Mindent megadnak a végtelen istenek Kedvenceiknek egészen, Minden végtelen örömöket, A végtelen kínt is egészen.[1] 1. Pánikszerű izgalom remegett a levegőben. Az óra alig hallható kattogással jelezte az idő kérlelhetetlen múlását. Hét perccel múlt nyolc, és a tanteremben lévő diákok tollai megállíthatatlanul rótták sercegő soraikat az előttük heverő papírra. Néha torokköszörülés, köhögés…
A megállapodás A meteorológusok előre jelezték, mégis hat embert ejtett foglyul a hirtelen jött őszi zivatar. Ezt a szeptembert amúgy is aggasztóan meleg idő jellemezte, mintha a Kárpát-medence nem kegyeskedett volna tudomásul venni, hogy alkalmasint el kéne engednie a nyarat. Alighanem ez ma bekövetkezett, a hőmérőn lassan, kelletlenül kullog lefelé a higanyszál és a csatornák…
Jeges szél ordított az arcába; bőrét rőtre marta már a hideg, amint felfelé botladozott a töltésen lassú, bizonytalan mozdulatokkal. Helyenként vékony jégréteg borította a fekete talajt és a durva köveket, amik csúsztak és billegtek, akadályozva az előrejutását. Imbolyogva lépkedett, kezét időnként maga elé kapta, a hóba, de mindjárt vissza is rántotta, nehogy odafagyjanak az ujjai….
(Kép: Lukács-Kalocsai Eszter) Első rész A rendházfő levele a lehető legjobbkor érkezett. Loghor ihn Mortenor nagymester aznap is virradatkor kelt. Míg lovagjai az igazak álmát aludták, ő magára csatolta páncélját, pallosát, és kivezette az istállóból harci ménjét, hogy egy kiadós vágtával kezdje meg a reggelt. Az őszi napsugarak megnyújtották az árnyékát; meleget alig adtak, csak…
Ajánló Amikor megkapta a levelet, még nem tudta, mi vár rá. De mégis elindult az útra, ami hihetetlen messzeségekbe vitte egy küldetésre, ami az egész életét megváltoztatta. Nyolc mágus. Három próba. Egy győztes. És a gigászok harca megkezdődött! S Ő hősiesen és halált megvető bátorsággal küzdött vért verítékezve a legkegyetlenebb… Áhh, hagyjuk ezt a hatásvadász…
EGY Szabályok nélkül nincs élet. Még olyan sem, mint amilyen az enyém. A szabályok jók, a szabályok kordában tartanak. Amennyiben például arra adod a fejed, hogy a kocsmapult mögé állj, minden flottul megy majd – elég, ha betartasz néhány szabályt. Nem piálsz a pult mögött. Nem árulsz zárjegy nélküli piát. Nem árulsz felvizezett piát….
Klán Nyár volt, amikor először találkoztak, Peter éppen kilépett egy elunt kapcsolatából, Andrea éppen nem járt senkivel. Két egyetemista egy szórakozóhelyen, egy magas, fekete hajú és szemű fiú, és egy vékony, szőke lány, ragyogó zöld szemmel, de valójában semmi különös. Másnap újra találkoztak, harmadnap megint; hetek múltak el, és megismerték egymást, hónapok múltak el, és…
A katona leugrott a lováról, és odasétált a tábortűzhöz. A többiek már megtisztogatták szablyáikat a lángok fényénél, és komoran figyelték az egyre sűrűsödő sötétséget. A hatalmas ütközet után már elengedhették volna magukat, ám a kopasz, kreol bőrű igabar harcosok szeme riadtan villogott a félhomályban. Próbáltak vigadozni, borral, élelemmel és táncosnőkkel ünnepelni a győzelmet, a felcserek…
„Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön, s akarsz, akarsz-e játszani halált?” I. fejezet Idegen otthon Egy… Félix egy szeptemberi délután érkezett az Intézetbe, és ahogy megállt a bejárati kapu előtt, rögtön a gólem jutott eszébe, aki miatt lényegében odakerült. A lény éjszaka látogatta meg. Testén…
Első rész: A sóvágói banda I.: Gengszterek, várak és esernyők 1. ― Elnézést, ön gengszter? ― Kérdezte Pocskovics Kornél. A megszólított, Fejsze,a Szindbád egyik sötét bokszában üldögélt.Az asztalon a máskülönben hatalmas sörös krigli úgy törpült el előtte, ahogy kútkáva a hegy árnyékában.Fejsze szomorú,táskás kutyaszemét a söréről Kornélra emelte. Kornél szája bíztató mosolyra…
Néha az jut eszünkbe: vajon ki vagyok én? Olyankor történik ez meg velünk, amikor olyasmit cselekszünk vagy gondolunk, amitől megdöbbenünk; amit nem hittünk volna magunkról; ami után önkéntelenül felmerül a kérdés: ez valóban én lennék? S ha nem, hát ki volt ez? Mi van akkor, ha olykor valóban nem önmagunk, hanem valaki, valami más…
Prológus Amikor a szekrényemhez értem, beraktam a hátizsákot, a pisztolyt pedig a farmerembe helyeztem, úgy, hogy eltakarja a bő pulcsim. Éppen bezártam a lakattal a szekrényt, amikor valaki megkopogtatta a hátam. Hátra sem kell fordulnom ahhoz, hogy tudjam, ki az. – Helló, szépségem. A te videódra vertem egész szünetben. Állítólag mindenkinek megvoltál, csak nekem nem….
Aziznak felpattant a szemhéja. Nem csupán hétköznapi egyszerűséggel kinyílott, hanem olyan hirtelen vágódott fel, amilyen csak ócska horrorfilmekben látható, midőn a mozi zombija életre kel, hogy a következő pillanatban legyilkolja szeretett hozzátartozóit. A férfi kinézete és lelki egyensúlya ugyanilyen híven tükrözte egy élőholt bolondos jókedvét: arca gyászosabb látványt nyújtott, mint egy elárvult kiskutya, hangulata komorabbnak…
Első rész Róka Szabina 1. Szabina rettegve húzta össze magát az apró szekrényben. Semmi mást nem látott, csak az ajtók közt beszüremlő, vékony fénysávot. Megrémítette. Hiába kerülte szemeivel, a fény vonzotta tekintetét, a félelem pedig amúgy is minden mást elhomályosított. A rés mögül beszűrődő zajok emlékeztették, mi várja, ha elhagyja búvóhelyének vélt vagy valós…
1 A zuhanyrózsából forró vízcseppek ezrei zúdultak a testére. A kabint pillanatok alatt elöntötte a forró gőz, de ettől csak gyorsabban áradt szét benne az adrenalin. Legszívesebben énekelt volna, teli torokból és hamisan, de nem akart nagy zajt csapni. Beérte a halk fütyörészéssel, miközben a finom illatú női tusfürdőt masszírozta a bőrébe. Az együttlét emléke…