Kata elsírja magát, amint kilép az érettségiről. Nem vár senkire, nem beszélget senkivel, majdhogynem kiszalad az ajtón. Mások előtt sírni gyengeség, és ő nem gyenge. Egész testében reszket, a szalagtűzésre vásárolt magassarkúja kopog a forró járdán. A gyomra háborog. – De mi történt akkor? 1793 júniusában? Kata összekulcsolt ujjai reszketnek a pad alatt. A szemét…
– A vádlott nem bűnös! Tudod, nem éreztem megkönnyebbülést. Semmit sem éreztem. Olyan volt, mintha test és lélek nélkül vegetáltam volna. Összekeveredett a taps és a méltatlankodás tompa fejemben. Ártatlan voltam, ahogy a bírósági döntés mondta, ez azonban még nem mentett fel, hogy ne érezzem magam gyilkosnak. Hónapokkal ezelőtt történt, hogy a buli helyszínére tartottunk….
Fáradtan érkezem haza az utamról. Az öt órás repülőút teljesen kiszívta a megmaradt erőm. Más vágyam sincs, mint magamhoz öleljem gömbölyded feleségem, és bezuhanjak az ágyba. Sajognak a tegnapi ütések. Jó meccs volt, de most nem tudok igazán odafigyelni a karrieremre. Pedig ezt terveztük, amikor megházasodtunk. Annyira szép volt Sylvia abban a csipkeruhában. A középiskola…
1. Ezúttal is elég volt egy pillantás, és a testét máris erdőtűz módjára perzselte fel a vágy… Olvasás közben felmerült bennem, hogy mégis milyen lehet az az átható tekintet, ami spontán öngyulladás okoz. Szerencsére a kérdésemre azonnal választ is kaptam, egy vevő formájában. Lejjebb eresztettem a könyvem, és megbűvölten figyeltem a férfit: a szeme olyan…
János hetek óta várta a levelet, de nem kapott hírt. Minden figyelmét a vizsgáira kellett volna összpontosítania, ehelyett esténként hol az utazást tervezgette, hol reményvesztetten tépelődött albérletében. Rózsa távol volt tőle, és semmi sem segített könnyebben elviselni a bizonytalanságot. Egy szombat reggelen, mikor pár csendesebb nap következett a főiskolán, hazalátogatott Pestről. Útközben beugrott édesanyjáért a…
Az első szerelmem majdnem két hétig tartott. Egy hétfő délután kezdődött, a fiúk fociedzése után. Erre azért emlékszem ilyen pontosan, mert a napköziben már túl voltunk az uzsonnán. Uzsonnafelelősként én vigyáztam arra, hogy az edzésen lévőknek is jusson a zsíros kenyérből és az almából, türelemre intsem a repetázni vágyókat, és elhessegessem az esetleges kajacsenőket. A…
Halálos ítéletet szokás olyan kimérten aláírni, mint ahogy a dohányzóasztal felé görnyedő Kovács a megállapodásunkra kanyarította a nevét. Látványosan nézegettem meggyvörös körmeimet, míg ügyfelem vért izzadt, és igyekeztem visszafogni magamat, hogy ne vigyorogjak kajánul a kínlódásán. Szilveszter környékén mindig sok volt a balek, aki segítségre szorult; az elfelejtett, vagy épp részeg bódulatban tett fogadalmakon majdnem…
Egy hosszú márványlépcsőn mentem a fény felé. Nem láttam az alját vagy a tetejét, csak gomolygó felhőket és vakító ragyogást. Fingom sem volt, mióta meneteltem. Percek, órák, napok vagy hónapok? Nem izgatott. Hatalmába kerített valami békés súlytalanság, és nem számított más, minthogy emeljem egyik lábam a másik után. Aztán elértem a lépcső végét. A köd…
Nemrég 100 szavas játékot játszottunk, amiben egy teljesen sötét helyszínen, a látás kiiktatásával kellett egy akciójelenetet megírni. A játék nyertese Theresa lett, ő küldhette be nekünk egy regénye első 10 ezer leütését. A részletet ezúttal az ősszel induló Szövegboncoló kurzus oktatója, On Sai nagy sikerű regényeinek szerkesztője, AncsaT szerkesztette meg. A szöveg kapcsán azon is…
1. A hegy lábánál bíborra kent napsugár hajnallábán áll. Az űrhajó némán szállt le a kora reggeli, szélmentes időben. Legalábbis Moira egy apró koccanást, egy leheletnyi fuvallatot nem hallott a sötétített, duplán szigetelő védőplasztik mögül. Akár egy gyerek, mindkét kezét az üvegre nyomta. Ráncosak, aszottak voltak már, mint a fakéreg. Talán még az orrát is…
Az árny szikla alatti hasadékában várakozva összébb húzta magán ködköpenyét, ami úgy vette őt körbe a párás sötétségben, mint tojáshéj a fiókát. Szüksége is volt rá, ha az Odakintbe készült. A szikla előtt holdfénypamacsok incselkedtek a köddel, fényük Küszöböt rajzolt a menedék elé. Az árny próbaképpen nekifeszült a tömör holdfényfalnak. Semmi. Meg sem moccant, meg…
Hétfőn 100 szavas játékot játszottunk, amiben kétféle feladatot adtunk nektek: egyrészt úgy kellett írni, hogy „kikapcsoltuk” azt az érzékszervet, amire a leggyakrabban támaszkodnak a szerzők, azaz a látást. Helyette a szaglás, bőrérzékelés, hallás és az ízlelés segíthetett, hogy érzékletes képet fessünk a környezetről. Eközben kellett egy akciójelenetet megírni, tehát nem lehetett megállni és csak simán…
Újra játszunk! Dobjuk fel ezt a hétfőt egy 100 szavas játékkal 😉 Szokás szerint egy napotok lesz arra, hogy alkossatok. Feladat: 100 szóban írj meg egy akciójelenetet úgy, hogy a hőseid teljes sötétségben mozogjanak. Bár nem látják egymást, derüljön ki, hogy ki hogyan mozdul, és bár nem látják a környezetet, tudjuk meg azt is, hogy…
Júniusban is folytattuk az Aranymosás ideje alatt megkezdett Imádok olvasni játékunkat. Ezúttal az oldalra felkerülő novellák alatt vártuk az olvasói véleményeket, visszajelzéseket. Minden gondolatot örömmel és kíváncsian fogadtunk mi is és az egyes történetek írója is. Júniusban szerkesztések mellett novellák került fel az oldalra, amik alatt örömmel köszöntöttünk mindenféle kommentet, észrevételt. A szerencsés nyertes ebben…
Rebecca. A neveddel alszom el. Szeretlek. Szőke, göndör a hajad, babának angyal voltál, most is az vagy. Gyönyörű, ágon ülő madár dala a hangod, tested lágy, simulsz, beszélned sem kell. Néha rám nézel hosszan, kutatsz bennem, a szívem nyitva, szeretlek, csak nem mondom. Nem lehet. Nem látok fel hozzád a mélyből, gyerekként hiszem, hogy a…