Irodalmi Kávéház: Műfajok és zsánerek

Hamarosan jön a következő mese- és regénypályázat, így talán érdemes tisztázni pár fogalmat.

Pár éve fordult elő velem, hogy egy fiatal lány azt mesélte, hogy drámát ír, és elismerően megdicsértem, nahát, ez mennyire nagyszerű ilyen fiatalon. Elkezdünk a cselekményről beszélgetni, és némi gyanú támadt bennem, hogy az adott történeti ívet kissé nehéz lesz színpadra vinni, de úgy gondoltam, nem kell letörni a lelkes ifjúságot. Jól elbeszélgettünk, majd megkérdezte tőlem, hogy érdemes-e beküldenie a pályázatra. Én meg azt feleltem, hogy sajnos nem érdemes, drámát nem adunk ki, esetleg írjon regényt. Komolyan meglepődött a válaszon, és utána én is meghökkentem, amikor kiderült, hogy valójában azt írt, de a  „dráma” „műfajba” sorolta be, hiszen, ha a filmeknél van ilyen kategória, akkor bizonyára a könyveknél is. Az amatőr írócsoport is, ahová tartozott, ezt a fogalmat használta rá.

Mostanság egyre több fiatal szóhasználatában megjelent. Ha írást küldünk bármelyik kiadóba, kerüljük ezt a kifejezést, mert a szerkesztők jobb esetben nem értik, rosszabb esetben komoly műveletlenségnek tartják.

Egy másik érdekes dolog a  műfaj szó, ennek is viszontagságos élete van. Elvileg mindenki tanulta középiskolában a helyes megnevezéseket, de utána találkozik a gonosz élettel, és valahogy kikopik ez az információ. A külföldi oldalak fordításakor, a közösségi oldalakon, a médiában gyakran a tematika szinonimájaként használják. Egy kicsit elevenítsük fel a kezdeti jelentéseket, hátha sikerül közös nyelvet beszélni a szerkesztőkkel:

Vannak a műnemek: epika, líra, dráma.

A műnemeken belüli kategóriák a műfajok. Minket most csak az epika érdekel, ahol terjedelem alapján kis-, közép- és nagyepikai műfajokra szeletelhetjük az irodalmat.

Nagyepikai műfajok: regény, eposz, elbeszélő költemény

Középepikai műfajok: kisregény

Kisepikai műfajok: novella, elbeszélés, verses kisepika

Vagyis olyan, hogy „fantasy műfajú regény” elméletileg nem létezik, és itt eljutunk a klasszikus nyelvészeti vitákhoz, hogy amit fél ország más értelemben használ, az vajon helyes-e, ha nem így tanítják. Ilyen mélységekbe azonban ne menjünk bele, pusztán érdemes tudni, hogy lapul itt némi fogalmi zavar, és nem kioktat a szerkesztő, ha ösztönösen javítja.

A kiadók általában megkérdezik, hogy milyen regényt írtunk, és ilyenkor nem bonyolult elméleti besorolásokat várnak, hogy poszt-apokaliptikus clockpunk, hanem mezei egyszerűséggel a korosztályra gondolnak, és arra a nagy tematikai gyűjtőre, ami alapján a regényt egy terjesztő webboltjába el lehet juttatni.

A korosztály megadása a meséknél a legérdekesebb. Ha valaki azt írja, hogy 6-12 éves korig bárkinek, abból a szerkesztő már gyanítja, hogy elég gyakorlatlan a meseírásban. Adjunk meg inkább 2-3 éves léptéket itt is, és az ifjúsági irodalomban is. (A korcsoportokról bővebben is szó esik az ősszel megjelenő írástechnikai könyvben.)

14 éves kortól már a nemek jobban érdeklik a kiadót, mint az, hogy 17 vagy 21 éves személynek szól, ezt majd ők eldöntik amúgy is. Itt inkább azt jelezzük, hogy férfi vagy női olvasókra gondoltunk. Ha bizonytalanok vagyunk, akkor nyugodtan induljunk ki saját magunkból, ez az esetek 80%-ban általában igaz. Mindkét nemet kevés író tudja megszólítani, egyszerűen azért mert a megírás módja is kissé más, nem csak a témaválasztás. De ez nem is baj.

A zsánerek miatt sem érdemes túl sok álmatlan percet eltölteni. Ahogy közeleg a pályázat, a neten egyre több aggódást látok ez ügyben. Pedig ha megnézünk pár webboltot, máris egyértelműbb a helyzet, ezek a leggyakoribb címkék: krimi, fantasy, sci-fi, romantikus, kalandregény, thriller/horror,  humoros, történelmi, szépirodalmi regény. Egy ideje megjelentek néhol új csoportosítások is: háborús, misztikus-romantikus, erotikus, szórakoztató, családregény.

Persze, nem baj, ha az író pontosan tudja, hogy adott zsáneren belül milyen alzsánerbe tartozik a műve, mondjuk ismer olyan szavakat, hogy chick lit, vagy esetleg urban fantasy, de csak akkor érdemes használni a kifejezést, ha jól használjuk.

A legtöbb esetben a cselekmény fő szála lesz a besorolás alapja, például ha van egy kis krimiszál egy szerelmi történetben, de a fő terjedelmet a kapcsolati dolgok foglalják el, az attól még romantikus könyv marad.

 

-vb-

 

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 8.8/10 (20 votes cast)
11 hozzászólás Szólj hozzá
  1. Az amatőr oldalaknak szerintem nagy szerepe van abban, hogy ebből katyvasz lett – az alap a legtöbbnél angol nyelvű, és a magyarítás nem tökéletes, ezért van náluk például „dráma” műfaj… meg „akció/kaland”, „verses”, sőt, „sötét” és „általános” is kifejezetten a „műfaj” címke alatt. Aki onnan jön, esélyesen emiatt keveri.

  2. Ezek az akció/kaland és a többi felsorolások, azt az oldalt, ahol én ezeket konkréten ismerem, ott a jellemzők alatt van mindez feltüntetve. Szerintem a jellemzőkbe belefér, mert akkor hogy címkézzünk fel egy drámai szerelemi történetet, sokan rá vannak gerjedve az ilyenekre, hogy drámai fordulat legyen benne… Szerintem az olvasókat is könnyebben megtalálja, illetve vannak, akik idegenkednek tőle, pl ha filmet nézek, sokszor kerülöm, ha látom, hogy dráma, mert nagyon megvisel mostanában, ha halált látok a képernyőn vagy valami. Oh, szóval valahogy úgy érzem, hogy van itt egy rés, ami keletkezik, ha kihúzzuk ezt a szót. Értem, hogy nem zsáner, de a jellemzőkbe szerintem bele kellene, hogy férjen. Ha már a humoros(!) belefér a leggyakoribb címkékbe.

  3. Egyébként megnéztem két random könyv címkézését a webáruházban, a számomra érdekesek mellé tettem felkiáltójelet:

    Termék címke: 16 éves, 17 éves, elgondolkodtató, Elit ajánlatunk, érdekes, erős karakterek (!), erős stílus, Felnőtt, fine selection, Fiúknak / Férfiaknak, Garancia, Katja Millay, Komáromy Zsófia, Könyvek, Lányoknak / Nőknek, megrendítő, modern, Sikerkönyveink, szabadszájú (!), szerelem, szórakoztató irodalom, Újdonságok, uniszex
    szabadszájú, megrendítő(!)

    Termék címke: elgondolkodtató, Ez nem Twilight!, Fekete macska regénytár, Felnőtt, film készült, fine selection, Fiúknak / Férfiaknak, fordulatos, hátborzongató(!), igényes bestseller, jó hosszú (!), John Ajvide Lindqvist, kemény, Könyvek, Miszoglád Gábor, összetett, regény (!), szórakoztató irodalom, uniszex

    Szóval van itt minden a dráma jellemző helyett is, nincs is több kérdésem 🙂

  4. És ha nem sorolható be a művünk kategóriákba, hogy sci-fi, fantasy, romantikus? Vagy fiú-lány kategóriába? Ha fejezetenként változik a megírás stílusa? Az esetleg problémát jelenthet a pályázatnál? És ha néhány fejezet dráma (dráma, mint az Antigoné,az Ügynök halála,satöbbi) a prózán belül az baj? Érdemes ilyen művel megpróbálkozni az Aranymosáson, vagy úgy egyáltalán a kiadóknál?

  5. Kae, igen, sok kezdő író ott tájékozódik, ami nem baj, de később érdemes bővíteni az ismereteket.

    Odett, a mi webáruházunk nagyon olvasóbarát. (Meg laza :)) De a webáruházak is próbálnak a keresések alapján kategorizálni, mert egy sima munkást nem érdekelnek az elvont csoportosítások.
    Szerintem íróként érdemes tudni, hogy van a „címke, amit a világ és a webbolt használ”, meg van, ami a valós besorolás.
    A kiadóknak mindegy, melyiket adjátok meg, érteni fogják, inkább az zavaró, amikor a szerző túl sokat aggódik, hogy a könyve melyik. Ezek felesleges körök.

    Reklámfüggő, biztos vagyok benne, hogy ha jó a könyv, és ki akarjuk adni, akkor be fogjuk tudni sorolni. 🙂
    A cikk azért jött létre, hogy aki akarja 3-4 mondatban elmesélheti a tartalmat, és besorolom, ha szeretné.

  6. Kae: A dráma angolul is a színdarabra vonatkozik, és „filmes drámának” hívják, ha film készül belőle.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Drama_film
    Ami a problémát okozza, hogy sokan a dráma alatt a tragédiát értik, mások a nem komikus történeteket is a drámába sorolják, és ez félreértésekhez vezet.
    Odett: Az, hogy drámai, az rendben van. Ha műfajnak a drámait adod meg, akkor nagyjából érthető, hogy eltúlzott, epikus elemek lesznek benne.
    Reklámfüggő: Nehezen tudok olyan művet elképzelni, amit nem lehet besorolni. Vannak olyanok, amiknek fejezetenként változik, de azoknál is meg lehet mondani a mű egészéről, hogy például sci-fi vagy fantasy stílusú-e, vagy hogy van-e benne romantika.

  7. Örülök ennek a cikknek, mert sok kérdésre választ ad.
    Kae, szerintem nem csak az amatőr oldalak hibája, hogy mindent összekavarnak az emberek, hanem a média is nagy szerepet játszik benne. Nagyon sok esetben hibásan használnak szavakat, megnevezéseket.
    Engem már csak a dráma és a tragédia összekeverése hoz ki a sodromból, de az nagyon 😀

  8. Tulajdonképpen nem kapcsolódik a témához, de lenne egy elégfontos kérdésem, amire eddig nem találtam választ az oldalon: van valamiféle alsó korhatár? Úgy értem, ha mondjuk nem töltöttem be egy bizonyos életkort, nem küldhetek be kéziratot a pályázatra? Ha már a fiatalságnál tartunk.

  9. Kíváncsi, nincs alsó korhatár. De amúgy az a tapasztalatom, hogy sokaknál 22-25 éves korig nem forr ki az írós stíl, hanem gimis fogalmazás szintjén van még az írás. És olyan 30 év körülre lesz jó a dramaturgia.
    De ettől még nem zárkózunk el a fiatal zseniktől, ki tudja, hátha… 🙂

  10. Kadmon és Anita, mindezt értem, és nem állt szándékomban kizárólag a nevezett honlapokat megtenni felelősnek – magam is sokat köszönhetek nekik. Csak úgy gondolom, sokan itt szembesülnek először azzal, hogy kategorizálniuk _kell_ az írásukat, és a „műfaj” kitétel innen _is_ rögzülhet rosszul.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük