Hétfőn 100 szavas játékot játszottunk, visszatértünk egy jól bevált feladatípushoz, a csak párbeszédes formához, és ezúttal főnök-beosztott viszonyt, azaz hatalmi távolságot kellett ábrázolni.
Mind tudjuk, hogy vannak igazán laza főnökök, de a beosztott mégiscsak függ attól az embertől, aki a főnöke, így még egy barátibb kapcsolatban, demokratikus viszonyok között is meg kell jelennie a hierarchiának. (Egy teljes regényben, ahol a szerző alaposan kibontja a karakterek személyiségét, lehet, hogy igenis beszólogatnak a főnöknek, de ilyen mélységek megmutatására 100 szó többnyire nem elegendő.)
A hatalmi távolság ábrázolása elsősorban fantasyk, disztópiák esetében kap komoly szerepet szerkesztésnél, de még egy realista történetben is számíthat, hogy egy hierarchikus, függőségi helyzetben hogyan jelenik meg a kommunikáció.
Sok izgalmas megoldást kaptunk, a szerkesztőségnek tetszett E.A. jelenetének fordulata; Eliza szigorú főnöke; Gabriella kemény főnöke, akinek elvontatják az Audiját; Fanni Sacredoss szövegének erős hangjai és Robertson Ay rablós jelenete.
A nyertes Rezeda Réka jelenete lett:
– Örök sötétséget, ődémonsága!
– Kankalin! Magácska mit keres itt?
– Vásároltam.
– Munkaidőben? Szúrta a szék a formás popsiját?
– Én…
– Remélem nem orrolt meg a szőke tündéres viccért. Ősátáni felsége jót mulatott, de csak tréfa volt, ugye tudja?
– Tudom.
– Ősátáni felsége az imént rendelt egy járványgenerátort. Fél lélekbe kerül akciósan. Persze magácska a kórhozati szakreferens, biztosan megoldja valahogy.
– De…
– Nincs magácskában elhivatottság?
– Én…
– Nem tud hazudni, ezért nem válaszol? A mutatós ülőgumója nem lesz elég, hogy megtartsa az állását.
– Már elcseréltem a lelkemet. Ődémonsága életéért.
– Micsoda sületlenség! Nincs veszélyben az életem.
– Dehogyisnem. Nézze!
– Ez…
– Pontosan. Démonirtó. A lelkembe került. Örök sötétséget, te féreg!
Gratulálunk! Réka, kérlek, küldd el a héten egy novellád vagy (kis)regényed első 10 ezer leütését a
konyvmolykepzopalyazat@gmail.com
címre, és a hamarosan felkerül a szerkesztés.
Mindenkinek köszönjük a játékot, nagyon jó megoldásokat küldtetek, gratulálunk 🙂
Köszönöm szépen a kiemelést, és gratulálok a többieknek, Rezeda Réka nagyon tetszett a 100 szavasod 🙂
Köszönöm a kiemelését, és gratulálok a nyertesnek! 🙂
Kedves K. Viktória, hátha olvasod… 🙂
Én a te 100 szavasodon 5 percig nevettem, meg voltam róla győződve, hogy az lesz a nyertes. Mindenesetre ügyes munka!
Gratula a többieknek is!
Köszönöm a kiemelést, gratulálok a győztesnek/nyertesnek.
Kedves Sára! Örülök, hogy meg tudtalak nevettetni. 🙂
Ha tudom, hogy ilyen híres leszek, akkor nem álnéven írok. Köszönöm a kiemelést. További sok sikert a nyertesnek, és jó írást mindenkinek!
A barátnőm azt mondta puha vagyok. Nézzem meg, a nyertes művet, abban van póver, meg élet-halál harc. Muszáj volt bebizonyítanom neki, hogy igen is kemény vagyok.
– Ööö!
– Úr Isten, főnök! Mi történt magával?
– Aaa!
– Már tudom miért maga ült abban a székben. Atyavilág! Ennyi agyvelőt!
– Uuu!
– A fene hitte volna, hogy ilyet üt egy meghibásodott fotocellás ajtó.
– Höö!
– Persze, hogy maga mellett tanúskodom. Tiszta sor, hogy ez a bolt sara.
– Mee!
– Nyugodt lehet, mindjárt itt a mentő. Délben nincs nagy forgalom a városban.
Köszönöm szépen én is a kiemelést, és gratulálok mindenkinek! 🙂 A párizsis zsömle, a balta, a beton, a dugi wc papír és a hoppá-terhesség mind „wow” élmények volt, köszönet értük. 🙂
(Robertson Ay, szép tiszteletkör! :D)
Akarom mondani, voltak*. Hopi.
Gratulálok! Én a papagájon nevettem sokat!
Hűha, köszönöm szépen, ez rendesen meglepett. Nagy gratula mindenkinek, sok szösszeneten jót derültem. A felsoroltakon kívül nekem még Gabo részlete is nagyon tetszett.
A héten elküldöm a regényrészletet, izgatottan várom a szerkesztést. 🙂
Gratulálok! 🙂
Robertson Ay, köszönöm ezt a derűs percet, jólesett a reggeli kávém mellé! Hehehe!
versenyen kívül egy kis repeta, talán másnak is jólesik a kávéjához:
— Főnök?
— Miau.
— Mi történt magával?
— Mi…iau.
— A szeméről ismertem fel. A szúrós tekintetéről.
— Miauuuúúú!
— Bocs, hogy a küszöbön a farkára léptem. De maga is ezt tette velem, amikor felmondott, csak mert tegnap is ilyenkor, délben szaladtam le ide, friss péksüteményt vásárolni.
— Miiiiauuuu?
— Ami, nyilván, hiba volt. És talán nem kellett volna elmesélnem a feleségemnek. Rozina idén Mallorcára akart utazni.
— Mii…
— Ha munkanélküli leszek, nem futja vakációra.
— Miau?
— Nem, nem én változtattam macskává. Ez valószínűleg a nejem műve. Rozina boszorkány, és ha feldühödik, hajlamos kissé elvetni a sulykot.