Kiszely Réka: Szilorom titka

Szilorom úgy gubbasztott az alacsony hegy oldalában, akár egy szemérmes kisasszony, akiről mindenki megfeledkezett. Sziszegővadon ősöreg fái körbe zárták az épületet, mindössze egyetlen elhanyagolt kocsiút vezetett Temeran irányából az udvarházhoz. Az egymás mellé fektetett kőlapok közt fű sarjadt, az egykori árok partján magasra nőtt a gaz. Látszott, hogy jó ideje nem járt erre sem hintó,…

Olvass tovább

Kiszely Réka: Érzem, hogy érzed

Halálos ítéletet szokás olyan kimérten aláírni, mint ahogy a dohányzóasztal felé görnyedő Kovács a megállapodásunkra kanyarította a nevét. Látványosan nézegettem meggyvörös körmeimet, míg ügyfelem vért izzadt, és igyekeztem visszafogni magamat, hogy ne vigyorogjak kajánul a kínlódásán. Szilveszter környékén mindig sok volt a balek, aki segítségre szorult; az elfelejtett, vagy épp részeg bódulatban tett fogadalmakon majdnem…

Olvass tovább

Kiszely Réka: Most élsz

Az angyallátó elém tartotta a megkevert paklit. A hangulatosan berendezett vendégszoba közepén ültünk egy alacsony asztalka két oldalán, odakintről távoli neszként hallatszott fel az Andrássy út forgalmának zaja. A meggyújtott gyertyák narancsvirág illatába kámfor és parfüm szaga vegyült, a misztikumba egy csepp keserű valóság. A lehúzott reluxák és a gyertyafény kellemes félhomályt teremtett, Kriszta szerint…

Olvass tovább