VII. Aranymosás Irodalmi Válogató

VII. Aranymosás Irodalmi Válogató

Hódítsd meg a könyvpiacot és az olvasók szívét!

Szeretnél nagy, lelkes olvasóközönséget, stabil kiadói hátteret,
izgalmas író-olvasó találkozókat?

Ha igen, nálunk a helyed!

Megjelent már országos kiadásban regényed vagy mesekönyved? Vár az Aranymosás Deluxe! (Bővebben a link után!)

Kezdő író vagy, igazi tehetség, és szeretnél eljutni az olvasókhoz? Olvass tovább, a Könyvmolyképző Kiadó irodalmi válogatója Téged vár!

Célunk a legjobb magyar írók, a legmegkapóbb történetek megtalálása.
Írhatsz felnőtteknek, fiataloknak, gyerekeknek, de jó, ha tudod, kit mi varázsol el.

Olyan könyveket szeretünk kiadni, amiket kézről kézre adnak az olvasók.

Legyél a kevesek között!
Kiadónk 2000 óta dolgozik azon,
hogy az olvasás minél több ember számára minél jobb élmény legyen.
Évente 180-200 kötetet jelentetünk meg.
A válogatásunk fő elve: mindenkinek a neki való legjobbat.
Nagyra tartjuk a szórakoztató irodalmat és szeretjük az olvasókat.
Ezért kiemelkedően figyelmes szöveggondozással tiszteljük meg őket.

Hiszünk a magyarok tehetségében,
így elsőként kezdtük átgondoltan válogatni a hozzánk beérkező kéziratokat.
Ez a kincskereső folyamat az Aranymosás.
Velünk lehetséges a megjelenés, elérhető a siker.
Csak jó és eltökélt munka kell hozzá.

Idén decemberben is megjelennek friss aranymosásos köteteink.  Szeretnéd, ha a Tiéd lenne a következő?

 

Milyen írásokat várunk?

Lebilincselő regényeket, bármilyen zsánerben! Legyen jól megírt, adjon hatalmas élményt az olvasóknak! Ilyen írásod van? Küldd el!

Vagy van a tarsolyodban egy vagány, kalandos, menő ifjúsági regény?
Esetleg érzelmes, tinis, friss lányregény? Kíváncsian várjuk, küldd el!

Vagy írtál egy üde hangú, vidám, eleven mesekönyvet? Ne habozz! Mutasd meg nekünk!

 

Beküldési határidő: 2018. január 15. éjfél

E-mail: konyvmolykepzopalyazat@gmail.com

Mi szerepeljen az e-mailben?

– Kérjük a teljes kéziratot csatolni, a file neve a mű pontos címe legyen (pl. Mai mesék.doc).

– Kérjük a mű konfliktusvázlatát csatolni max. 2 oldal terjedelemben. (Bővebben a link után)

– Kérünk mellé egy adatlapot csatolni. (Bővebben a link után)

 

Egyéb fontos információ:

Az írásod legyen:

– egy mű (nem több)

– jogtiszta, önálló világ (nem fanfiction, szerepjátékos világ, számítógépes játék)

– kiadható (Ne legyen kereskedelmi forgalomban vagy interneten. Ha pár részlet szerepel a blogodon, nem baj, de ne az egész.)

– új kézirat (Az előző Aranymosásokon kiesett írásokkal nem foglalkozunk. A javított verzió beküldésére csak 1. két íróiskolai kurzus után, 2. a Kéziratszervizen át, 3. a Rakéta Projekt keretében van lehetőség. Ezeket a Deluxe projektbe csatoljuk.)

Hatalmas az e-mail forgalmunk, így minden információt az Aranymosás Irodalmi Magazin weboldalán és Facebook lapján publikálunk, kérlek, ott kérdezz, ne e-mailben! Persze, csak ha gyors válaszra vágysz.

E-mailben nem küldünk értesítést a válogató során, kérjük, figyeljétek az Aranymosás weboldalt a hírek miatt.

 

Most jön az izgalmas rész! A válogató menete:

  1. A beérkező művek előszűrésen esnek át.
  2. Az előszűrésen átjutott művekből részlet kerül fel az Aranymosás Irodalmi Magazin weboldalára, ahonnan a lektorok kiválasztják, melyik művet olvassák tovább.
  3. Az első lektor elolvassa az írást, és értékeli.
  4. Pozitív vélemény esetén a vezető szerkesztő is elolvassa a művet, és értékeli.
  5. A pályázat végén a két pozitív véleményt kapott írások Katona Ildikó, a Könyvmolyképző kiadóvezetőjeelé kerülnek, és ő hozza meg a végleges döntést.

A pályázat nyárig lezajlik, utána a kiválasztott írók szerkesztőt kapnak, és az írás karácsonyra megjelenik.

Ha kiemelkedően szerepel az írásod, de nem kerül be a megjelenő kötetek közé, a Rakéta projekt keretében segítjük a kézirat fejlesztését.

 

Mit kínálunk az íróknak?

A legjobb művek országos terjesztésbe kerülnek, az írók egyedi kiadói ajánlatot kapnak, ami a royalty vagy honor feltételeit is magába foglalja.

Hosszú távra keresünk szerzőket, az írók számára rendszeres publikálási lehetőséget biztosítunk.

Mindegy, hogy kezdő vagy gyakorlott író vagy. A lényeg, hogy nagyszerű írásokat várunk, amik magukkal ragadják az olvasót!

Publikálj nálunk! Hódítsd meg a könyvpiacot és az olvasók szívét!

 

Könyvmolyképző Kiadó – http://konyvmolykepzo.hu

Aranymosás Irodalmi Magazin oldala, ahová a pályázati részletek kerülnek – http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu

*

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 9.4/10 (16 votes cast)

Leave a Comment

149 hozzászólás

  1. Kedves Aranymosó!

    A regényben, amivel indulni szeretnék az Aranymosáson, vannak fejezetek, amik önálló novellaként is megállják a helyüket. Két ilyen részlettel indultam pályázaton is, és mivel jó helyezést értek el, megjelentek egy-egy antológiában. (Egy háromezer és egy négyezer karakteres részről van szó) A kérdésem az, hogy ezeket a részeket inkább húzzam ki a regényből, vagy maradhatnak?

  2. Kedves Léda Kata!
    Nem probléma. Ha szervesen beletartoznak a történetbe, akkor maradhatnak.

  3. Kedves Aranymosó!

    Ha már pályáztam tavaly egy regénnyel, ami nem jutott tovább és most teljesen átírtam, azaz csak a szereplők és a mű címe maradt ugyanaz, de a történet megváltozott, akkor ezzel már idén nem pályázhatok?

  4. Kedves Petra!
    Sajnos, nem tudjuk elfogadni, mert így mindig megkapnánk az előző évek anyagainak nagy részét is. (Két íróiskolai kurzus után viszont biztos, hogy az író rengeteget fejlődik, ekkor már szeretettel várjuk az átírt művet.)

  5. Kedves Aranymosó!

    Van -e minimum oldalszám, karakterleütés, amivel rendelkeznie kell a hozzátok beérkező regénynek?

    Előre is köszönöm szépen a választ, üdvözlettel:
    Luca

  6. Kedves Luca,

    Nem szabtuk meg a karakterszámot, de fontos tudni, hogy amikor a kiadásról döntés születik, akkor bizony számítani fog a mű hossza.

    A kézirat hosszának általánosan a korcsoporthoz illeszkednie, például egy ovis mesekönyv más, mint egy regény.

    A regényeknél az ideális terjedelem 12-3 ív. De jó még a 10-11 és a 14-15 ív is.
    (Egy szerzői ív 40 ezer karakter szóközökkel.

  7. Kedves Aranymosó!

    Csupán az érdeklődés szintjén: a két kurzusba beletartozik az is, ha a határidő lejárta előtt épp egy kurzus hallgatója a szerző, és azzal együtt lenne kettő a darabszám? Vagy fog-e még indulni olyan kurzus idén, ami befejeződik január 15 előtt? (Sajnos a 155-18-as korosztálynak kiírtba nem férek bele életkorilag.)

  8. Jav.: a határidő lejártakkor még hallgató a szerző….

  9. Kedves Kostova,

    ez a szabály azt feltételezi, hogy két kurzus elvégzése után az ember annyi tudással és tapasztalattal gyarapodott, amelyek segítségével elég hatékonyan ki tudja javítani a kéziratát, és emiatt érdemes újra beadnia a művet, ami korábban kiesett.
    Ha a második kurzust mondjuk éppen csak január 14-én fejezné be az író, akkor meglenne darabszámra a két kurzus, de felmerülhet a kérdés, hogy volt-e elég ideje arra, hogy a tanultak beépítése után érdemben javítson…?

    Párbeszéd kurzus fog még indulni egyébként az őszi félévben (december 22-ig tart), igaz, ennek már elmúlt a jelentkezési határideje.
    Ezután legközelebb 2018-ban indulnak majd kurzusok. 🙂

  10. Kedves Aranymosó!
    A regényemben a fejezetek(10db)egy- egy novellaként is megállják a helyüket. Természetesen ugyanazzal a szereplőkkel. Lehet így vele nevezni?

  11. Bocsánat! Pontosítanék! Az lemaradt, hogy ez egy krimi, és minden fejezetben új büntény van. És akkor így lehetséges lenne a beküldés?

  12. Kedves Aranymosó!
    Van egy befejezett regényem, amivel a későbbiekben indulni szeretnék a pályázaton, viszont ez egy trilógia első része lenne. Az első és a második kötet (a második még nincs befejezve) már publikálva van a blogomon, az úgy elfogadható, ha az első kötetet leveszem, de a második, folyamatban lévőt nem? Vagy mind a kettőt el kéne tüntetni onnan a pályázat idejére? (Remélem, viszonylag érthetően tettem fel a kérdést)
    Előre is köszönöm a választ!

  13. Kedves Aranymosó!

    Kategóriánként külön győztes lesz? Úgy értem, hogy egy mese és egy felnőtt romantikus regény is nyerhet egyszerre? Vagy alapból több mű is érhet el ilyen helyezést?

  14. Kedves Biró Eszter,
    igen, tudsz pályázni a történettel.
    Általánosan nem várunk novellafüzért a pályázatra, viszont a műfaji sajátosság miatt jól működhet a kézirat, kíváncsian várjuk 🙂

  15. Kedves Adelin Sattler,

    beadhatod a trilógia első részét, de mindenképpen távolítsd el a blogodról, ugyanis a kollégák ellenőrizni fogják, hogy elérhető-e interneten a beküldött szöveg.

    Én személy szerint a pályázat idejére a második részt sem hagynám meg elérhető állapotban, hiszen ha sikerrel jársz, úgysem a blogon fog a második kötet megjelenni. 🙂

  16. Kedves T. Zsófi,

    a pályázaton nem egy nyertes van, hanem minden olyan kézirat, ami kellően jó, bekerül a nyertesek közé, azaz ajánlatot kap a kiadóvezetőtől. Volt ár olyan év, amikor több mese, volt amikor inkább ifjúsági regények szerepeltek sikerrel — ez teljesen változó, és nincs műfaji megkötés.

    Jó, befejezett műveket keresünk. 🙂

  17. Kedves Aranymosó!

    Lehetséges egy kétrészes regény második részével indulni az Aranymosáson? A második rész önmagában, az első rész ismerete nélkül is érthető regény, viszont az első rész már magánkiadásban megjelent, és kis példányszámban (100-nál kevesebb) már értékesítésre is került. Ilyen körülmények között indulhatok a második résszel, vagy érdemesebb egy másik, teljesen önálló történettel próbálkoznom?

    Üdvözlettel,
    Naito

  18. @Naito,
    Önálló művel érdemes jönni. Sajnos, második részt nem tudunk megjelentetni.

  19. Kedves Aranymosó!

    A betűméret és hasonló dolgok meg vannak szabva? Mármint például tizenkettes betűmérettel és másfeles sortávolsággal kell írni?
    Ugye egy ív negyvenezer leütött billentyűt jelent?

    Előre köszönöm a választ.

  20. Kedves Archer,

    a betűméret és a sortáv nem kötött. 🙂

    Így van, egy szerzői ív 40 ezer leütés szóközökkel.

  21. Sziasztok!

    Egy gyakorlati kérdésem lenne 🙂 Az adatlapon kértek felsorolni néhány olvasói véleményt. Béta véleménye is megfelel? Elnézést, ha butának hat a kérdés, de nem világos számomra ez a pont.

  22. Kedves Mila,

    bármilyen, a szöveget részben vagy teljesen előolvasó ember véleménye jó, tehát egy bétáé is tökéletes 🙂

    Köszönjük a kérdést!

  23. Én is köszönöm a gyors választ 🙂

  24. Kedves Aranymosó!

    Végigolvastam az itteni hozzászólásokat és kicsit félve kérdezem meg:
    Említette, hogy nagyon is számít az elbírálásnál a leadott pályázat terjedelme. (14-15 ív, azaz kb. 5-600 ezer karakter a “még jó” kategória.) Akkor lehet, hogy teljesen hiába pályáztam a magam kb. 1 millió karakteres regényével? 🙁 (Nekem nem tűnt soknak, normál méretű karakterekkel írtam Word -ben és így sem tett ki 300 oldalt.) Ha esélytelennek látja, akkor természetesen visszavonom a pályázatom. De ha úgy ítéli meg, lehet így is értelme, akkor tovább reménykedem. 🙂 (Felnőtteknek szóló romantikus krimi.)

  25. Kedves Aranymosó!
    A (kis)regény, amivel indulni szeretnék a pályázaton körülbelül 170 ezer karakter lett, szóközökkel együtt. A történet lélektani, kevés benne a konkrét történés és bővebb azoknak a továbbgondolása, a rájuk való reflektálás. Láttam a hozzászólások között az ajánlott terjedelmet, amitől az én munkám terjedelme jelentősen elmarad. Ebben ez esetben mit tanácsol? Nyújtsam be a munkát a pályázatra, vagy a kevés karakterszám úgy sem lenne esélye? Előre is köszönöm válaszát.
    L

  26. Tisztelt Aranymosó!
    A komment szekciót olvasva szerencsére már sok kérdésemre választ kaptam, de azért még akad néhány dolog, ami számomra nem egyértelmű 🙂
    1. Az adatlapban feltüntetendő néhány véleménynél olvastam, hogy nem muszáj egész mű alapján kérni véleményt. Ez esetben meg kell jelölni, hogy hány fejezet után érkezett az adott vélemény? Mennyit érdemes csatolni? A forrás megjelölésénél lehet írói álnevet is használni, ha más írópajtástól kértem véleményt, vagy muszáj megkérdeznem az illető valódi nevét?
    2. Olvastam, hogy a beküldésnek formai követelményei nincsenek, mert a lektorok úgyis beállítanak mindent, ahogy nekik megfelel. Melyek azok a beállítások, amelyeken már nem változtatnak? Nálam például akadnak olyan részek, amik dőlttel vannak szedve, amivel egy másik idősíkot próbáltam jelölni, ha ezt is leformázzák, az nehezítheti a történet megértését. Szóval a kérdésem az lenne, mi az a formázás, amit meghagynak, és így nem tűnik el ez a fajta elválasztás?
    3. Az adatlapban szerepel egy jogi nyilatkozat. Ezt elég csak ebben a formában átvenni a kitöltött adatlapba, vagy szerkesszek rá aláírást esetleg valami mást, amivel jelölöm, hogy tényleg elolvastam és megértettem?
    4. Ha jól emlékszem, korábbi években az előszűrés nem a teljes mű alapján történt. Ez most is így lesz? Illetve ha így van most is, kérhetek egy kis memória frissítést, hogy körülbelül mekkora terjedelmet néznek át a mű elejéből?
    A válaszokat előre is hálásan köszönöm!

  27. Kedves Laci,
    önmagában a hossz miatt nem nevezném esélytelennek a regényt, ezért nem is esnek ki az előszűrésen leütésszám miatt kéziratok.
    Tapasztalataink szerint az 1 millió karakteres regények fókusza sokszor szétfut, azaz olyan dramaturgiai gondok akadhatnak, amiket nagyobb munkával lehet csak kijavítani.
    Azonban természetesen vannak olyan nagyregények is, amiket csak ilyen hosszal lehet megírni — éppen ezért nem vetünk el semmit a hossz alapján. Meg fogjuk nézni a kéziratot a pályázat során, és éppen úgy meg tudja győzni a szerkesztőséget és a kiadókat, mint egy rövidebb regény 🙂

  28. Kedves L,
    a kiadó alapvetően nem ad ki kisregényeket — de bizonyos helyzetekben eltér ettől az alapvetéstől 🙂 A pályázaton kiemelkedő művekre vadászunk. Ha megvan a zsenialitás, utána majd egyeztetünk a további lehetőségekről 🙂

  29. Kedves Thea,

    válaszolok sorra a kérdésekre 🙂

    1. Jelezheted, ha a mű elejét olvasta csak a véleményező, és természetesen lehet internetes nicket is használni, amennyiben csak azon a néven ismered, kommunikálsz vele 🙂 Egyébként ezek a vélemények nem fognak kikerülni az oldalra. Nem kell rengeteg vélemény, a “néhány” legyen mondjuk 3-10 vélemény 🙂

    2. A kollégák a betűtípust vagy méretet változtatják időnként szembarátabb verzióra. A dőlt vagy félkövér betűk biztosan nem tűnnek el. Vannak nagyon szép, kézírást idéző tipók a Wordben, amik pár száz oldal alatt komoly könnyezést okozhatnak — ezt próbálják a lektorok elkerülni 😉

    3. Elég pontosan azt a szöveget bevenni a leadott adatlapba.

    4. Az előszűrés általában az első 10-20 oldal alapján történik, ha nem egyértelmű ennyi alapján a nyelvi szint, a kollégák belenéznek a szöveg közepébe is.

    Ha még felmerül kérdés, várjuk szeretettel 🙂

  30. Kedves Aranymosó!

    Sok kérdésemre választ kaptam itt a kommentek között, ez egy nagyon hasznos ötlet volt! Talán csak egyetlen egy maradt:
    A “szerződésünkben” ugye azt vállaltuk, hogy amíg itt nincs valamiféle “eredmény”, addig másutt nem próbálkozunk az itt leadott munkánkkal. Épp ezért kérdezném, hogy a fentebb többször említett előválogató eredményét hol tudjuk majd megnézni? Hiszen aki pl. január-február körül ezen “elvérzik”, az miért várjon / drukkoljon a kb. júniusi eredményhirdetésig még majdnem fél évet (hiába)? Próbálkozhatna addig is már a kéziratával máshol… Lesz valamiféle lista, hogy az előválogatón ki jutott túl és ki nem?
    Köszönöm a válaszát!

  31. Kedves Aranymosó!

    Megnéztem a konfliktusvázlat-mintát, és ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mindkét változatot el kell készíteni, vagy elég, ha írok egy maximum 2 oldalas “zanzát”?

    Köszönöm! 🙂

  32. Kedves Brunó,
    ha az oldalt követed, ki fog majd derülni, hogy mikor értünk az előszűrés végére, viszont nem lesz külön emailes értesítés, illetve nem úgy kezdődik a pályázat publikálási szakasza, hogy listát teszünk ki, hanem (mint a korábbi években is), elkezdjük feltenni az előszűrésen túljutott szövegek első részletét 🙂

  33. Kedves Mari,
    a konfliktusvázlatot a két dolog együtt alkotja: először a teljes történet lényege röviden, majd a felmerülő konfliktusok fejezetekre bontva.
    Törekedj arra, hogy az egész beleférjen 2 oldalba 🙂

  34. Tisztelt Aranyásó!

    Érdeklődni szeretnék, hogy a véleményeket milyen formában kell az adatlapon megjelentetni? Kézírással és szkenneljük vagy gépelve? Mi garantálja az előzetes olvasói vélemények hitelességét? Én objektív véleményeket kértem a félig kész írásomra. Külön-külön kézírással adjam be?

    Előre is köszönöm!

  35. Kedves Audrey G.,
    az olvasói véleményeket nem szükséges külön hitelesíteni. Az adatlapon begépelve, egy név és életkor megadásával bőven elegendő és kellően hiteles lesz. A véleményeknek nincs akkora súlya a döntés során, hogy érdemes legyen hamisítani őket 🙂

  36. Kedves Aranymosó!

    Azt szeretném kérdezni, mennyiben számít fanfictionnak az, hogyha egy 19.századi regény szereplője említésre kerül egy történetben úgy, mint a főszereplő kortársa. Tehát ugyanabban a korban, ugyanabban a városban élnek, de maga a szereplő nem bukkan fel személyesen, csak beszélnek róla, hogy mit csinál, amíg a főszereplő ezzel és ezzel van elfoglalva, például, hogy a főszereplőm egy gyufagyári munkás, aki éppen a fehér foszfor belélegzése által előidézett mindenféle betegségeit küzdi le, miközben Sherlock Holmes éppen a következő esetét próbálja megoldani, a munkás pedig ebbe az esetbe keveredik bele, anélkül, hogy Sherlock Holmes maga felbukkanna.

  37. Kedves Odette,
    ha a történet maga is nyomozós, és emellett felbukkannak a Sherlock Holmes könyvek szereplői, az lehet probléma. Ha csak kortársak, és a saját történetnek a fókuszában nem a nyomozás áll, akkor kevésbé érezhetünk “fanfiction-hangulatot” 🙂

  38. Tisztelt Kiadó!

    Az Aranymosás pályázattal kapcsolatban volna néhány kérdésem.
    1. Milyen formai követelmények vonatkoznak a kéziratokra? (betűméret, sorköz, terjedelem stb.)
    2. “Az előszűrésen átjutott művekből részlet kerül fel az Aranymosás Irodalmi Magazin weboldalára, ahonnan a lektorok kiválasztják, melyik művet olvassák tovább.” – Jól értem, ugye, hogy nem szükségszerűen az első fejezet kerül fel, hanem egy Önök által kiválasztott részlet? (Lévén szó regényről, az első fejezet jobbára világleírás, bevezetés, így nem feltétlenül a mű legizgalmasabb része…)
    3. A konfliktustérkép milyen terjedelmű legyen, és tartalmazhat-e mást is a mű zanzáján és a jelenetlistán kívül? (Jómagam hasznosnak tartanám például pár mondatban bemutatni a fontosabb szereplőket.) Mik a konfliktustérkép formai követelményei?
    4. Gondot jelent-e, ha a művemben másvalaki által kitalált, de mára már úgyszólván közkincsnek, a populáris kultúra részének számító elemek is szerepelnek? (pl. orkok)
    5. “mellékelj néhány olvasói véleményt, megjelölve, hogy kié.” – Írjam ide anyukám véleményét, vagy mit? Lévén szó kiadatlan műről, elég kevés embernek mutattam meg eddig…

  39. Kedves Mya,
    sorra válaszolok a kérdésekre 🙂

    1. Wordben olvasható dokumentumot várunk, ez az egyetlen formai követelmény. A betűtípus, -méret vagy sortáv nem meghatározó. A hosszt leütésben mérjük, érdemes tudni, hogy a kiadó kisregényeket csak nagyon ritkán jelentet meg, és az ideális terjedelem a zsánertől is függ, átlagosan 12-13 ív a regények esetében. De jó még a 10-11 és a 14-15 ív is. (Egy szerzői ív 40 ezer karakter szóközökkel.)

    2. A művek elejéből szoktunk részletet kitenni, a pályázat nyílt szakaszában azt próbálhatják ki az olvasók és pályázók, hogy ha ez egy könyv lenne, aminek beleolvashatnak az elejébe, mennyire tetszene nekik, mennyire fogná meg őket abban a formában, ahogy a szerző beküldte a szöveget.

    3. A konfliktustérkép maximum 2 oldalas, és a mű cselekményének rövid összefoglalását, illetve a fejezetekben megjelenő konfliktusok sorra vételét szeretnénk kérni bele. Javasolt Times New Roman betűtípust és 12-es méretet használni, de nem kötelező — mindenesetre inkább lógjon túl a 2 oldalon, mint hogy nagyítóval kelljen olvasni, de éppen beférjen a 2 Word oldalba 🙂

    4. Amennyiben egy kortárs műben a popkultúra részeként beszélgetnek a karakterek arról, hogy valaki mondjuk olyan ronda volt, mint egy ork, ez nem gond. Ha egy fantasyről beszélünk, amiben szerepelnek orkok, az viszont problémás.

    5. Sok kezdő író kéri béták vagy előolvasók véleményét, de van, aki nem él ezzel. Ha te sem mutatod meg senkinek a művedet, jelezd, hogy még senki sem olvasta. Ha van olyan barát, írókörös ismerős, béta, aki írás közben beleolvasott, tanáccsal, megjegyzéssel javítással segített, most kérd meg, hogy írjon véleményt 🙂

  40. Kedves Magazin!

    Köszönöm a válaszokat. Még kérdezgetnék párat, ha nem gond.

    1. Fantasyt elég nehéz úgy írni, hogy ne szerepeljen benne semmiféle olyan faj, amit valaki korábban már nem használt valahol. Ennyi erővel vámpírokról, vérfarkasokról sem írhatnánk… Ha nem pont olyanok, mint amilyennek más előttem leírta őket (hülye példa, de mondjuk az elfek hegyes fülű emberszabásúak, de három fejük van és öt lábuk), az úgy rendben van?

    2. A fantasy vonalat erősítendő említés szintjén szántszándékkal beleszőttem lényeket, például hogy XY tájegységben orkok élnek. Nem szerepelnek, csak szóba kerülnek kb. abban a kontextusban, hogy amikor a szereplők tervezik az útvonalukat, megbeszélik, hogy erre ne menjünk, mert az orkok miatt az a környék veszedelmes; hangulatelem tehát. Húzzam ki?

    3. Az a három ember, aki eddig olvasta a regényemet, szépirodalmi nyelvezetet, posztmodernt meg szatírát emlegetett vele kapcsolatban; Pynchonhoz, Kafkához és Orwellhez hasonlították. A mű külsőségeit tekintve mindenképpen fantasy, hiszen mágikus lények és egyebek szerepelnek benne, mindazonáltal a fenti észrevételek is jogosak. Gondot jelent-e ez?

  41. Kipp-kopp, itt a vezető szerkesztő. Egy kicsit kiegészíteném a Magazinos kollégát.
    Az olvasói ajánló (és minden egyes bekért dolog) az idei évtől nem ajánlott, hanem kötelező elem. Ez azt jelenti, hogy a hiányában a mű nem vesz részt a pályázaton.

    Az olvasó ajánló nem nekünk kell, hanem az írónak. Az értékesbe nem számít bele, viszont a megléte azt kommunikálja felénk, hogy az írást nem “melegen” küldte be, hanem vette a fáradságot, és megmutatta másnak. Így volt esély a hibák javítására.
    Másrészt a kiadónk nagyon olvasóbarát, a könyvek borítóján, és a végén rendszeresek az olvasói ajánlók. Szeretnénk, ha az írók is megértenék, és alkalmazkodnának ehhez a rendszerhez. A most beküldött ajánlók (és mások is) később jó eséllyel szerepelni fognak a művek végén.
    Jó írást, és sok sikert mindenkinek!
    Varga Bea

  42. Kedves Mya,

    egy fantasy történet megírásának része a háttérvilág kialakítása is. Ismert fogalmak bevonása — pl. valamerre orkok tanyáznak — nagy könnyebbséget ad az írónak, mert elég csak kimondani az adott szót, és mindenkinek lesz képe róla. Ennek ellenére érdemes saját világgal, saját ellenségképpel, saját szörnyekkel dolgozni.
    Nem attól lesz erős a fantasy-vonal, hogy kimondjuk az ork nevet, és a háromlábú elfeknek is más nevet javasolnék hasonló helyzetben 🙂
    Persze vannak egyedi esetek, kikacsintások, amik jól működhetnek (akár egy posztmodern szatíra esetében ez el is képzelhető), de önmagában a fantasy-vonalat nem érdemes ezzel erősíteni, inkább egy jó fantasy háttérvilággal.

    A vámpírok, vérfarkasok annyiban különböznek az orkoktól, hogy népi hiedelmeken alapszik a “létezésük”. Ezzel együtt ha valaki róluk ír, akkor is ki kell találnia a saját, koherens háttérvilágát, eldönteni, milyen mondákból vagy hiedelmekből mennyit használ. Önmagában a vámpír vagy vérfarkas behozása még nem lehet elég — de legalább nem egy ismert világot idéz meg vele.

    Ha a kéziratot elolvasó emberek ezeket emelték ki, az is fontos információ. Miért lenne gond? Ellentmondásosnak érzed?

  43. Kedves Magazin!

    Köszönöm, így már minden világos. Nem érzem ellentmondásosnak, sőt nekem is ez a koncepcióm: mivel művem számos kikacsintással él a populáris kultúra bizonyos elemei felé, jómagam nem tartanám előnyösnek az ismert fajokat erőnek erejével átkeresztelni. Orwell Állatfarmjának a háttérvilága sem mondható különösképpen unikálisnak, mégis mennyivel jobb így, mintha pusztán az egyediség végett megalkotott volna egy idegen bolygót, ahol a huszonhárom szemű cyberdisznók törnek uralomra.
    Ha nem kizáró ok, és egy posztmodern, szatirikus fantasy esetében elfogadható, meghagyom tehát a fajok ismert neveit.

  44. Kedves Aranymosó!

    Az itteni fórumnak hála a regénypályázattal kapcsolatban minden bennem felmerülő kérdésre választ kaptam már, viszont lenne egy olyan kérdésem, ami a Könyvmolyképző Márkabolttal kapcsolatos: tervezitek -e, hogy a jövőben Szegeden is nyílik könyvesboltotok?

    Előre is köszönöm szépen a választ, üdvözlettel:
    Lackó

  45. Bár alapvetően értem, amit a fantasy világ egyediségéről írtok, a konkrét példával abszolút nem értek egyet. Melyik világ jut az eszébe az embernek azonnal, ha orkokról vagy elfekről van szó? Nekem például így hirtelen a World of Warcraft, ott elfből például több fajta is van. Nektek nyilván A gyűrűk ura. Véletlenül sem mondanám, hogy a kettőben ugyanolyanok az említett fajok, az orkok főleg nem. És van még egy rakás egyéb univerzum is. Szerintem a fantasy műfajában annyira alapvetőnek számítanak ezek a lények, hogy egész nyugodtan írhat róluk az ember (nyilván nem úgy, hogy lemásolja egy adott, ismert univerzum faját, hanem valamilyen szinten újat teremt), főleg akkor, ha csak említés szintjén vannak benne a regényben.

  46. Kedves Lackó,

    erre a kérdésre mi itt nem tudunk válaszolni, talán a Könyvmolyképző Márkabolt Facebook oldalát (https://www.facebook.com/konyvmolymarkabolt/) kezelő kollégák tudnak segíteni, de mivel a boltnyitás egy elég magas szinten meghozott vezetői döntés, könnyen lehet, hogy a Facebook oldallal dolgozó kollégák sem tudnak segíteni a kérdésben.

  47. Kedves Mysteria,

    igazad van, hogy határterületen mozgunk. Végül Mya is úgy döntött, benne hagyja a mondatot a szövegben (ha jól értem), és ha esetleg kiadásra kerül a sor, akkor majd a szerkesztőjével tud igazán érdemben, a teljes szöveg ismeretében egyeztetni arról, hogy milyen szerepe van az orkok említésének az ő regényében.

    De egy WoW világára építő regény sem önálló világra épít (ahogy a kiírásban is szerepel ez a kitétel is), így ha az elfek vagy orkok nem tolkieni háttérrel “érkeznek”, még továbbra is lehetnek nehézségek velük. Viszont tény, hogy bizonyos helyzetekben vannak kivételek.
    Fontos, hogy a fantasy világ ne másoljon, ebben megegyezhetünk, és amúgy teljesen értem az érveidet 🙂
    Köszönöm!

  48. Kedves Magazin!

    Közben utánanéztem, és az említett fajok (elf, ork, illetve például a trollok és más mágikus lények is) majd’ mindegyike mitológiai eredetű: az elfek – aelfek – az Eddában fordulnak elő először, de más középkori óskandináv szövegekben, például a Völsunga sagában is említésre kerülnek. Eredeti formájuk közel azonos azzal, amit a fantasy irodalom is átvett. (Az “ork” faj pedig a latin Orcusból származik, amely Hádész egy másik neve.)
    Arra gondoltam, hogy regényem végén “felhasznált irodalom” formájában, végjegyzetek segítségével feltüntetném, hogy mi honnan ered, hiszen ha jól értettem, a népi hiedelmeken alapuló lények nem jelentenek gondot, csak az, ha más fantasy világot másolunk.
    Ez így oké?

  49. Kedves Mya,
    szerintem csak emiatt nincs szükség ilyen végjegyzetre. Ha a világ nyilvánvalóan saját, látszani fog a világépítésből. Ha valamelyik ismert regény(sorozat), játék világát veszi át teljesen, az is látszani fog, és ez utóbbi jelent gondot 🙂

  50. Tisztelt Címzett!

    Dávid Roland Istvánnak hívnak és szeretném egyik regényemet elküldeni a pályázatra, de füzetben van csak meg, kézírással…Kérem szíveskedjék felvilágosítást adni a kézirat ideális formai jellegzetességeiről (betűméret, sorköz…)

    Válaszát előre is köszönve

    Maradok Tisztelettel:

    Dávid Roland István

  51. Kedves Dávid Roland István,

    az ideális formátum a Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, normál sortáv 🙂

  52. Köszönöm a választ 🙂

  53. Kedves Aranymosó!

    Az adatlappal kapcsolatban lenne egy kérdésem. “Írj egy figyelemfelkeltő mondatot, mellyel az olvasó figyelmét ráirányítod a történetre:”. Ez a rész számomra nem teljesen világos, itt egy rövid, figyelemfelkeltő idézetet emeljek ki a regényből?
    Köszönöm előre is a választ.

  54. Kedves Pandora Serein,

    egy mondatnyi ütős, mindent kifejezős idézetet sokszor nagyon nehéz találni. Amire itt gondolunk, az kicsit talán közelebb áll a marketinghez. Sokszor megesik, hogy mondjuk egy interjúban vagy egy beszélgetés elején kell egyetlen mondatban összefoglalni a regényt. Ha az nem elég erős, lehet, hogy a potenciális olvasó figyelme lankadni kezd, míg ha az ember szépen átgondolja, és kitalál egy erős, figyelemfelkeltő mondatot, akár kevéssé érdeklődő potenciális olvasót is bevonhat 🙂
    Persze, az író író és nem (feltétlenül) marketing szakember, de gondold át, milyen különlegessége, egyedisége, figyelemfelkeltő tulajdonsága lehet a te történetednek, amit kiemelnél, hogyan tudnál mondani róla egy mondatot úgy, hogy mondjuk egy bevásárlóközpontban megálljanak és odafüleljenek az emberek 😉

  55. Kedves Aranymosó!

    Csak azt szeretném kérdezni, hogy a konfliktusvázlatban két dolgot is megneveznek: a rövid tartalmat, és a fejezetekre osztást. Mind a kettőt meg kell csinálni, vagy elég csak az egyik is? Mármint, ha a rövid tartalom megvan, akkor miért szükséges minden fejezetet külön venni, ha az összefoglalóból úgyis kiderül, hogy mi van bennük? Ez nem teljesen világos.

    Előre is köszönöm a választ!:)

  56. Kedves Bookworm,
    igen, mindkettőre szükség van. Ha megnézed a mintát, ott is látszik, hogy a rövid összegzés tényleg nagyon zanzásított, miközben ennek a részletesebb kifejtése a fejezetekre bontás. Ráadásul ha az ember leül, és a művének minden fejezetéről leírja, hogy mi benne a fő konfliktus, és az hogyan viszi előre a cselekményt, egyben azonnal tudja ellenőrizni is, hogy nincsenek-e “üresjárat” fejezetek, amik semmilyen módon nem viszik előre a cselekményt, minden történetszálat végigvitt-e, stb.
    Szóval érdemes lehet megcsinálni mindkettőt, nem csak röviden leírni, hogy miről is szól a kézirat 🙂

  57. Kedves Aranymosó!
    A kiírásban szerepel, hogy egy ember csak egy pályamunkát adhat le. Az én munkám egy kisregényfüzér, három történettel, amelyek külön címet kaptak, a szereplők nagy része cserélődik, és még a műfajuk is más (dráma, krimi, romantikus), viszont összefüggenek és így egy egységként tekintek rájuk, és kaptak egy összefoglaló címet is. A füzér összesen 210 a/4-es oldal, “egységenként” 70. Ebben az esetben leadhatom a pályamunkát, vagy ez már három műnek minősül?
    Előre is köszönöm a választ.
    További szép napot.

  58. Kedves Lilla,

    látatlanban nehezebb megítélni, az eltérő műfaj miatt elképzelhető, hogy nagyon szétesik a három nagy rész, de az alapján, amit írsz, úgy látom, van mögötte valamilyen szervezőelv, nem egyszerűen csak egymás mögé tettél három kisregényt.
    Úgyhogy elképzelhető, hogy érdemes ránézni, aztán meglátjuk, ha a lektorok látják, ők mit mondanak 🙂

  59. Kedves Aranymosó!
    A kommenteket végig olvasva bennem felmerült még egy két kérdés. Az első az, hogy elfogadható-e az, ha elég sok káromkodás, illetve obszcén szó szerepel a történetben. Maga a történet is elég kemény, ezért követeli meg ezt a stílust. A másik az, hogy mégis hogyan lehet megnézni ezt az írói ívet? Nekem a szavak vannak megszámlálva ami körülbelül 74 ezer szó. Köszönöm a válasz!

  60. Kedves Phantom,

    természetesen ha a műfaj és a történet indokolja, lehet káromkodás a szövegben. Érdemes vigyázni, hogy ne tűnjön öncélúnak, de ez már inkább szerkesztési kérdés, önmagában nem emiatt fog egy történet esetleg kiesni.

    A Word automatikusan mutatja a szavak számát az alsó sávban, baloldalt (az oldalszám mellett). Ha erre a kiírásra kattintunk, felugrik egy ablak, ahol látható a karakterek száma szóközzel és anélkül is. Mi mindig szóközzel számoljuk a karakterek számát, erre érdemes figyelni 🙂

  61. Kedves Aranymosó!

    Az esetleg probléma, vagy fanfictionnak számít-e, ha egy bizonyos (ez esetben Skandináv-) mitológia bele van építve a regénybe? Ha csak pár apró helyen jelenik meg, az jó? Vagy teljesen sajátnak kell lennie az egész regénynek?

    Előre is köszönöm a választ!

  62. Kedves Dorian,

    mitológiára építeni nem fanfiction 🙂
    Más, mitológiára építő univerzumokra építeni (mondjuk a Marvel-féle Thor világát megjeleníteni) már fanfiction lenne 🙂

  63. Kedves Magazin!

    A regényt, amivel nevezni szeretnék, leginkább ifjúsági irodalom/young adult zsánerbe sorolnám. A fenti kategóriákban elegendő lehet egy 350 ezer karakteres hossz? Köszönöm a választ előre is.

  64. Kedves Lolly,

    igen, csupán hossz alapján ez a regény simán lehet egy kellemes kis YA kötet 🙂

    Sok sikert!

  65. Tisztelt Aranymosó!

    A kérdésem az volna, hogy az írásomban több dalcím is megjelenik, igaz, előadó nélkül, mivel úgy éreztem, hogy a szövegek remek utalások a későbbi eseményekre, és a regényem elején egy híres idézet is megjelenik, ami tükrözi a történet hangulatát… Ez ütközik bármiféle szabályba?

  66. Kedves Rommi,
    nem, ezek nem okoznak gondot 🙂
    Sok sikert!

  67. Tisztelt Aranymosó!

    Regényem főszereplőjét magamról mintáztam, ő gyakorlatilag az idealizált önmagam. (Ezzel bizonyára sokan vagyunk így.) Ebből következően viszont a legtöbb írásomnak ő a főszereplője; néhány, róla szóló novellám már szerepelt más pályázaton eredményesen, és megjelent egy kisebb példányszámú antológiában is. Ezek hangsúlyozottan NEM a regény részletei, az egyetlen kapcsolódási pont a főszereplő személye. Olyannyira nincs semmi más köze a regényhez, hogy évekkel korábban játszódik, az illető még fiatalabb, és teljesen más a foglalkozása, a körülményei. Mondhatni: míg a regényemben egy meglett felnőttként bukkan fel, úgy a publikált novelláimban még egy lelkes fiatal.
    Valamint használtam már a nevét írói álnévként is, pár novellám az ő neve alatt jelent meg kis példányszámú, könyvesbolti forgalomba nem került antológiákban.
    Ez nem jelent gondot, ugye? Átkeresztelni nem szeretném őt, érzelmi okokból. Mivel azt írják, hogy az sem baj, ha esetlegesen részletek szerepelnek blogon, akkor az sem akadály, ugye, ha csupáncsak egyetlen karakter teljesen más kontextusban szerepel már máshol is?
    Szerződésben semmiféle kiadóval nem állok, nem is álltam soha, eddigi eredményes pályázataim során nem került sor ilyesmire.
    Vagy tüntessem fel ezt az adatlapon, a korábbi publikációknál?

  68. Kedves T.

    Az elmondottak alapján ez nem tűnik problémának.
    A fontos az, hogy a beküldött szöveg teljes terjedelmében ne legyen elérhető az interneten, illetve ne egy olyan világban játszódjon, amire szerződést kötött a szerző más kiadóval (pl. valaminek a második kötete, míg az első máshol jelent meg).
    Úgy látom, ezek egyike sem áll fenn 🙂

    Sok sikert!

  69. Köszönöm a választ! 🙂

  70. Köszönöm a választ. Akkor már csak annyi a kérdésem, hogy az adatlap utolsó kérdésénél (“Milyen eredményeid vannak eddig?”) milyen részletességgel írjam le ezt az egészet, amit most beszéltünk? Korábbi publikációim kapcsán megemlítsem-e például, hogy nem állok és nem is álltam soha szerződésben egyetlen kiadóval sem stb.?

  71. Kedves T.,

    ott érdemes a (sikeres) pályázatokra, internetes vagy nyomtatott megjelenésekre fókuszálni, nem szükséges külön jelezni, hogy nem állsz szerződésben más kiadóval 🙂

  72. Kedves Aranymosó!
    Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e pályázni versekkel, illetve novelláskötettel?
    Előre is köszönöm a választ!
    Üdv: Anna

  73. Kedves Anna,

    a pályázatra meséket és regényeket várunk.

    Bár időnként a kiadónál megjelenik verses, gyakrabban novelláskötet, általában sikeres íróktól, akiknek műveit várja már a közönség, ugyanis a vers és a novella nem a mi profilunk. Aki ilyen köteteket szeret venni, elsősorban nem nálunk keresgél — Csukás István, Böszörményi Gyula vagy On Sai könyveit megveszik sokan, és az ő olvasóik nálunk keresgélnek, ezért tőlük megjelent egy-egy ilyen kötet, de esetükben is ez a többedik könyv volt, és tőlük is többségében mesék és/vagy regények jelennek meg 🙂

  74. Köszönöm az eddigi válaszokat. Közben felmerült bennem még pár kérdés az adatlap kitöltése során.

    A nevemhez tényleg a születésit, azaz a leánykorit írjam akkor is, ha már nem azt használom?

    Az oldalra kikerült, de végül ki nem adott regények részletei meddig maradnak fent a honlapon? Sikertelenség esetén nyilván próbálkozna az ember máshol is, de más pályázatoknál is kizáró ok az, ha a műnek akár csak egy részlete is fent van valahol neten.

    Úgy láttam, a döntést nem a teljes mű, hanem csak az elejének az elolvasása alapján hozzák meg. Mennyit olvasnak el a könyv elejéből? Terjedelméből kifolyólag az első pár fejezet (kb. az első 20 oldal) még csak bevezetés, a főszereplők egy része ott még meg sem jelenik. A bevezetést lerövidíteni nem tartanám szerencsésnek, hiszen a későbbiek mind erre építkeznek, mindazonáltal elbukni sem szeretném ezen a pályázatot. Más hosszabb regények elejének is bevezető íze van, olykor akár az első 100 oldal is csak a világ és a főszereplők bemutatásáról szól. Szóval nekem sántít az, hogy az első 10-20 oldal alapján döntik el, hogy továbbolvassák-e. (Pl.: A Gyűrűk Urát egy csomóan félbehagyják azért, mert amikor Frodo otthon van a Megyében, az tényleg elég unalmas. Sokan el sem jutnak addig, ahol ténylegesen beindul a cselekmény. Én is csak azért nem hagytam abba a Megyénél, mert többen győzködtek, hogy ne tegyem. Aztán most meg már imádom.)

    “6. írj egy figyelemfelkeltő mondatot, mellyel az olvasó figyelmét ráirányítod a történetre.” Az előző kérdés is majdnem ugyanez, most akkor melyikhez mit írjak?

    Az első mondathoz (Adatlap/A mű adatai/2.) mit írjak: a prológusnak, vagy magának a történetnek, esetleg az előszónak az első mondatát? Az előszó még nem része a történetnek, inkább afféle írói megjegyzés.

    Hány olvasói vélemény kell?

  75. Kedves T,

    válaszolok sorra 🙂

    Add meg az igazolványodban szereplő nevet 🙂

    Ha a pályázat véget ért, és nem kapsz kiadói ajánlatot tőlünk, külön kérésre letöröljük a kikerült részletet.

    A nyelvi előszűrés történik általában az első 10-20 oldal alapján. A lektorok nem ennyi alapján döntenek.
    Van különbség egy lassan építkező, háromkötetes hősfantasy felvezető része, és egy olyan regény túl lassú nyitása között, aminek a bevezető szakasza nagyon leül. Ráadásul a lektor más szemmel néz, mint egy átlagos olvasó, ő látja, hol és hogyan lehet esetleg javítani az elején.
    Ha a szöveg átjut az előszűrésen, és a nyitás túl lassú, azt lehet, hogy itt visszajelzik majd az olvasók, de a lektorok nem az itteni véleményeket nézik 🙂

    A mű adatai szakasznál az 5. kérdés egy maximum 5-6 mondatnyi bekezdés arról, hogy mit nyújt ez a könyv az olvasónak és miben más, mint a többi.
    A 6. kérdés olyan, mint egy erős marketingüzenet. Egyetlen mondat, ami adott esetben megszólítja az illetőt.

    Írd a prológus első mondatát.
    Biztosan szükség van vajon a írói előszóra?

    3-10 olvasói vélemény kell 🙂

  76. Köszönöm ismét a részletes felvilágosítást. 🙂

    Apropó nyelvi szint: jó is, hogy mondod (nem baj, ha tegezlek, ugye?), ez ugyanis felvet egy dilemmát. Művem nyelvezete szándékoltan elég egyedi, amit eddig minden olvasó pozitívumként könyvelt el – országos szinten is ismert és sikeres író is akad köztük, igaz, nem könyvmolyképzős. Nyelvezet terén mik az elvárásaitok? Regényemben a tájnyelvi illetőleg a régies kifejezések gyakori használatának a hangulatfestés végett van jelentősége, sokat vesztene tehát az egyediségéből, ha átírnám hétköznapi nyelvezetűre. Szerintem és az eddigi olvasóim szerint is így jó – volt, aki a nyelvezetét emelte ki legfőbb erényeként, és Esterházy Péterhez hasonlította – mindazonáltal a ti szavatok a döntő. Mennyire vagytok vevők tehát a nyelvi játékosságra, az indokoltan speciális nyelvhasználatra?

  77. Kedves T,

    az egyedi hangokat mindig szeretjük 🙂
    A pályázás előtt ne írd át, legyen olyan, amit te jónak éreztél, különösen, ha a tesztalanyok is szerették 😉 Ha végül úgy alakul, eseti kérdésekben tudsz majd a szerkesztőddel egyeztetni 🙂

  78. Kedves Magazin!

    Van terjedelmi elvárás az olvasói véleményekre nézvést? Van, aki csak 2-3 –
    jóllehet igencsak frappáns – mondatot írt, de akad olyan is, aki elég bő lére eresztette…
    Itt fentebb azt írtátok, hogy az olvasói vélemények azért kellenek, mert ezekből választjátok ki a borítóra kikerülő kedvcsinálót. Ebből kiindulva inkább pár mondatos, velős értékeléseket vártok, ha jól értem?

    Hogyan jelöljem meg az olvasói vélemény szerzőjét? Névvel (amit nagyon kevés kivételtől eltekintve úgysem ismertek sem ti, sem az olvasók), vagy netes körökben ismert fedőnéven (pl. xy blogger), vagy hogyan?

  79. Kedves T,

    a néhány velős mondatos ajánló kiváló, a hosszabb szöveg is jó, de azért ne nagyon haladja meg a fél Word oldalt 🙂 Ennek ellenére egy hosszú ajánló jobb, mint egy semmilyen 😉
    A név egyfelől hitelesít, akkor is, ha személyesen nem ismerjük az illetőt. Mindig azt mutatja, hogy valós személyek állnak az ajánló mögött. Ha azonban valaki ismert netes körökben, akkor a hitelesítés teljesen tökéletes így, hogy a blogja vagy az, hogy blogger, szerepel a neve után.

  80. Kedves Aranymosó!

    Nagy örömmel olvastam a pályázatot, mert kezdő íróként még nem sikerült publikálnom.
    Ha jól értem, amennyiben az előszűrésen átjut a kéziratom, részleteket közöltök belőle a weboldalatokon. Aggaszt viszont, ha ezek után nem kerül a publikálásra szánt művek közé, akkor “használhatatlanná” válik számomra, hiszen más kiadónak már nem tudom benyújtani. Nyilván ezt a kockázatot vállalnia kell a pályázóknak.
    Kérdésem, hogy milyen terjedelmű részlet kerülne fel a weboldalatokra? Prológus (2-3 oldal) vagy teljes eljő fejezet?

    Köszönettel!

    Gina

  81. Kedves Gina,

    általában felkerül 1-2 fejezet is az oldalra (attól is függ, milyen hosszú egy fejezet) — a részleteket a pályázat végén kérésre töröljük.
    Ugyanakkor tapasztalataink szerint az, ha itt szerepel mondjuk két fejezet, még nem teszi “használhatatlanná” a műveket, hiszen ha belegondolsz, nálunk sem kizáró ok az, ha néhány részletet közölt a szerző valamilyen oldalon. Egy ilyen nagy oldalon felbukkanni pedig reklámértékű is lehet.

    Sok sikert! 🙂

  82. Kedves Aranymosó!

    A regényben, amit írtam, viszonylag rövidek a fejezetek, és azt olvastam a kommentek között, hogy a konfliktustérkép ideális hossza két oldal körül van. Azonban mivel a fejezetek nem túl hosszúak, annál több van, így magában csak a jelenetlista meghaladná a két oldalt, még a zanza nélkül. Probléma lenne, ha a konfliktustérkép akár a 3-4 oldalt is elérné, vagy esetleg a fejezetektől függetlenül bontsam inkább nagyobb részekre a történetet?

    Előre is köszönöm a választ! 🙂

  83. Kedves Daniella,

    a konfliktustérkép megírásánál törekedj arra, hogy tömören, precízen, a fejezetekben lévő fő konfliktusra fókuszálj. Ha így mégis túllógsz a 2 oldalon, nem probléma. Viszont semmiképpen sem érdemes bő lére ereszteni a szöveget.
    Miközben ezen dolgozol, akár azt is átgondolhatod, hogy valóban szükséges-e ilyen sok fejezetnyitás, tényleg megvan-e az egyes fejezetek dramaturgiai íve. (Ez lehetséges, mert van olyan történet, ami a rövid, pörgős fejezetek visznek előre 🙂 )

    Jó munkát!

  84. Keves Aranymosó.
    Érdeklődnék, hogy az első előszűrés eredményhirdetése mikor lesz?

  85. Kedves István,

    a kollégák január 15. után kezdik meg az előszűrést, ilyenkor általában szükséges még egy-két hét, amikortól az oldalra folyamatosan kerülnek ki olyan első részletek, akik átjutottak az előszűrésen.

    Az előszűrés teljes ideje mindig függ a beérkező kéziratok számától, de az oldalon lehet majd látni, kik jutottak már át.

  86. Tisztelt Aranymosó!

    Lesz jövőre is ez a pályázat? Sajnos az aktuális forduló nekem esélytelen, a január 15. túl közeli időpont. Van azonban egy megfelelő kéziratom, amelyet mindenképpen szeretnék beküldeni – ezért érdeklődnék, hogy várható-e a kiírás a következő évben is.

  87. Kedves Writer,

    jelenleg még a mostani pályázatra fókuszálunk, nem a jövő éviben gondolkozunk, de várhatóan lesz pályázati kiírás jövőre is 🙂
    Érdemes inkább egy pihentetett, kijavított, tényleg jó szöveggel jelentkezni.

    Jó írást!

  88. Kedves Aranymosó!

    A részlet, ami az előszűrésen átesett regényekből kerül ki, körülbelül milyen hosszú, és tartalmazza-e a prológust (ha a regénynek van prológusa)?

  89. Kedves Joa Ap,
    a kikerülő első részlet általában 5-8 word oldal.
    Volt olyan év, amikor nem tettük ki a prológust, volt olyan, amikor kitettük, ezt az idei évre nézve még nem véglegesítettük, mindenesetre egységes lesz a dolog 🙂

  90. Tisztelt Aranymosás!
    Problémám van a jelenetlistámmal.
    Rengeteg időt eltöltöttem vele, de a gond, hogy ha a mellékelt pdf alapján csinálom, már jelenetek felsorolása (1. jelenet, enter, stb) egyetlen karakter nélkül a lent jelzett 2 oldal helyett úgy bő 10. Ha két oldalnyi szöveget írok bele, akkor is 12 oldalnyi a jelenetlistám.
    A könyv jellegzetessége a sok jelenet. Mintha egy tábortűznél mindenki elmesélné iskolás élete egy napját, saját szemszögből, és osztálytársak, tehát a végére megismerjük az iskolaévet.
    Összefoglalhatom, de akkor meg nem jelenetlista, hanem mintha a fenti példa alapján minden összefoglalás 10 ember sztorija lenne.
    Mi a fontosabb? végigmenni konfliktus sorrendben, nagy blokkokban, ami szintén kb. három oldal lenne, vagy jelenetlistát írni?

  91. Használható a kézirat beküldésére Google Drive -ba feltöltött dokumentum megosztása linken keresztül?
    Nagy terjedelmű szövegek elküldésére végül is ez sokkal praktikusabb módszer…

  92. Kedves Márti,
    nem, a Google dokumentum megosztása nem megfelelő. Kérünk, hogy .doc (vagy .docx) fájlban küldd el a kéziratot is.
    Köszönjük! 🙂

  93. Kedves Anikó Pálfi,
    a fontos az, hogy végigmenj a konfliktusokon. Ha nincsenek fejezetek, csak jelenetek, akkor jó az, ha logikai blokkokra bontva mutatod be, milyen konfliktusokon keresztül halad előre a történet.
    Ha mindez kicsit túlnyúlik a 2 oldalon, az rendben van, de a 12 oldal valóban sok lenne 🙂

  94. Köszönöm a választ!
    Akkor fogom a megszült jelenetlistát, és rövidítek.
    Így se 2 oldal lesz, mert sok helyet foglal el annak felsorolása, melyik részről van szó, de talán a harmada az első verziónak…

  95. Tiszteletem! A lektorok mennyire válogatósak? Lenne itt az asztalomon egy (még 2 ívvel rendelkező iromány, amelyet 15.-re legkésőbb egy 200 oldalas monstrummá avanzsálok) krimi. Egy sorozatgyilkosról szól, melyben – legfőképpen a realitás, és a hétköznapias átélés gyanánt – előfordulnak vulgáris szavak, valamint véres, vagy már-már a normalitást feszegető elemekkel. Feltételezem nem gond, hiszen a kriminél ez talán alaptétel, de biztosra szeretnék menni. Valamint! Nekem van egy YouTube csatornám, ahol már korábban publikáltam ugyanezzel a névvel, hasonló alapkoncepcióval rendelkező “művet”, azonban a mostani csak névben ugyanaz. Az egész sztori teljesen más, A-Z-ig minden. Az inkább volt egy 10 részes mini sorozat (novella szerűség), ahol sokszor ugráltam ide-oda, nem volt annyira összetett, szisztematikus, mint ez maga. Ez problémát jelenthet? Valamint jelenleg 13 ezer ember várja, hogy publikáljam, így ennek lehet valamilyen módja, vagy amíg a pályázat zajlik, addig intsek türelemre mindenkit? Köszönöm a válaszukat, mély tisztelettel: Norbert.

  96. Kedves Norbert,
    az öncélú véres jelenetekkel vagy vulgáris megnyilvánulásokkal lehet gond, viszont ami a műfajból és a cselekményből következik, azzal nincs probléma 🙂
    A beküldött műveknél fogjuk ellenőrizni, hogy a szövegek elérhetők-e az interneten, ha a korábban publikált mű szövege teljesen más, akkor ez nem okoz gondot.
    Végül, ha továbbjut a regény az előszűrésen, akkor azt lehet is jelezni a lelkes közösségnek, akik várják — azonban amíg ez ki nem derül, addig valóban türelmesnek kell lenniük, hiszen a pályázatra beküldött mű nem lehet elérhető az interneten 🙂

  97. Tisztelt Aranymosó!
    Kb. hány ezer karakterig számít egy könyv kisregénynek? Mi a minimum karakterszám a “nagy regényeknél”?

  98. Kedves Aranymosó!

    Két gyakorlati kérdésem lenne az adatlap kitöltésével kapcsolatban. Amennyiben társszerzővel dolgoztam, és egyenrangú partnerként kezeljük egymást az alkotás során, külön-külön válaszoljunk a kérdésekre? Pl. Életkor, Bözse: 8év, Józsi: 10év stb… 🙂
    Másik kérdésem a jogi nyilatkozatra vonatkozik. Írjuk alá, majd scanneljük be, vagy elég egyszerűen csak bemásolni?
    Előre is köszönöm válaszát!

  99. Kedves Aranymosó!
    Lassan teljesen legépeltem már az eddig csak kéziratban meglévő szöveget (Times New Roman, 12-es betűméret), és nagyon úgy tűnik, hogy bár az új fejezeteket akkor is új lapon kezdtem, ha az előző a lap közepén ért véget, így se nagyon haladja meg a terjedelem a 120 gépelt oldalt…
    Tudom, nincsenek terjedelmi követelmények, de nem baj, ha túl rövid a könyv?
    Nem kisregény, tartalmilag, de nem túl rövid 120 oldal? Észre se vennék a könyvesbolt polcán 🙂
    Köszönettel:
    Dávid Roland István

  100. Kedves Stella Brooks,

    az ideális terjedelem a zsánertől is függ, ifjúsági regények esetében valamivel rövidebb, kerek egész mű is regény, mindenesetre 10 szerzői ívtől már biztosan regényről beszélhetünk (Egy szerzői ív 40 ezer karakter szóközökkel.)

  101. Kedves Meerah Krane,
    igen, adjátok meg mindkét szerző adatait az adatlapon.
    Külön aláírás nem szükséges a nyilatkozatnál 🙂

  102. Kedves Dávid Roland István,

    a megjelenő könyvek a tördelő munkája után sohasem úgy néznek ki, mint a Wordben. Egy A4-es lapon, normál sorközzel, 12-es betűmérettel írt 120 oldalas regény jó eséllyel tördelés után 250-300 oldal közötti hosszt ér el.
    Éppen ezért nem az oldalszámot, hanem a leütések számát (szóközzel) nézzük a kiadónál, amikor meghatározzuk, hogy egy mű kisregény-e.

    Én azt javaslom, nem érdemes most ezen töprengeni, hogy milyen hosszú lesz a végén, érdemes inkább a gépeléssel foglalkozni 🙂

  103. Tisztelt Aranymosó! A regény irásának közepette olyan problémába ütköztem, amely miatt megakadt a dinamikus mukafolyamat. Ha a gyilkos – hivatkozva értelmiségiekre, és bizonyos elméletekre – rasszista, vagy homofób, fallokrata, ami persze személyiségének és gyilkolásának egyfajta sémáját adja, az probléma lehet? Már csak azért kérdem, mert polkorret világunkban nem biztos, hogy túl kecsegtető egy rasszista gyilkos. Persze ez csak könyv, de jóval szövevényesebb lehetne a történet, hogyha bele tudnám írni (természetesen nélkülözhető).

  104. Kedves Norbert,
    az irodalom mindenféle gondolatot, érzést, ítélkezést és előítéletet megmutat(hat). Amíg egy meggyőződés a történet, a karakter szerves része, befolyásolja a döntéseit, motivációját, és az alkotó nem öncélú módon használja, teljesen indokolt.
    A legfontosabb, hogy a szerző jól írjon, a történet és a figurák működjenek. 🙂

  105. Tisztelt aranymosás!
    Mindennel elkészültem, de küldés előtt eszembe jutott valami.
    Meg szeretném kérdezni, hogy ha a művem tartalmaz egy alaprajzot, és egy bejárati vázlatot – az épület tervezése a főszereplőnő által szerves része a könyvnek, és a történet sok fontos eseménye ott történik később -, amik a dramaturgiailag fontos helyen külön oldalon szerepelnek a műben, szükséges-e külön csatolni a levélhez magát a két ábrát. Vonalzóval készült alaprajz, olyan okosságokkal, mint fürdő, edzőterem és iroda, valamint a bejárat olyanokkal, hogy parkoló meg bokor. Tőlem új is születhet majd később, de a méretek fontosak, különben nem hihető a helyszín.

  106. Kedves Pálfi Anikó,

    a pályázat során a lektorok most a szöveget bírálják el. Ha a kiadó ajánlatot tesz végül a kéziratra, akkor újra elő tud kerülni az a kérdés, hogy szükséges-e ilyen ábrák közlése, vagy a helyszínek leírása tulajdonképpen elegendő 🙂
    Mindenesetre ebben a szakaszban a képek csatolása nem szükséges, mert most a kollégák a szövegre fókuszálnak.

  107. Köszönöm a választ! Akkor nem csatolom külön. (a könyvben benne van)

  108. Kedves Magazin!

    Olyan kérdésem volna, hogy érvényes-e a beküldött írás, ha egy fantasy sorozat előzménykötetéről van szó, és az első kötet egy évig magánkiadásban ki volt adva még 2014-ben. Egyetlen egy példány sem fogyott el belőle egyébként.. ezért is lett végül megszüntetve a kiadói szerződés. A háttérvilág is másként van ábrázolva az előzménykötetben, hiszen majd 20 évvel korábban játszódik az elsőnél – ami egy évig ki volt adva magán úton.

    Előre is köszönöm az infót! 🙂

    Nóri

  109. Kedves K. Nóri,
    ilyenkor egyrészt az a fontos, hogy érthető és kerek legyen a másik kötet ismerete nélkül ez a könyv, másfelől az, hogy semmilyen szerződés ne kösse más kiadóhoz a szerzőt és ezt a világot. Ha jól értem, már nincs szerződés köztetek, tehát ezek szerint ez rendben van 🙂

  110. Kedves Aranymosó!

    Szeretném pályázatukra beküldeni első mesekönyvem kéziratát, melyet azonban korábban már pár kiadónak is elküldtem. Az adatlapot végigolvasva a jogi nyilatkozatban találtam egy kikötést, mely szerint a pályázat végéig nem nyújthatom be művemet máshová.
    A kérdésem az lenne hogy elküldhetem-e Önöknek így is mesét vagy így már nem foglalkoznak vele?
    Válaszukat előre is köszönöm,
    Coni

  111. Kedves Coni,
    ebben az esetben az okozhat problémát, ha a pályázat ideje alatt, miközben a történet nálunk versenyben van, más kiadó reagál és ajánlatot tesz.
    Ilyenkor nyilván lehetetlen azt mondani a másik kiadónak, hogy megvárná az ember az Aranymosás végét, viszont az is kellemetlen, ha mondjuk lektorálás közepén a szerző visszalép a pályázatról, mert mástól kapott ajánlatot, hiszen közben az Aranymosáson munkaidőt (és ennek árát) fordítottak a kollégák a kéziratra.
    Ezért érdemes pályázás előtt felállítani egy fontossági sorrendet. Ha a Könyvmolyképző első helyre kerül, és az ember úgy érzi, akár el is utasítaná más kiadó megkeresését a pályázat ideje alatt, akkor érdemes beadni. Ha viszont van a korábban megkeresett kiadók között olyan, amit előrébb sorol az ember, akkor érdemes annak a válaszát megvárni 🙂
    Én tehát ilyen helyzetben racionálisan végiggondolnám a lehetőségeket, és azt is, hogy mit tennék, ha máshonnan megkeresnének egy ajánlattal. Amennyiben erre az a válasz, hogy akkor szerződnék a másik kiadóval, nem szabad az Aranymosáson ugyanazzal a kézirattal pályázni.

  112. Kedves Magazin!
    Köszönöm szépen a gyors segítséget és a részletes választ. 🙂 Mindennek tudatában át gondolom még egyszer, hogy induljak-e az Aranymosáson.

  113. Kedves Magazin!

    Korábban már kérdezgettem itt, de a honlapot figyelve egyre kevésbé vagyok biztos abban, hogy kéziratom a kiadó profiljába vág. Az iránt érdeklődnék tehát, hogy mi alapján kerülnek fel a tartalmak ide? Mint a kiemelt novellák, most Sipos Szabina Vergődő című írása például.
    Azért szeretném tudni ezt, hogy jobban megítélhessem a kiadó elvárásait. A jelenlegi kiemelt novellákhoz az enyém sem témájában, sem stílusában nem hasonlít úgyszólván semennyire, így amennyiben ezek az alkotások híven tükrözik a kiadó arculatát, lehet, hogy inkább mégis máshol lenne érdemesebb próbálkoznom.

  114. Kedves Mya,

    a kiadó arculatát legjobban úgy lehet megismerni, ha az ember megnézi, milyen könyveket ad ki 🙂
    Műfaj vagy stílus szempontjából is meglehetősen vegyes a kínálat, romantikustól (kamasz, felnőtteket célzó, akár erotikus művek) kezdve fantasy, sci-fi, krimi történeteken keresztül mesékig.
    Az egyes kiadói sorozatokról már a honlapon is lehet benyomást szerezni a márkás sorozataink menüpontnál: https://konyvmolykepzo.hu/

    Az oldalon az őszi időszakban elég sok romantikus novella jelent meg, ennek az az oka, hogy az Érints meg! pályázat egyes pályázóit megkerestük azzal, hogy szívesen lehoznánk itt a novellájukat — márpedig az egy romantikus pályázat volt. 🙂
    (Míg a kötetbe szerkesztés után kerültek a művek, itt nem szerkesztettük ezeket a novellákat.)

  115. Szeretnék feltenni egy csak nagyjából témába vágó kérdést. Műveim egy része kb. 2-3 ív hosszuságú. Ez azt jelenti, hogy a novellapályázatokra sok, könyvpályázatra kevés. Ettől még fölöslegesnek érzem unalmas töltelékekkel feldagasztani, és mivel eléggé szorosan a lényeget tartalmazzák, tovább húzni se lehet. Van három összetartozó (valaki ir egy regényt, és maga a mü a novella, a másikban nyer vele egy pályázaton, a harmadikban megfilmesitik. Három különböző romantikus mű, különböző szereplőkkel, más-más dologgal a háttérben.) Létezik olyan lehetőség, ahol ezek a rövidebb müvek, vagy a trilógia (igy egyben kb. 8-9 ív) bemutatható lenne?

  116. Kedves Pálfi Anikó,
    hát, ez elég nehéz ügy. A legfőbb kérdés az, hogy van-e valós kapcsolat a három szöveg között. Ha ezek nem adnak trilógiaként valódi pluszt, ha ez csak három egymás mögé helyezett történet egy mondvacsinált kapcsolattal, akkor az sajnos lehet gond. Nagyon fontos, hogy a teljes kötetnek is legyen dramaturgiai és érzelmi íve, különben nem lehet valóban egy kötetként tekinteni rá.

  117. Tiszteletem! Ismét egy kérdéssel bombáznám a szerkesztőket. Szemet ütött, hogy az előszűrésen túl jutott művek részletei ki lesznek téve. Akkor jól sejtem, hogy ez alapján fogja tudni a kedves író, hogy művét tovább juttatták a következő fordulóba?

  118. Kedves Norbert,
    pontosan 🙂

  119. Tisztelt Aranymosás!
    Köszönöm a választ. 3 Különböző romantikus műként érzelmi kapocs nem lehet, de a dramaturgiai elég erős kettő között, mivel a forgatáskor előköszönnek a másik mű elemei, az első kötet kapcsolatát meg ezek után már fel tudom erősíteni egy plusz jelenet beiktatásával. Köszönöm a segítséget, hátha találok olyat, aki így, egyben kiadja 🙂 Szerintem ez még vagy egy heti munka, hogy ne törjön meg tőle a novella. de ez van. Előbb is gondolhattam volna rá 🙂

  120. Kedves Magazin!

    Köszönöm. Bár a profilba vágás ügyében még mindig döntésképtelen vagyok, addig is kérdezek mást. Az adatlapon az áll a nyilatkozatban, hogy elismerem, hogy nem állok előszerződésben más kiadóval. Jól értem, hogy ez csak a szóban forgó regényre vonatkozik? Tehát ha például egy másik írókör tagja vagyok, más műveimre szerződésben állok más kiadóval, az nem kizáró ok, ugye?

  121. Bocs, az előző hozzászólásomból kimaradt a lényeg: más műveimre nézvést nem magánkiadásos kiadóval állok szerződésben.

  122. Kedves Mya,
    egyrészt fontos, hogy se a konkrét, pályázatra szánt kéziratra, se annak a világában játszódó más kéziratra (pl. előzménytörténet, sorozatkötet, stb.) ne legyen más kiadónál szerződés.
    Másrészt sokszor a szerződésben van olyan kitétel, ami leköti a szerzőt a jövőbeli műveire — nyilván ez is gondot jelenthet, hiszen akkor először az adott kiadónak kell az új kéziratokat átadni, nem pályázni vele 🙂
    Másfelől a Könyvmolyképző hosszú távon tervez azokkal a szerzőkkel, akiket az Aranymosáson felfedezünk, így nem a legszerencsésebb az az alaphelyzet, hogy valaki több könyvre szerződésben áll más kiadóval.
    Egyetlen műnek keresel csak új kiadót? Vagy ott szeretnéd a másik helyet hagyni? Esetleg van egy nagy műfaji váltás a kötetek között?

  123. Kedves Magazin!

    “fontos, hogy se a konkrét, pályázatra szánt kéziratra, se annak a világában játszódó más kéziratra (pl. előzménytörténet, sorozatkötet, stb.) ne legyen más kiadónál szerződés.” – Nincs.
    “sokszor a szerződésben van olyan kitétel, ami leköti a szerzőt a jövőbeli műveire — nyilván ez is gondot jelenthet…” – Ilyen sincs.
    “nem a legszerencsésebb az az alaphelyzet, hogy valaki több könyvre szerződésben áll más kiadóval” – Csak korábbi novelláimra állok szerződésben más kiadóval.
    “Egyetlen műnek keresel csak új kiadót?” – Nem. A regényeimnek keresek piacképes, stabil olvasóközönséggel rendelkező kiadót, mert önálló kötetem még nem jelent meg.
    “Vagy ott szeretnéd a másik helyet hagyni?” – Erre nincs különösebb okom. Vonzanak az általatok kínált lehetőségek, a nagy olvasótábor, a reklám stb.
    “Esetleg van egy nagy műfaji váltás a kötetek között?” – Nincs.

    Eddig még csak novelláim jelentek meg, szerződve is kizárólag ezekre vagyok. Sem a regényemre, sem a világára, előzménykötetére, egyebére, sem jövőbeli műveimre nem állok szerződésben más kiadóval. Mivel egy regény többéves munka gyümölcse, és alkalmasint az első lépés is lehet a komolyabb irodalmi karrier felé, szeretnék helyes döntést hozni arra nézvést, hogy hová is küldjem be. Mellettetek szól az, hogy erősen vezetitek a szórakoztatóirodalmi piacot. Másfelől viszont kissé elbizonytalanít az, hogy a művek elejét közzéteszitek a honlapon, mert a bármikor, bárhol, akár csak részben megosztott regényeket sehol máshol nem fogadják szívesen, tehát ha itt elbuknék, az ultranagy szívás lenne.
    Mindazonáltal a szerződéses kérdésemre, azt hiszem, választ kaptam, köszönöm. Későbbi regényeimre még nem köteleztem el magam. Akkor tehát az én szerződésem nem kizáró ok, a döntés innentől, ha jól értem, csak rajtam áll.

  124. Kedves Mya,
    természetesen, korábban megjelent (vagy megjelenésre váró) novellák egyáltalán nem számítanak kizáró oknak. Én a más műveknél regényekre asszociáltam 🙂

    Értem a felvetést, hogy az gond lehet, ha a kézirat részben felkerült már valahova. Hasonló okból időnként megkeresnek minket korábbi évek pályázói azzal a kéréssel, hogy töröljük a részleteket — ezt mindig megtesszük természetesen.
    Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy 1-2 részlet, különösen, ha nagy figyelmet ért el, még nem zár feltétlenül ki máshol sem. Végül is nálunk is belefér, ha ennyi került fel egy oldalra, csak a z a fontos, hogy a teljes mű ne legyen elérhető 🙂

    Mindenesetre tény, hogy a döntés rajtad áll 🙂

  125. Kedves aranymosás!
    Szeretnék feltenni egy kérdést amire feltétlenül választ szeretnék kapni. Ezt jopár irótól megkérdeztem mégsem kaptam egyenes választ rá. Sőt javarészben semmien valaszt nem kaptam.
    Írok egy konyvet ami nyer az aranymosason. Utána mi lesz? Oké bekerülök az iroi csoportokba stb. De… ok megnyerem és utana mehetek vissza a “malomba” gürcölni és mellette írhatom a masodik regényem? Mint pl most az elsőt? Vagy az aranymosás megnyerésével ugymond állást kapok onoknél ami igy havi fizetéssel jár? Ez mindig is édekelt mert folyton vagy a Rowlingos milliardossaggal jonnek vagy a nagy hallgatással. Előre is köszönöm.

  126. Kedves Dávid,
    Magyarországon — eltekintve a szerencsés kevesektől –, az írók többségének csak az írás nem biztosít olyan bevételt, amiből meg tudnának élni. Aki mégis ennyit keres vele, az általában több kötetes sikerszerző, jó eséllyel a műveit külföldön is kiadták, és nagyon sokszor színdarabok írásából (olyan színdarabokéból, amiket rendszeresen játszanak színházak) és/vagy forgatókönyvírásból él.
    A legtöbben újságírás, szerkesztés vagy egészen más “polgári” foglalkozás mellett írnak, kikapcsolódásként akár.
    Rowling sem az első regényével lett milliomos, és végképp nem kapott havi fizetést az első regénye után. Ráadásul az irodalmi szöveg alkotása nem olyasmi, amit havonta meghatározott mennyiségben tud termelni az ember. (Havi fizetésért ír egy újságíró mondjuk, de nem egy fikciós irodalmat készítő író 🙂 ) (Azaz újságok felkérhetnek mondjuk havonta egy-egy glossza, novella megírására egy szépírót, de akkor is az újságcikkért érkezik a jogdíj.)

    A kiadó ajánlat egy kéziratra szól, a kiadó és a szerző abban a jogdíjban egyezik meg, amit a szerző az adott kézirat után kap. A kiadó ezzel megvásárolja az adott kézirat kiadási jogát, meghatározott időre.
    Emellett a kiadó sok szeretettel várja a szerző további kéziratait (néha szerződésbe foglalja, hogy elsőbbségi joga van a kiadásukra), bízva benne, hogy azokat is érdemes lesz kiadni, így évről-évre újabb kéziratokat vehet meg a szerzőtől.

    Léteznek persze előlegek (ügynökségeknél, külföldön gyakrabban), amikor készülő művekért is fizetnek az írónak, de ehhez tényleg hatalmas siker szükséges, amit ritkán hoz meg rögtön az első könyv.
    Illetve léteznek pályázatok, ahol meghatározott havi ösztöndíjat kaphat az író arra az időre, amíg következő művén dolgozik. Ez azonban nem a kiadótól érkezik, hanem állami támogatás (az NKA szokott ilyen pályázatot kiírni), nehéz átlátni az elbírálás szempontjait, de valószínűleg itt sem árt, ha egyetlen könyvnél komolyabb háttere van a pályázónak.

    A nagy sikert általában a sok éves munka hozza meg, igen, legtöbbször más munkahely mellett, szabadidőben.

  127. Szép estét! Azt szeretném megkérdezni, hogy ha most ide beadok egy általam írt művet, és tegyük fel júniusban kiderül, hogy nyertem, viszont egy másik pályázatra (teljesen másik irományt) is beadtam egy regényt, aminek a határideje kitolódik az év utolsó felébe, és ott a másik könyvem nyerne, akkor mi a teendő? Mármint itt, ha az illető nyer, a szellemi kreálmányát veszik meg, de szerződést nem írnak vele, csak az adott könyv szerzőijogáról, ugye? Vagy segítsenek kérem.

  128. Kedves Iulius Caesar,

    igen, az Aranymosás végén arra a könyvre adunk kiadói ajánlatot, amivel a szerző pályázott, tehát ez önmagában más pályázatot nem érint.
    Persze a kiadónk később más kéziratait is szívesen látja, hiszen a nyertesekben általában hosszú távon gondolkozunk, azt reméljük, hogy tartósan a mi írónk lesz — így, ha valaki a kiadó szerzőjévé válik, be tudja majd nyújtani más műveit is 🙂
    Hosszú távon mindenképpen érdemes eldönteni, hogy az emberhez melyik kiadó áll közelebb.

  129. Tisztelt Aranymosó!
    Sajnos könyvem alig éri el a 390ezer karakter szóközökkel. Egy kaland/akció regényről lenne szó,aminek minden egyes bekezdésében történik valami(hiszen ezt követeli meg a műfaj). Nagyon nagy baj az alacsony karakterszám? Érdemes lenne beküldeni, vagy emiatt azonnali kizárást kapna?

  130. Köszönöm a választ! Még egy kérdésem volna: Ha csak 9-9,5 szerzőiív a könyv, viszont A-Z-ig minden benne van, vagyis már fölösleges lenne toldani, az nagy baj?

  131. Kedves Stella Brooks,
    Kedves Iulius Caesar,

    együtt válaszolok, hiszen azonos a kérdés: nyugodtan küldjétek be a kéziratot ezzel a hosszal, nem fog csak emiatt kiesni 🙂

    Sok sikert!

  132. Egy utolsó pillanatos kérdést szeretnék feltenni, talán még érkezik rá válasz. 🙂

    A fejezeteket eredetileg nem számoztam, csak oldaltöréssel és soreleji kiemeléssel jeleztem, mert sok (23) de viszonylag rövid (átlagosan kb 2300-2400 karakternyi), önálló ívű egységről van szó.

    A jelenetlistában viszont sorszámot kaptak, a tagolás nyomon követhetősége miatt. Ez nem gond? Vagy érdemes beszámozni a fejezeteket? (Ami szerintem furán hatna, túl nagy “jelentőséget tulajdonítana” a rövidke részeknek)

    Köszönöm, előre is!

  133. Kedves Patak Gyöngyvér,
    csak a konfliktusvázlat kedvéért ne számozd be a fejezeteket. Legyenek úgy számozva, ahogy te eredetileg tervezted 🙂

  134. Kedves Aranymosó!
    Csak egy olvasói véleményt közöltem az adatkapon, mert csak egy embernek mutattam meg, az nagy baj? Vagy osszak meg részleteket valakikkel, hogy több vélemény legyen?
    Utólag lehet ezeket pótolni?

  135. Kedves Timi,
    most már ne egészítsd ki további véleményekkel 🙂 Jelenleg úgyis a szövegnek kell magáért beszélnie az előszűrők szemében 🙂

  136. Kedves Aranymosó!
    A határidő minden évben ugyanaz? Illetve, ha nem, az adott évben mikor írják ki a határidőt, mennyire lehet előre tudni?

  137. Kedves dll,
    általában ősszel hirdetjük meg a pályázatot. Az elmúlt években mindig december 31. volt a határidő, idén kitoltuk január 15-re. Nagyjából erre lehet számítani a jövőben is 🙂

  138. Kedved Aranymosó!

    Igaz, h már a beküldési határidő lejárt, de a jövőre induló pályázathoz kapcsolódva lenne egy kérdésem. A karaktereket azt szavakra, vagy betűkre értik? Kicsit bizonytalan vagyok, éd bocsánat a tudatlandágomért.
    Válaszolst előre id köszönöm!

  139. Kedves Camryn,
    a karakterszám a leírt betűk száma, ha szóközzel számoljuk (mi azzal szoktuk), akkor a leírt betűk és szóközök száma, ha szóköz nélkül kérik valahol, akkor csak a betűké 🙂

  140. Kár, hogy elmult a határidő, és lekéstem rola. Nekem is lenne egy szövegem….

  141. Tisztelt Szerkesztőség! Itt ül a család, és képtelenek vagyunk konszenzusra jutni a kiírást illetően, hogy az Aranymosásra idén beküldött regényt még egyszer beküldeni két íróiskolai kurzus elvégzése ÉS kéziratszervizelés után lehet-e, vagy két elvégzett kurzus VAGY kéziratszervizelés VAGY Rakéta project után. (Pöppet kínos, mert úgy látszik, felnőtt emberekként képtelenek vagyunk szöveget értelmezni, hogy “vagy-vagy”-ként, vagy “és”-ként szerepelnek-e a kiírásban felsoroltak.) Válaszukat előre is köszönöm, további eredményes hetet: Szakmáry Miett

  142. Kedves Miett!
    Ez három különböző dolog, csak a kiírás nagyon hosszú lett volna, ha ott részletezzük. 🙂
    Ha egy pályázó átjut az előszűrésen, és az írása felkerül az oldalra, de a lektori szakaszban nemet kap, akkor a válogató végén esélyt kap a Rakéta projektre (ezt a kiadóvezető dönti el). Ez esetben szerkesztőt adunk mellé, aki segíti a kézirat fejlesztését, és az író utána újra leadhatja a kiadónak a javított verziót.
    Ha egy pályázó nemet kap a lektori szakaszban, és utána fejlődni szeretne, és eljön két íróiskolai kurzusra, akkor is beadhatja újra a kéziratot, mert feltételezzük, hogy az oktatás során fejlődött annyit, hogy érdemes megnézni az írás javított verzióját.
    Ha egy író nem pályázik (vagy pályázott, de kiesett bármelyik szakaszban, és kijavította), majd beadja kéziratszervizre az írást, akkor a szervizes szerkesztő jelezheti, hogy nahát, talált egy zsenit, adjuk ki azonnal. Ilyenkor megjelenéskor visszatérítjük a korábban befizetett szervizdíjat is.
    Sok sikert!

  143. Kedves Aranymosó!

    Az elbírálás során mennyire számít az adatlap? Csak a regény minőségét nézitek vagy azt is, hogy az adatlap utolsó blokkja alapján milyen az író karaktere?

  144. Kedves Lujza,
    az előszűrők és a lektorok is a kéziratot nézik 🙂

  145. Kedves Aranyosó!
    Lehet hogy még korai, de a következő pályázattal kapcsolatban lenne kérdésem. A regényem egy éve kész van, azóta javítgatom és várja a megfelelő mennyiségű bátorság összegyűjtését. Három részes, az első rész 470 ezer karakter szóközökkel, mind a három együtt pedig 1.327 ezer. Küldjem el mind a három részt vagy csak az elsőt? Vagy esetleg az elsőt mind a három cselekményvázlatával? A történet egybefüggő (mint mondjuk a Gyűrűk Ura, és nem csak a szereplők kötik össze a részeket), főként a hossza miatt vettem három felé, de logikailag is fordulópont van az egyes részek végén. Szerintem jobb lenne az egészet vizsgálni, de félek, hogy riasztó a mérete.
    Előre is köszönöm a segítséget!

  146. Elég az első kötete beküldeni, és a bemutatkozásban megemlíteni, hogy kész mindhárom. 🙂

  147. Köszönöm a gyors választ!

  148. Kedves Aranymosó!

    Tudom, hogy nagyon korai (mert még magam sem tudom hogy a következő, vagy az azután következő pályázatra szeretnék – e nevezni, már ha persze lesz), de lenne egy kérdésem: a karakterszámot szóközökkel, vagy anélkül kell venni?

    Előre is köszönöm a választ!

  149. Kedves Luca,
    a leütéseket mindig szóközökkel számoljuk 🙂