E.P.Nick: Nem sejtettem, hogy a bűvölet

Fagyváltó havának 21-ik napja. Lehunyom a szemem, várom az álmokat. Apránként ködbe merülnek gondolataim, elmém fogódzói szétforgácsolódnak, és miközben a feledésre várok, a szenvedés tüze végtelen ciklusban gördül át vénség szikkasztotta testemen. Nem bírok szabadulni a múlttól és a vég nélküli jövőmtől, hiába is menekülnék. De a százkilencvenedik születésnapom majd mindent eltöröl. Éveken át kerestem,…

Olvass tovább

Bálint Erika: Lány, vírus idején

  Az ember sokszor csak éli az életét, unalomig egyforma napok, soha meg nem valósított nagy álmok, lötyögés az időben. Aztán egyszercsak történik valami, és minden megváltozik. A világ is, és te is. A korona vírus ideje előtt, ha éjszakánként nem tudtam aludni, általában azon pörögtem, hogy persze, jól keresek vele, de a megrendelésre készült…

Olvass tovább

Nissa Norden: Születésnapi meglepetés

Ida szitkozódva kerülgette autójával a kátyúkat, miközben fél kézzel az anyósülésen levő dobozt fogta. Azt hitte, már sosem ér oda a családi nyaralóhoz. Tenyere izzadt a kormányon, háta elgémberedett a sok üléstől, ám amikor végre felbukkant előtte a dombtetőre épült rönkház, szívét melegség járta át. Apa örülni fog a meglepetésnek, gondolta, miközben leparkolt, aztán óvatosan…

Olvass tovább

Epstein Ágnes: Hogyan szelídítsd meg a lakótársadat

Figyelmeztetés: erotikus tartalom * – Nem – krákogta Eszter a telefonba. Kiabálni akarta, de a szája kiszáradt alvás közben, az éjjeli szekrényen hagyott víz meg elérhetetlen messzeségből csillant rá, csak hogy bosszantsa a másnaposságáért. Motyogva hanyatlott a párnájára, és igyekezett értelmessé formálni a fejében, amit a bátyja mondott. – Nem lehetsz ennyire önző! Edvin remek…

Olvass tovább

Fráter Zsuzsanna: A Zomok

Gyöngy mozdulatlanul lapult a láp sűrűjében. Szíve vadul dübörgött, az izgalomtól kövér izzadságcseppek kúsztak lassan végig a gerincén. Rámarkolt keskeny pengéjű tőrére, és lélegzetvisszafojtva fülelt a finom neszekre. Valaki, aki már egy ideje követte, egyre közelebb ért hozzá. Még beljebb gázolt, egészen összekuporodott. Igyekezett úgy elrejtőzni, hogy majd a háta mögé kerülhessen az idegennek. A…

Olvass tovább

Tallódi Julianna: A közeledben elérhető

Ha az életem webes minisorozat lenne, mint Sárié, akkor a koronavírus különkiadás a február tizedikével kezdődne. „Kata, mondanom kell valamit”, fogadott aznap Milán, olyan ünnepélyes arccal, ami a torkomba ugrasztotta a szívemet. Csomó dolog futott át az agyamon: Remélem, sima fémkarika, a csicsásak mind rondák, főleg, amelyik egyszerre ezüst- és aranyszínű. Vajon normálisan áll a…

Olvass tovább

Tóth Hajnal: Les Versailles

Fél éve szolgáltam Madame de Montespan, XIV. Lajos király szeretőjének udvarhölgyeként, amikor egyik délután váratlanul magához hívatott. A kedvenc budoárjába kellett mennem, ami számos szobája közül a legszebb volt. A falakat rózsaszín, fényesen ragyogó selyemtapéta fedte, a fehér bútorokat aranyozott faragványokkal díszítették. Egy gyönyörű, míves ajtó vezetett innen abba a hálószobába, amelyet kizárólag a király…

Olvass tovább

Anita Boza: A titkos hozzávaló

1. Az élettől duzzadó rügyeket mintha nem érdekelné, hogy maga a Halál jár körülöttünk. A tekintetem végigfuttatom a házfalra felnyúló borostyán haragoszöld, viaszos levelein, a szőlőtőkéken növekvő törékeny hajtásokon és az út mentén bimbózó, még zárt kelyhű tulipánokon. Mintha dacolni akarnának a vírussal. Mintha pusztán a létükkel azt hirdetnék, hogy a természet körforgása nem állt…

Olvass tovább

Tiszlavicz Mária: Szív-újra-tervezés

Figyelmeztetés: erotikus tartalom   – Ez egy szuperérdekes otthontervezős feladat, pont neked való! – közli Pali. – És, Patrícia, ha ügyesen megcsinálod, és a fiatal pár is elégedett lesz a végeredménnyel, szólok az érdekedben Líviának. Bárcsak ne említette volna a nejét, így még örülök is neki, hogy a nyakamba sózta ezt a helyettesítést is. Én…

Olvass tovább

Kiss Zsuzsanna: Az ösztöndíj

– Nem szeretem a szalámit – nem tudom elfojtani azt a fintort, amely önkéntelenül kiül az arcomra. Anyu mindig elfelejti, hogy az én szendvicsembe ne tegyen. Persze tudom, hogy az ételt meg kell becsülni. De reggel van, morcos vagyok. Nem aludtam jól. Egész éjjel besüvített a szél az ablakon, mert nem zár rendesen. Korábban már…

Olvass tovább

Aux Eliza: Tea és macaron

Az ajtó panaszosan megnyikordul, a szívem a torkomban dobog. Nem vagyok felkészülve arra, ami odabent vár: a semmire. A bőröndömet a folyosón hagyom, remegő lábbal lépek be a húgom szobájába. Megcsap az állott levegő nehéz szaga. A bútorokon vastag porréteget keresek, de nem találok. A könyvespolcon ABC rendben sorakoznak a szerelmesregények, sehol egy pókháló a…

Olvass tovább

Köcsky Rudolf: Oázis 9

Figyelmeztetés: erotikus tartalom * Tél van. Sötét hó esik. Furcsán idegen évszak ez. Hideg nincs, csak örökké tartó és élettelen szürkeség. Jó lenne, ha már vége lenne, de Botond, a telepvezető azt mondja, még néhány generáció eltűnik, mire a légkör kitisztul. Ha nem lennének a földalatti víztározók, a napfényizzók és a generátor, ami a telepet…

Olvass tovább

Csoma-Lőrincz Tamara: Teaszertartás

Az egész család benyomult az otthonunkba. Durva hangokkal üldözték el az addigi síri csendet: kulcs csörrent, egy ajtó nekiütődött a falnak, cipősarkak kopogtak és valaki levágott egy edényt a konyhapultra. A szagok is töményebbek voltak az elviselhetőnél: virágra emlékeztető parfüm, sült krumpli és kolbász, utóbbitól felfordult a gyomrom; ha lett volna benne valami, egészen biztosan…

Olvass tovább

Kartali Zsuzsanna: Begurulva

Apa megint nem jött el értem. Anya és én tartottunk ettől, de hát mindig reménykedik az ember. Lehívjam a liftet? Nem, még korai. Fél óra késés bármikor összejön, kibírok még egy felet. Anya alig várta, hogy hajat moshasson, most ajtót se tudna nyitni. Ha víz van a fülében, a pánikgombot is hiába nyomkodom. Víz… Hogy…

Olvass tovább

Fiál-Kiss Zsófi: Életet az életért

Csak azért egyeztem bele, hogy megírom a közös történetünket Katával, mert a „pszichomókusom” szerint senkinek nem kell megmutatnom. Még neki sem. Ha gondolom, beteszem a fiókba, vagy rituálisan elégetem – amikor ezt mondta, kacsintott egyet, mintha valami közös titkon osztoznánk. A középkorú, kopaszodó, kerek szemüveges pasas röhejes módon tényleg egy mókusra emlékeztetett. Kicsi szája és…

Olvass tovább