van, kezében kalitkát tart, benne egy galambbal, amelyik csúnya és magányos, mint ő maga.

13.
Otthon kedélyeskedve beszélgetnek, a leány fényképet mutat, melyen a rokonsággal együtt szerepel. Elalvás előtt visszaemlékszik azokra a részletekre, amelyek nincsenek a fotón. Nem sikerült párt találnia, pedig ez a szülei elvárása és az élet rendje. Ráadásul a szülők tíz éven belül meghalhatnak, és akkor végképp magára marad, de részvéttel gondol azokra, akik nála is többet szenvednek. Ezért türelemre inti magát, hogy méltósággal viselje a sorsát. A kör bezárul, a leány ugyanúgy egyedül van, mint a történet elején, és bár a következő napok teendőit tervezgeti, ez csak menekülés a jelen kilátástalansága, a Semmi elől.

(Kosztolányi Dezső: Pacsirta)

A történet lényege:
A 17. századi Új-Anglia puritán közösségében egy asszony férje távollétében gyermeket szül. Elítélik házasságtörés miatt, de fiatal korára való tekintettel nem végzik ki, inkább arra kötelezik, hogy ruháján örökké viselje a bűnét hirdető vörös „A” betűt, és így küldik vissza a társadalomba. Az asszony, Hester Prynne bátran viseli a megvetést és kiközösítést, miközben lelkében tiszta marad, gyermekének apját azonban, akinek kiléte titokban marad, és akit a közösség továbbra is szinte szent emberként tisztel, örökös bűntudat gyötri az eltitkolt vétek miatt.

I. A börtönkapu – A helyszín rövid bemutatása.
II. A piactér – Boston városának piacterén pellengérre állítják Hester Prynne-t, a vád ellene házasságtörés, aminek bizonyítéka a karján ülő csecsemő. Kiderül, hogy Hester Angliában született, és egy testileg nem vonzó tudós felesége.
III. A felismerés – Hester az emelvény előtti tömegben felismeri férjét, aki két évvel ezelőtt előreküldte őt Európából, és azóta nem adott hírt magáról. A férj a mellette állóktól érdeklődik, hogy mi történt, de saját kilétét nem fedi fel. A város elöljárói követelik, hogy Hester árulja el, ki a gyermeke apja, és ráveszik Dimmesdale tiszteletest, Hester lelkipásztorát, hogy beszéljen a nővel, hátha ő tud rá hatni. A tiszteletes arra kéri, ne tagadja meg az apától, hogy osztozhasson az ő nyilvános bűnbánatában, de Hester nem hajlandó beszélni.
IV. A beszélgetés – Hestert visszaviszik a börtönbe, ahol valósággal őrjöngeni kezd. Orvost hívnak hozzá, aki nem más, mint Hester férje, aki nemrég érkezett a városba. A szégyenre való tekintettel továbbra is titkolja kilétét, és mindenki előtt Roger Chillingworth-nek nevezi magát. Elmondja feleségének, hogy nagyot tévedett, mikor azt hitte, hogy egy ilyen szép fiatal nő meg fog elégedni vele – megérti és nem akarja bántani Hestert, de tudni akarja, ki vitte őt a bűnbe. Hester neki sem árulja el, de férje kijelenti, hogy ő azért meg fogja találni azt a férfit.
V. A tű Hester kezében – Hestert kiengedik a börtönből. Bárhová mehetne a világon, ő mégis marad azon a helyen, ahol a társadalom a bűn megtestesülését látja benne. Magának is azt mondja, azért, mert vezekelni akar, de maradásában titkon az is közrejátszik, hogy itt él a férfi, akit szeret. Hester ügyesen varr – noha kiközösítik, munkáját mégis szeretik, és bőven ellátják megbízásokkal.
VI. Gyöngy – Hester attól tart, hogy lánya, Gyöngy, magában hordoz valami rosszat, mintha csak jelképezné anyja bűnét. A kislány szép, de megszelídíthetetlen. Őt ugyanúgy kitaszítja a gyerekek társadalma, mint anyját a felnőtteké.
VII. A kormányzó háza – Mivel a fülébe jut, hogy egyes magas rangú férfiak el akarják venni tőle a gyermekét, Hester felkeresi otthonában a város kormányzóját, hogy beszéljen vele erről.
VIII. A tündérgyermek és a pap – A kormányzónál épp vendégek vannak, az idős Wilson tiszteletes és a fiatal Dimmesdale, valamint Chillingworth. Hester igyekszik meggyőzni őket, hogy lánya jó helyen van nála, mert meg tudja tanítani neki mindazokat a dolgokat, amikre őt a skarlát betű tanította. Az idősebb pap kikérdezi Gyöngyöt, hogy lássák, valóban jó keresztényi szellemben nevelkedik-e, de Gyöngy makacskodik, és szándékosan rosszul felel. A bírák megállapítják, hogy a gyermek jobb helyen lesz náluk, Hester viszont inkább meghalna, mint hogy engedje, hogy elvegyék tőle. Dimmesdale tiszteletes megvédi az asszonyt.
IX. A felcser – Kiderül, hogy Dimmesdale tiszteletes egészsége egyre romlik. Azt beszélik, hogy túl sokat dolgozik és böjtöl, nem kíméli testét, hogy minden erejével szellemi dolgokra koncentrálhasson. A nép magasztalja, de ő azt állítja, hogy még papi hivatalára is méltatlan, amit az emberek csupán szerénységének tudnak be. Győzködik, hogy fogadja el az orvos, Chillingworth segítségét, amit csak hosszas unszolásra hajlandó megtenni, az orvos pedig nekilát, hogy kiderítse a tiszteletes lelkének titkát, ami így fogyasztja életerejét. Még arra is ráveszi, hogy egymás mellé költözzenek, hogy még jobban szemmel tarthassa.
X. Az orvos és betege – Chillingworth tovább puhatolózik Dimmesdale-nél, és megpróbálja rávenni, hogy tárja fel előtte szívének baját, mert, mint mondja, addig testét sem tudja meggyógyítani, de Dimmesdale tiltakozik, és felháborodottan elrohan. Az orvos már tudja, hogy nem ez az első eset, hogy a tiszteletest elragadja a féktelen szenvedélye.
XI. Egy szív belseje – Chillingworth, mivel már tudja a titkát, nekilát, hogy bűnének emlékével kínozza a tiszteletest, aki szenvedése miatt még jobban felmagasztosul a nép szemében. Prédikációjában bevallja ugyan, hogy ő a legalávalóbb, a legnagyobb vétkes mindannyiuk közül, de ezt senki nem veszi komolyan. A pap korbáccsal és böjttel kínozza magát, látomások gyötrik, többek között Hester és gyermekének alakja.
XII. A lelkész virrasztása – Dimmesdale az éjszaka közepén kimegy a pellengérhez, ahol Hester állt évekkel korábban, abban bízva, hogy felébred a város, és ott találják őt. Hester és Gyöngy járnak arra, kéri őket, álljanak együtt az emelvényen. Végül Chillingworth viszi haza a zavarodott papot.
XIII. Új kép Hesterről – Hester bűntudatot érez amiatt, hogy hallgatott, és így lehetővé tette, hogy Chillingworth bosszúból alattomos módon kínozza Dimmesdale-t, és elhatározza, hogy beszél néhai férjével, és megpróbálja megszabadítani tőle a tiszteletest.
XIV. Hester és az orvos – Hester megpróbál Chillingworth lelkére hatni, hogy engedje ki a markából Dimmesdale-t, de az orvos már csak a bosszúnak él. Még azért is a tiszteletest vádolja, ami belőle lett: jámbor, kutató tudósból ördög.
XV. Hester és Gyöngy – Gyöngy rákérdez a skarlát betű értelmére. Hester kísértésbe esik, hogy elmondja neki, reménykedni kezd, hogy hamarosan meg is teheti, de végül megijed, és mégis azt hazudja, hogy semmi értelme.
XVI. Erdei séta – Hester gyermekével kimegy az erdőbe, hogy ott várja meg az indiánoktól hazatérő tiszteletest.
XVII. A pásztor és báránya – Dimmesdale elmondja Hesternek, hogy mennyire szenved attól, hogy a nép jó embernek tartja őt, miközben nem mondhatja el nekik a bűnét, és nem vezekelhet nyilvánosan, úgy, mint Hester. A nő bevallja, hogy az a férfi, aki az orvosának mondja magát, az ő férje volt egykor. Dimmesdale összetörik, fel akar adni mindent, de Hester előáll egy javaslattal: szökjenek el innen.
XVIII. Verőfény – Hester leveszi a ruhájáról és eldobja a skarlát betűt. Be akarja mutatni Gyöngyöt a tiszteletesnek.
XIX. A gyermek a patakparton – Hester a lányát hívja, de Gyöngy meglátja őt a tiszteletessel együtt, majd észreveszi, hogy hiányzik a vörös betű a melléről, és nem hajlandó odamenni hozzá. Hester visszatűzi ruhájára a betűt, akkor Gyöngy már odamegy, de a papra továbbra is féltékeny.
XX. A lelkész tévelygése – Eldöntik, hogy egy angliai nagyvárosba mennek. Hester elintézi, hogy hárman helyet kapjanak egy hajón, ami négy nap múlva visszaindul az Óvilágba. Az addig erőtlen tiszteletes látszólag hirtelen újra élettel telik meg, de valójában lelke és elméje már menthetetlenül megbomlott.
XXI. Új-Anglia ünnepe – Az új kormányzó beiktatásának napján Hester és lánya is a bámészkodó tömegben állnak, hogy megnézzék a díszmenetet. A tiszteletes furcsán gőgösnek és távolinak tűnik. A hajó kapitánya elmondja Hesternek, hogy Chillingworth is velük utazik.
XXII. A felvonulás – Hester számára minden veszni látszik. Újra a pellengérnél áll a piactéren, a tömeg újra a skarlát betűjét figyeli, mint hét évvel korábban, miközben Dimmesdale a templomban mondja ünnepi beszédét.
XXIII. Leleplezés – Dimmesdale beszéde hatalmas lelkesedést vált ki. Már-már prófétai hevületét azzal magyarázzák, hogy már nem sok ideje van hátra a földi világban. Amikor a menet elindul a templomból, Dimmesdale megáll a pellengérnél, Hester előtt, és arra kéri a nőt, hogy támogassa fel őt az emelvényre. Chillingworth még megpróbálja megkísérteni, hogy ne tegye, de már tudja, hogy legyőzetett. A lelkész ott, mindenki előtt, utolsó erejével felfedi titkát, megmutatja a saját mellén lévő szégyenbélyeget, majd meghal Hester kajában.
XXIV. Végszó – A szereplők (Hester, Gyöngy, Chillingworth) utóélete.

(Nathaniel Hawthorne – A skarlát betű)

Jaj, de jó! Minden hálám Tükhéé! Nem is tudom, hogy On Sai nagyszerű novelláinak vagy a gyönyörűszép illusztrációknak örüljek-e jobban. 😀

Számomra valamiért egyértelmű volt, hogy sorsolás lesz…