Huszár Nóra: Palimadár

Éhes a gyerek. Egyfolytában. Eszik napkeltekor, napközben, alkonyatkor. Enne éjjel is, ha nem fáradna el az ordítástól. Szerencsére alszik hajnalig. Etetjük az anyjával, de ennek semmi nem elég. Az asszony szerint nagyétkű. Szerintem zabál. Sokkal nagyobb, mint a testvérei voltak ilyen idős korukban. Ordít, eszik, növekszik. Ja, és ronda. Eleinte nem szóltam semmit, a többiek…

Olvass tovább

Misz Anna: A hullák nem álmodoznak (részlet)

A 9. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga * I. A plafonon sárga négyszögben úsztak a délutáni fények. Minden nap pontban négykor a létező legkellemetlenebb szögben sütött be az ablakon a nap, és mikor Bence beköltözött, még nem tudta, hogy ez egyszer ennyire bántani fogja majd a szemét. De most már mindegy volt. Azért hunyorogva pislogott,…

Olvass tovább

Carrie Todd: Anubisz kalandjai (részlet)

A 8. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga * Anubisz és London kincsei Naná, hogy Anubiszról van szó. Bárhonnan is induljunk, előbb-utóbb mindig, de tényleg mindig nála kötünk ki. Vannak ilyen alakok. A többségünk egész jól elboldogul még ma is, azon a hétköznapi, nyugalmas módon, ahogy a hétköznapi és nyugalmas ügyeket intézni kell, de ő nem,…

Olvass tovább

Rébb Terézia: Egy szem iróniával

Lakodalomban vagyunk egész családommal, egy helyi rendezvényteremben. Olyan előkelő puccba vágtuk magunkat, hogy ha összetalálkozunk a mosdóba menet, nem ismerjük fel egymást az első pillanatban. Apám jól vágott fehér frizurával az idős Tony Curtisre hajaz, bár a sört hidegen, s forrón csak a húslevest szereti. Most elég langyosan kísérgeti a frissen dauerolt, büszke tartású anyámat….

Olvass tovább

Pecznik Éva: Add édesen az életed

Újra ugyanott vagyok. Hogy is van az a hasonlat a saját farkába harapó kígyóval? A dolgok körbeérnek, és ugyanott végződnek, ahol kezdődtek. Még jó, hogy nincs farkam! Bár az mindent megoldana. Akkor ÉN diktálnék, ÉN röhögnék a markomba és miattam rágnák a körmüket a luvnyák. Az olyan öreg csajok, mint én. Végül is harmincöt fölött…

Olvass tovább

Herbert Márta: Már a jövő sem olyan, mint régen

Kata elégedetten lépett ki az utcára, most már biztos volt benne, hogy hamarosan minden rendbe jön. Angyalka, az asztrológusa soha sem tévedett, és ha azt látta a csillagokban, hogy a napokban találkozni fog azzal a férfival, aki a még csak álmaiban létező gyerekének az apja lehet, akkor az így is lesz. Kata megrázta hosszú, szőke…

Olvass tovább

Felkai Ádám: Gengsztertanonc – 1.

Első rész: A sóvágói banda   I.: Gengszterek, várak és esernyők   1.   ― Elnézést, ön gengszter? ― Kérdezte Pocskovics Kornél. A megszólított, Fejsze,a Szindbád egyik sötét bokszában üldögélt.Az asztalon a máskülönben hatalmas sörös krigli úgy törpült el előtte, ahogy kútkáva a hegy árnyékában.Fejsze szomorú,táskás kutyaszemét a söréről Kornélra emelte. Kornél szája bíztató mosolyra…

Olvass tovább