VII. Aranymosás Irodalmi Válogató

VII. Aranymosás Irodalmi Válogató

Hódítsd meg a könyvpiacot és az olvasók szívét!

Szeretnél nagy, lelkes olvasóközönséget, stabil kiadói hátteret,
izgalmas író-olvasó találkozókat?

Ha igen, nálunk a helyed!

Megjelent már országos kiadásban regényed vagy mesekönyved? Vár az Aranymosás Deluxe! (Bővebben a link után!)

Kezdő író vagy, igazi tehetség, és szeretnél eljutni az olvasókhoz? Olvass tovább, a Könyvmolyképző Kiadó irodalmi válogatója Téged vár!

Célunk a legjobb magyar írók, a legmegkapóbb történetek megtalálása.
Írhatsz felnőtteknek, fiataloknak, gyerekeknek, de jó, ha tudod, kit mi varázsol el.

Olyan könyveket szeretünk kiadni, amiket kézről kézre adnak az olvasók.

Legyél a kevesek között!
Kiadónk 2000 óta dolgozik azon,
hogy az olvasás minél több ember számára minél jobb élmény legyen.
Évente 180-200 kötetet jelentetünk meg.
A válogatásunk fő elve: mindenkinek a neki való legjobbat.
Nagyra tartjuk a szórakoztató irodalmat és szeretjük az olvasókat.
Ezért kiemelkedően figyelmes szöveggondozással tiszteljük meg őket.

Hiszünk a magyarok tehetségében,
így elsőként kezdtük átgondoltan válogatni a hozzánk beérkező kéziratokat.
Ez a kincskereső folyamat az Aranymosás.
Velünk lehetséges a megjelenés, elérhető a siker.
Csak jó és eltökélt munka kell hozzá.

Idén decemberben is megjelennek friss aranymosásos köteteink.  Szeretnéd, ha a Tiéd lenne a következő?

 

Milyen írásokat várunk?

Lebilincselő regényeket, bármilyen zsánerben! Legyen jól megírt, adjon hatalmas élményt az olvasóknak! Ilyen írásod van? Küldd el!

Vagy van a tarsolyodban egy vagány, kalandos, menő ifjúsági regény?
Esetleg érzelmes, tinis, friss lányregény? Kíváncsian várjuk, küldd el!

Vagy írtál egy üde hangú, vidám, eleven mesekönyvet? Ne habozz! Mutasd meg nekünk!

 

Beküldési határidő: 2018. január 15. éjfél

E-mail: konyvmolykepzopalyazat@gmail.com

Mi szerepeljen az e-mailben?

– Kérjük a teljes kéziratot csatolni, a file neve a mű pontos címe legyen (pl. Mai mesék.doc).

– Kérjük a mű konfliktusvázlatát csatolni max. 2 oldal terjedelemben. (Bővebben a link után)

– Kérünk mellé egy adatlapot csatolni. (Bővebben a link után)

 

Egyéb fontos információ:

Az írásod legyen:

– egy mű (nem több)

– jogtiszta, önálló világ (nem fanfiction, szerepjátékos világ, számítógépes játék)

– kiadható (Ne legyen kereskedelmi forgalomban vagy interneten. Ha pár részlet szerepel a blogodon, nem baj, de ne az egész.)

– új kézirat (Az előző Aranymosásokon kiesett írásokkal nem foglalkozunk. A javított verzió beküldésére csak 1. két íróiskolai kurzus után, 2. a Kéziratszervizen át, 3. a Rakéta Projekt keretében van lehetőség. Ezeket a Deluxe projektbe csatoljuk.)

Hatalmas az e-mail forgalmunk, így minden információt az Aranymosás Irodalmi Magazin weboldalán és Facebook lapján publikálunk, kérlek, ott kérdezz, ne e-mailben! Persze, csak ha gyors válaszra vágysz.

E-mailben nem küldünk értesítést a válogató során, kérjük, figyeljétek az Aranymosás weboldalt a hírek miatt.

 

Most jön az izgalmas rész! A válogató menete:

  1. A beérkező művek előszűrésen esnek át.
  2. Az előszűrésen átjutott művekből részlet kerül fel az Aranymosás Irodalmi Magazin weboldalára, ahonnan a lektorok kiválasztják, melyik művet olvassák tovább.
  3. Az első lektor elolvassa az írást, és értékeli.
  4. Pozitív vélemény esetén a vezető szerkesztő is elolvassa a művet, és értékeli.
  5. A pályázat végén a két pozitív véleményt kapott írások Katona Ildikó, a Könyvmolyképző kiadóvezetőjeelé kerülnek, és ő hozza meg a végleges döntést.

A pályázat nyárig lezajlik, utána a kiválasztott írók szerkesztőt kapnak, és az írás karácsonyra megjelenik.

Ha kiemelkedően szerepel az írásod, de nem kerül be a megjelenő kötetek közé, a Rakéta projekt keretében segítjük a kézirat fejlesztését.

 

Mit kínálunk az íróknak?

A legjobb művek országos terjesztésbe kerülnek, az írók egyedi kiadói ajánlatot kapnak, ami a royalty vagy honor feltételeit is magába foglalja.

Hosszú távra keresünk szerzőket, az írók számára rendszeres publikálási lehetőséget biztosítunk.

Mindegy, hogy kezdő vagy gyakorlott író vagy. A lényeg, hogy nagyszerű írásokat várunk, amik magukkal ragadják az olvasót!

Publikálj nálunk! Hódítsd meg a könyvpiacot és az olvasók szívét!

 

Könyvmolyképző Kiadó – http://konyvmolykepzo.hu

Aranymosás Irodalmi Magazin oldala, ahová a pályázati részletek kerülnek – http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu

*

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 9.0/10 (9 votes cast)

Leave a Comment

62 hozzászólás

  1. Kedves Aranymosó!

    A regényben, amivel indulni szeretnék az Aranymosáson, vannak fejezetek, amik önálló novellaként is megállják a helyüket. Két ilyen részlettel indultam pályázaton is, és mivel jó helyezést értek el, megjelentek egy-egy antológiában. (Egy háromezer és egy négyezer karakteres részről van szó) A kérdésem az, hogy ezeket a részeket inkább húzzam ki a regényből, vagy maradhatnak?

  2. Kedves Léda Kata!
    Nem probléma. Ha szervesen beletartoznak a történetbe, akkor maradhatnak.

  3. Kedves Aranymosó!

    Ha már pályáztam tavaly egy regénnyel, ami nem jutott tovább és most teljesen átírtam, azaz csak a szereplők és a mű címe maradt ugyanaz, de a történet megváltozott, akkor ezzel már idén nem pályázhatok?

  4. Kedves Petra!
    Sajnos, nem tudjuk elfogadni, mert így mindig megkapnánk az előző évek anyagainak nagy részét is. (Két íróiskolai kurzus után viszont biztos, hogy az író rengeteget fejlődik, ekkor már szeretettel várjuk az átírt művet.)

  5. Kedves Aranymosó!

    Van -e minimum oldalszám, karakterleütés, amivel rendelkeznie kell a hozzátok beérkező regénynek?

    Előre is köszönöm szépen a választ, üdvözlettel:
    Luca

  6. Kedves Luca,

    Nem szabtuk meg a karakterszámot, de fontos tudni, hogy amikor a kiadásról döntés születik, akkor bizony számítani fog a mű hossza.

    A kézirat hosszának általánosan a korcsoporthoz illeszkednie, például egy ovis mesekönyv más, mint egy regény.

    A regényeknél az ideális terjedelem 12-3 ív. De jó még a 10-11 és a 14-15 ív is.
    (Egy szerzői ív 40 ezer karakter szóközökkel.

  7. Kedves Aranymosó!

    Csupán az érdeklődés szintjén: a két kurzusba beletartozik az is, ha a határidő lejárta előtt épp egy kurzus hallgatója a szerző, és azzal együtt lenne kettő a darabszám? Vagy fog-e még indulni olyan kurzus idén, ami befejeződik január 15 előtt? (Sajnos a 155-18-as korosztálynak kiírtba nem férek bele életkorilag.)

  8. Jav.: a határidő lejártakkor még hallgató a szerző….

  9. Kedves Kostova,

    ez a szabály azt feltételezi, hogy két kurzus elvégzése után az ember annyi tudással és tapasztalattal gyarapodott, amelyek segítségével elég hatékonyan ki tudja javítani a kéziratát, és emiatt érdemes újra beadnia a művet, ami korábban kiesett.
    Ha a második kurzust mondjuk éppen csak január 14-én fejezné be az író, akkor meglenne darabszámra a két kurzus, de felmerülhet a kérdés, hogy volt-e elég ideje arra, hogy a tanultak beépítése után érdemben javítson…?

    Párbeszéd kurzus fog még indulni egyébként az őszi félévben (december 22-ig tart), igaz, ennek már elmúlt a jelentkezési határideje.
    Ezután legközelebb 2018-ban indulnak majd kurzusok. 🙂

  10. Kedves Aranymosó!
    A regényemben a fejezetek(10db)egy- egy novellaként is megállják a helyüket. Természetesen ugyanazzal a szereplőkkel. Lehet így vele nevezni?

  11. Bocsánat! Pontosítanék! Az lemaradt, hogy ez egy krimi, és minden fejezetben új büntény van. És akkor így lehetséges lenne a beküldés?

  12. Kedves Aranymosó!
    Van egy befejezett regényem, amivel a későbbiekben indulni szeretnék a pályázaton, viszont ez egy trilógia első része lenne. Az első és a második kötet (a második még nincs befejezve) már publikálva van a blogomon, az úgy elfogadható, ha az első kötetet leveszem, de a második, folyamatban lévőt nem? Vagy mind a kettőt el kéne tüntetni onnan a pályázat idejére? (Remélem, viszonylag érthetően tettem fel a kérdést)
    Előre is köszönöm a választ!

  13. Kedves Aranymosó!

    Kategóriánként külön győztes lesz? Úgy értem, hogy egy mese és egy felnőtt romantikus regény is nyerhet egyszerre? Vagy alapból több mű is érhet el ilyen helyezést?

  14. Kedves Biró Eszter,
    igen, tudsz pályázni a történettel.
    Általánosan nem várunk novellafüzért a pályázatra, viszont a műfaji sajátosság miatt jól működhet a kézirat, kíváncsian várjuk 🙂

  15. Kedves Adelin Sattler,

    beadhatod a trilógia első részét, de mindenképpen távolítsd el a blogodról, ugyanis a kollégák ellenőrizni fogják, hogy elérhető-e interneten a beküldött szöveg.

    Én személy szerint a pályázat idejére a második részt sem hagynám meg elérhető állapotban, hiszen ha sikerrel jársz, úgysem a blogon fog a második kötet megjelenni. 🙂

  16. Kedves T. Zsófi,

    a pályázaton nem egy nyertes van, hanem minden olyan kézirat, ami kellően jó, bekerül a nyertesek közé, azaz ajánlatot kap a kiadóvezetőtől. Volt ár olyan év, amikor több mese, volt amikor inkább ifjúsági regények szerepeltek sikerrel — ez teljesen változó, és nincs műfaji megkötés.

    Jó, befejezett műveket keresünk. 🙂

  17. Kedves Aranymosó!

    Lehetséges egy kétrészes regény második részével indulni az Aranymosáson? A második rész önmagában, az első rész ismerete nélkül is érthető regény, viszont az első rész már magánkiadásban megjelent, és kis példányszámban (100-nál kevesebb) már értékesítésre is került. Ilyen körülmények között indulhatok a második résszel, vagy érdemesebb egy másik, teljesen önálló történettel próbálkoznom?

    Üdvözlettel,
    Naito

  18. @Naito,
    Önálló művel érdemes jönni. Sajnos, második részt nem tudunk megjelentetni.

  19. Kedves Aranymosó!

    A betűméret és hasonló dolgok meg vannak szabva? Mármint például tizenkettes betűmérettel és másfeles sortávolsággal kell írni?
    Ugye egy ív negyvenezer leütött billentyűt jelent?

    Előre köszönöm a választ.

  20. Kedves Archer,

    a betűméret és a sortáv nem kötött. 🙂

    Így van, egy szerzői ív 40 ezer leütés szóközökkel.

  21. Sziasztok!

    Egy gyakorlati kérdésem lenne 🙂 Az adatlapon kértek felsorolni néhány olvasói véleményt. Béta véleménye is megfelel? Elnézést, ha butának hat a kérdés, de nem világos számomra ez a pont.

  22. Kedves Mila,

    bármilyen, a szöveget részben vagy teljesen előolvasó ember véleménye jó, tehát egy bétáé is tökéletes 🙂

    Köszönjük a kérdést!

  23. Én is köszönöm a gyors választ 🙂

  24. Kedves Aranymosó!

    Végigolvastam az itteni hozzászólásokat és kicsit félve kérdezem meg:
    Említette, hogy nagyon is számít az elbírálásnál a leadott pályázat terjedelme. (14-15 ív, azaz kb. 5-600 ezer karakter a “még jó” kategória.) Akkor lehet, hogy teljesen hiába pályáztam a magam kb. 1 millió karakteres regényével? 🙁 (Nekem nem tűnt soknak, normál méretű karakterekkel írtam Word -ben és így sem tett ki 300 oldalt.) Ha esélytelennek látja, akkor természetesen visszavonom a pályázatom. De ha úgy ítéli meg, lehet így is értelme, akkor tovább reménykedem. 🙂 (Felnőtteknek szóló romantikus krimi.)

  25. Kedves Aranymosó!
    A (kis)regény, amivel indulni szeretnék a pályázaton körülbelül 170 ezer karakter lett, szóközökkel együtt. A történet lélektani, kevés benne a konkrét történés és bővebb azoknak a továbbgondolása, a rájuk való reflektálás. Láttam a hozzászólások között az ajánlott terjedelmet, amitől az én munkám terjedelme jelentősen elmarad. Ebben ez esetben mit tanácsol? Nyújtsam be a munkát a pályázatra, vagy a kevés karakterszám úgy sem lenne esélye? Előre is köszönöm válaszát.
    L

  26. Tisztelt Aranymosó!
    A komment szekciót olvasva szerencsére már sok kérdésemre választ kaptam, de azért még akad néhány dolog, ami számomra nem egyértelmű 🙂
    1. Az adatlapban feltüntetendő néhány véleménynél olvastam, hogy nem muszáj egész mű alapján kérni véleményt. Ez esetben meg kell jelölni, hogy hány fejezet után érkezett az adott vélemény? Mennyit érdemes csatolni? A forrás megjelölésénél lehet írói álnevet is használni, ha más írópajtástól kértem véleményt, vagy muszáj megkérdeznem az illető valódi nevét?
    2. Olvastam, hogy a beküldésnek formai követelményei nincsenek, mert a lektorok úgyis beállítanak mindent, ahogy nekik megfelel. Melyek azok a beállítások, amelyeken már nem változtatnak? Nálam például akadnak olyan részek, amik dőlttel vannak szedve, amivel egy másik idősíkot próbáltam jelölni, ha ezt is leformázzák, az nehezítheti a történet megértését. Szóval a kérdésem az lenne, mi az a formázás, amit meghagynak, és így nem tűnik el ez a fajta elválasztás?
    3. Az adatlapban szerepel egy jogi nyilatkozat. Ezt elég csak ebben a formában átvenni a kitöltött adatlapba, vagy szerkesszek rá aláírást esetleg valami mást, amivel jelölöm, hogy tényleg elolvastam és megértettem?
    4. Ha jól emlékszem, korábbi években az előszűrés nem a teljes mű alapján történt. Ez most is így lesz? Illetve ha így van most is, kérhetek egy kis memória frissítést, hogy körülbelül mekkora terjedelmet néznek át a mű elejéből?
    A válaszokat előre is hálásan köszönöm!

  27. Kedves Laci,
    önmagában a hossz miatt nem nevezném esélytelennek a regényt, ezért nem is esnek ki az előszűrésen leütésszám miatt kéziratok.
    Tapasztalataink szerint az 1 millió karakteres regények fókusza sokszor szétfut, azaz olyan dramaturgiai gondok akadhatnak, amiket nagyobb munkával lehet csak kijavítani.
    Azonban természetesen vannak olyan nagyregények is, amiket csak ilyen hosszal lehet megírni — éppen ezért nem vetünk el semmit a hossz alapján. Meg fogjuk nézni a kéziratot a pályázat során, és éppen úgy meg tudja győzni a szerkesztőséget és a kiadókat, mint egy rövidebb regény 🙂

  28. Kedves L,
    a kiadó alapvetően nem ad ki kisregényeket — de bizonyos helyzetekben eltér ettől az alapvetéstől 🙂 A pályázaton kiemelkedő művekre vadászunk. Ha megvan a zsenialitás, utána majd egyeztetünk a további lehetőségekről 🙂

  29. Kedves Thea,

    válaszolok sorra a kérdésekre 🙂

    1. Jelezheted, ha a mű elejét olvasta csak a véleményező, és természetesen lehet internetes nicket is használni, amennyiben csak azon a néven ismered, kommunikálsz vele 🙂 Egyébként ezek a vélemények nem fognak kikerülni az oldalra. Nem kell rengeteg vélemény, a “néhány” legyen mondjuk 3-10 vélemény 🙂

    2. A kollégák a betűtípust vagy méretet változtatják időnként szembarátabb verzióra. A dőlt vagy félkövér betűk biztosan nem tűnnek el. Vannak nagyon szép, kézírást idéző tipók a Wordben, amik pár száz oldal alatt komoly könnyezést okozhatnak — ezt próbálják a lektorok elkerülni 😉

    3. Elég pontosan azt a szöveget bevenni a leadott adatlapba.

    4. Az előszűrés általában az első 10-20 oldal alapján történik, ha nem egyértelmű ennyi alapján a nyelvi szint, a kollégák belenéznek a szöveg közepébe is.

    Ha még felmerül kérdés, várjuk szeretettel 🙂

  30. Kedves Aranymosó!

    Sok kérdésemre választ kaptam itt a kommentek között, ez egy nagyon hasznos ötlet volt! Talán csak egyetlen egy maradt:
    A “szerződésünkben” ugye azt vállaltuk, hogy amíg itt nincs valamiféle “eredmény”, addig másutt nem próbálkozunk az itt leadott munkánkkal. Épp ezért kérdezném, hogy a fentebb többször említett előválogató eredményét hol tudjuk majd megnézni? Hiszen aki pl. január-február körül ezen “elvérzik”, az miért várjon / drukkoljon a kb. júniusi eredményhirdetésig még majdnem fél évet (hiába)? Próbálkozhatna addig is már a kéziratával máshol… Lesz valamiféle lista, hogy az előválogatón ki jutott túl és ki nem?
    Köszönöm a válaszát!

  31. Kedves Aranymosó!

    Megnéztem a konfliktusvázlat-mintát, és ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mindkét változatot el kell készíteni, vagy elég, ha írok egy maximum 2 oldalas “zanzát”?

    Köszönöm! 🙂

  32. Kedves Brunó,
    ha az oldalt követed, ki fog majd derülni, hogy mikor értünk az előszűrés végére, viszont nem lesz külön emailes értesítés, illetve nem úgy kezdődik a pályázat publikálási szakasza, hogy listát teszünk ki, hanem (mint a korábbi években is), elkezdjük feltenni az előszűrésen túljutott szövegek első részletét 🙂

  33. Kedves Mari,
    a konfliktusvázlatot a két dolog együtt alkotja: először a teljes történet lényege röviden, majd a felmerülő konfliktusok fejezetekre bontva.
    Törekedj arra, hogy az egész beleférjen 2 oldalba 🙂

  34. Tisztelt Aranyásó!

    Érdeklődni szeretnék, hogy a véleményeket milyen formában kell az adatlapon megjelentetni? Kézírással és szkenneljük vagy gépelve? Mi garantálja az előzetes olvasói vélemények hitelességét? Én objektív véleményeket kértem a félig kész írásomra. Külön-külön kézírással adjam be?

    Előre is köszönöm!

  35. Kedves Audrey G.,
    az olvasói véleményeket nem szükséges külön hitelesíteni. Az adatlapon begépelve, egy név és életkor megadásával bőven elegendő és kellően hiteles lesz. A véleményeknek nincs akkora súlya a döntés során, hogy érdemes legyen hamisítani őket 🙂

  36. Kedves Aranymosó!

    Azt szeretném kérdezni, mennyiben számít fanfictionnak az, hogyha egy 19.századi regény szereplője említésre kerül egy történetben úgy, mint a főszereplő kortársa. Tehát ugyanabban a korban, ugyanabban a városban élnek, de maga a szereplő nem bukkan fel személyesen, csak beszélnek róla, hogy mit csinál, amíg a főszereplő ezzel és ezzel van elfoglalva, például, hogy a főszereplőm egy gyufagyári munkás, aki éppen a fehér foszfor belélegzése által előidézett mindenféle betegségeit küzdi le, miközben Sherlock Holmes éppen a következő esetét próbálja megoldani, a munkás pedig ebbe az esetbe keveredik bele, anélkül, hogy Sherlock Holmes maga felbukkanna.

  37. Kedves Odette,
    ha a történet maga is nyomozós, és emellett felbukkannak a Sherlock Holmes könyvek szereplői, az lehet probléma. Ha csak kortársak, és a saját történetnek a fókuszában nem a nyomozás áll, akkor kevésbé érezhetünk “fanfiction-hangulatot” 🙂

  38. Tisztelt Kiadó!

    Az Aranymosás pályázattal kapcsolatban volna néhány kérdésem.
    1. Milyen formai követelmények vonatkoznak a kéziratokra? (betűméret, sorköz, terjedelem stb.)
    2. “Az előszűrésen átjutott művekből részlet kerül fel az Aranymosás Irodalmi Magazin weboldalára, ahonnan a lektorok kiválasztják, melyik művet olvassák tovább.” – Jól értem, ugye, hogy nem szükségszerűen az első fejezet kerül fel, hanem egy Önök által kiválasztott részlet? (Lévén szó regényről, az első fejezet jobbára világleírás, bevezetés, így nem feltétlenül a mű legizgalmasabb része…)
    3. A konfliktustérkép milyen terjedelmű legyen, és tartalmazhat-e mást is a mű zanzáján és a jelenetlistán kívül? (Jómagam hasznosnak tartanám például pár mondatban bemutatni a fontosabb szereplőket.) Mik a konfliktustérkép formai követelményei?
    4. Gondot jelent-e, ha a művemben másvalaki által kitalált, de mára már úgyszólván közkincsnek, a populáris kultúra részének számító elemek is szerepelnek? (pl. orkok)
    5. “mellékelj néhány olvasói véleményt, megjelölve, hogy kié.” – Írjam ide anyukám véleményét, vagy mit? Lévén szó kiadatlan műről, elég kevés embernek mutattam meg eddig…

  39. Kedves Mya,
    sorra válaszolok a kérdésekre 🙂

    1. Wordben olvasható dokumentumot várunk, ez az egyetlen formai követelmény. A betűtípus, -méret vagy sortáv nem meghatározó. A hosszt leütésben mérjük, érdemes tudni, hogy a kiadó kisregényeket csak nagyon ritkán jelentet meg, és az ideális terjedelem a zsánertől is függ, átlagosan 12-13 ív a regények esetében. De jó még a 10-11 és a 14-15 ív is. (Egy szerzői ív 40 ezer karakter szóközökkel.)

    2. A művek elejéből szoktunk részletet kitenni, a pályázat nyílt szakaszában azt próbálhatják ki az olvasók és pályázók, hogy ha ez egy könyv lenne, aminek beleolvashatnak az elejébe, mennyire tetszene nekik, mennyire fogná meg őket abban a formában, ahogy a szerző beküldte a szöveget.

    3. A konfliktustérkép maximum 2 oldalas, és a mű cselekményének rövid összefoglalását, illetve a fejezetekben megjelenő konfliktusok sorra vételét szeretnénk kérni bele. Javasolt Times New Roman betűtípust és 12-es méretet használni, de nem kötelező — mindenesetre inkább lógjon túl a 2 oldalon, mint hogy nagyítóval kelljen olvasni, de éppen beférjen a 2 Word oldalba 🙂

    4. Amennyiben egy kortárs műben a popkultúra részeként beszélgetnek a karakterek arról, hogy valaki mondjuk olyan ronda volt, mint egy ork, ez nem gond. Ha egy fantasyről beszélünk, amiben szerepelnek orkok, az viszont problémás.

    5. Sok kezdő író kéri béták vagy előolvasók véleményét, de van, aki nem él ezzel. Ha te sem mutatod meg senkinek a művedet, jelezd, hogy még senki sem olvasta. Ha van olyan barát, írókörös ismerős, béta, aki írás közben beleolvasott, tanáccsal, megjegyzéssel javítással segített, most kérd meg, hogy írjon véleményt 🙂

  40. Kedves Magazin!

    Köszönöm a válaszokat. Még kérdezgetnék párat, ha nem gond.

    1. Fantasyt elég nehéz úgy írni, hogy ne szerepeljen benne semmiféle olyan faj, amit valaki korábban már nem használt valahol. Ennyi erővel vámpírokról, vérfarkasokról sem írhatnánk… Ha nem pont olyanok, mint amilyennek más előttem leírta őket (hülye példa, de mondjuk az elfek hegyes fülű emberszabásúak, de három fejük van és öt lábuk), az úgy rendben van?

    2. A fantasy vonalat erősítendő említés szintjén szántszándékkal beleszőttem lényeket, például hogy XY tájegységben orkok élnek. Nem szerepelnek, csak szóba kerülnek kb. abban a kontextusban, hogy amikor a szereplők tervezik az útvonalukat, megbeszélik, hogy erre ne menjünk, mert az orkok miatt az a környék veszedelmes; hangulatelem tehát. Húzzam ki?

    3. Az a három ember, aki eddig olvasta a regényemet, szépirodalmi nyelvezetet, posztmodernt meg szatírát emlegetett vele kapcsolatban; Pynchonhoz, Kafkához és Orwellhez hasonlították. A mű külsőségeit tekintve mindenképpen fantasy, hiszen mágikus lények és egyebek szerepelnek benne, mindazonáltal a fenti észrevételek is jogosak. Gondot jelent-e ez?

  41. Kipp-kopp, itt a vezető szerkesztő. Egy kicsit kiegészíteném a Magazinos kollégát.
    Az olvasói ajánló (és minden egyes bekért dolog) az idei évtől nem ajánlott, hanem kötelező elem. Ez azt jelenti, hogy a hiányában a mű nem vesz részt a pályázaton.

    Az olvasó ajánló nem nekünk kell, hanem az írónak. Az értékesbe nem számít bele, viszont a megléte azt kommunikálja felénk, hogy az írást nem “melegen” küldte be, hanem vette a fáradságot, és megmutatta másnak. Így volt esély a hibák javítására.
    Másrészt a kiadónk nagyon olvasóbarát, a könyvek borítóján, és a végén rendszeresek az olvasói ajánlók. Szeretnénk, ha az írók is megértenék, és alkalmazkodnának ehhez a rendszerhez. A most beküldött ajánlók (és mások is) később jó eséllyel szerepelni fognak a művek végén.
    Jó írást, és sok sikert mindenkinek!
    Varga Bea

  42. Kedves Mya,

    egy fantasy történet megírásának része a háttérvilág kialakítása is. Ismert fogalmak bevonása — pl. valamerre orkok tanyáznak — nagy könnyebbséget ad az írónak, mert elég csak kimondani az adott szót, és mindenkinek lesz képe róla. Ennek ellenére érdemes saját világgal, saját ellenségképpel, saját szörnyekkel dolgozni.
    Nem attól lesz erős a fantasy-vonal, hogy kimondjuk az ork nevet, és a háromlábú elfeknek is más nevet javasolnék hasonló helyzetben 🙂
    Persze vannak egyedi esetek, kikacsintások, amik jól működhetnek (akár egy posztmodern szatíra esetében ez el is képzelhető), de önmagában a fantasy-vonalat nem érdemes ezzel erősíteni, inkább egy jó fantasy háttérvilággal.

    A vámpírok, vérfarkasok annyiban különböznek az orkoktól, hogy népi hiedelmeken alapszik a “létezésük”. Ezzel együtt ha valaki róluk ír, akkor is ki kell találnia a saját, koherens háttérvilágát, eldönteni, milyen mondákból vagy hiedelmekből mennyit használ. Önmagában a vámpír vagy vérfarkas behozása még nem lehet elég — de legalább nem egy ismert világot idéz meg vele.

    Ha a kéziratot elolvasó emberek ezeket emelték ki, az is fontos információ. Miért lenne gond? Ellentmondásosnak érzed?

  43. Kedves Magazin!

    Köszönöm, így már minden világos. Nem érzem ellentmondásosnak, sőt nekem is ez a koncepcióm: mivel művem számos kikacsintással él a populáris kultúra bizonyos elemei felé, jómagam nem tartanám előnyösnek az ismert fajokat erőnek erejével átkeresztelni. Orwell Állatfarmjának a háttérvilága sem mondható különösképpen unikálisnak, mégis mennyivel jobb így, mintha pusztán az egyediség végett megalkotott volna egy idegen bolygót, ahol a huszonhárom szemű cyberdisznók törnek uralomra.
    Ha nem kizáró ok, és egy posztmodern, szatirikus fantasy esetében elfogadható, meghagyom tehát a fajok ismert neveit.

  44. Kedves Aranymosó!

    Az itteni fórumnak hála a regénypályázattal kapcsolatban minden bennem felmerülő kérdésre választ kaptam már, viszont lenne egy olyan kérdésem, ami a Könyvmolyképző Márkabolttal kapcsolatos: tervezitek -e, hogy a jövőben Szegeden is nyílik könyvesboltotok?

    Előre is köszönöm szépen a választ, üdvözlettel:
    Lackó

  45. Bár alapvetően értem, amit a fantasy világ egyediségéről írtok, a konkrét példával abszolút nem értek egyet. Melyik világ jut az eszébe az embernek azonnal, ha orkokról vagy elfekről van szó? Nekem például így hirtelen a World of Warcraft, ott elfből például több fajta is van. Nektek nyilván A gyűrűk ura. Véletlenül sem mondanám, hogy a kettőben ugyanolyanok az említett fajok, az orkok főleg nem. És van még egy rakás egyéb univerzum is. Szerintem a fantasy műfajában annyira alapvetőnek számítanak ezek a lények, hogy egész nyugodtan írhat róluk az ember (nyilván nem úgy, hogy lemásolja egy adott, ismert univerzum faját, hanem valamilyen szinten újat teremt), főleg akkor, ha csak említés szintjén vannak benne a regényben.

  46. Kedves Lackó,

    erre a kérdésre mi itt nem tudunk válaszolni, talán a Könyvmolyképző Márkabolt Facebook oldalát (https://www.facebook.com/konyvmolymarkabolt/) kezelő kollégák tudnak segíteni, de mivel a boltnyitás egy elég magas szinten meghozott vezetői döntés, könnyen lehet, hogy a Facebook oldallal dolgozó kollégák sem tudnak segíteni a kérdésben.

  47. Kedves Mysteria,

    igazad van, hogy határterületen mozgunk. Végül Mya is úgy döntött, benne hagyja a mondatot a szövegben (ha jól értem), és ha esetleg kiadásra kerül a sor, akkor majd a szerkesztőjével tud igazán érdemben, a teljes szöveg ismeretében egyeztetni arról, hogy milyen szerepe van az orkok említésének az ő regényében.

    De egy WoW világára építő regény sem önálló világra épít (ahogy a kiírásban is szerepel ez a kitétel is), így ha az elfek vagy orkok nem tolkieni háttérrel “érkeznek”, még továbbra is lehetnek nehézségek velük. Viszont tény, hogy bizonyos helyzetekben vannak kivételek.
    Fontos, hogy a fantasy világ ne másoljon, ebben megegyezhetünk, és amúgy teljesen értem az érveidet 🙂
    Köszönöm!

  48. Kedves Magazin!

    Közben utánanéztem, és az említett fajok (elf, ork, illetve például a trollok és más mágikus lények is) majd’ mindegyike mitológiai eredetű: az elfek – aelfek – az Eddában fordulnak elő először, de más középkori óskandináv szövegekben, például a Völsunga sagában is említésre kerülnek. Eredeti formájuk közel azonos azzal, amit a fantasy irodalom is átvett. (Az “ork” faj pedig a latin Orcusból származik, amely Hádész egy másik neve.)
    Arra gondoltam, hogy regényem végén “felhasznált irodalom” formájában, végjegyzetek segítségével feltüntetném, hogy mi honnan ered, hiszen ha jól értettem, a népi hiedelmeken alapuló lények nem jelentenek gondot, csak az, ha más fantasy világot másolunk.
    Ez így oké?

  49. Kedves Mya,
    szerintem csak emiatt nincs szükség ilyen végjegyzetre. Ha a világ nyilvánvalóan saját, látszani fog a világépítésből. Ha valamelyik ismert regény(sorozat), játék világát veszi át teljesen, az is látszani fog, és ez utóbbi jelent gondot 🙂

  50. Tisztelt Címzett!

    Dávid Roland Istvánnak hívnak és szeretném egyik regényemet elküldeni a pályázatra, de füzetben van csak meg, kézírással…Kérem szíveskedjék felvilágosítást adni a kézirat ideális formai jellegzetességeiről (betűméret, sorköz…)

    Válaszát előre is köszönve

    Maradok Tisztelettel:

    Dávid Roland István

  51. Kedves Dávid Roland István,

    az ideális formátum a Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, normál sortáv 🙂

  52. Köszönöm a választ 🙂

  53. Kedves Aranymosó!

    Az adatlappal kapcsolatban lenne egy kérdésem. “Írj egy figyelemfelkeltő mondatot, mellyel az olvasó figyelmét ráirányítod a történetre:”. Ez a rész számomra nem teljesen világos, itt egy rövid, figyelemfelkeltő idézetet emeljek ki a regényből?
    Köszönöm előre is a választ.

  54. Kedves Pandora Serein,

    egy mondatnyi ütős, mindent kifejezős idézetet sokszor nagyon nehéz találni. Amire itt gondolunk, az kicsit talán közelebb áll a marketinghez. Sokszor megesik, hogy mondjuk egy interjúban vagy egy beszélgetés elején kell egyetlen mondatban összefoglalni a regényt. Ha az nem elég erős, lehet, hogy a potenciális olvasó figyelme lankadni kezd, míg ha az ember szépen átgondolja, és kitalál egy erős, figyelemfelkeltő mondatot, akár kevéssé érdeklődő potenciális olvasót is bevonhat 🙂
    Persze, az író író és nem (feltétlenül) marketing szakember, de gondold át, milyen különlegessége, egyedisége, figyelemfelkeltő tulajdonsága lehet a te történetednek, amit kiemelnél, hogyan tudnál mondani róla egy mondatot úgy, hogy mondjuk egy bevásárlóközpontban megálljanak és odafüleljenek az emberek 😉

  55. Kedves Aranymosó!

    Csak azt szeretném kérdezni, hogy a konfliktusvázlatban két dolgot is megneveznek: a rövid tartalmat, és a fejezetekre osztást. Mind a kettőt meg kell csinálni, vagy elég csak az egyik is? Mármint, ha a rövid tartalom megvan, akkor miért szükséges minden fejezetet külön venni, ha az összefoglalóból úgyis kiderül, hogy mi van bennük? Ez nem teljesen világos.

    Előre is köszönöm a választ!:)

  56. Kedves Bookworm,
    igen, mindkettőre szükség van. Ha megnézed a mintát, ott is látszik, hogy a rövid összegzés tényleg nagyon zanzásított, miközben ennek a részletesebb kifejtése a fejezetekre bontás. Ráadásul ha az ember leül, és a művének minden fejezetéről leírja, hogy mi benne a fő konfliktus, és az hogyan viszi előre a cselekményt, egyben azonnal tudja ellenőrizni is, hogy nincsenek-e “üresjárat” fejezetek, amik semmilyen módon nem viszik előre a cselekményt, minden történetszálat végigvitt-e, stb.
    Szóval érdemes lehet megcsinálni mindkettőt, nem csak röviden leírni, hogy miről is szól a kézirat 🙂

  57. Kedves Aranymosó!
    A kiírásban szerepel, hogy egy ember csak egy pályamunkát adhat le. Az én munkám egy kisregényfüzér, három történettel, amelyek külön címet kaptak, a szereplők nagy része cserélődik, és még a műfajuk is más (dráma, krimi, romantikus), viszont összefüggenek és így egy egységként tekintek rájuk, és kaptak egy összefoglaló címet is. A füzér összesen 210 a/4-es oldal, “egységenként” 70. Ebben az esetben leadhatom a pályamunkát, vagy ez már három műnek minősül?
    Előre is köszönöm a választ.
    További szép napot.

  58. Kedves Lilla,

    látatlanban nehezebb megítélni, az eltérő műfaj miatt elképzelhető, hogy nagyon szétesik a három nagy rész, de az alapján, amit írsz, úgy látom, van mögötte valamilyen szervezőelv, nem egyszerűen csak egymás mögé tettél három kisregényt.
    Úgyhogy elképzelhető, hogy érdemes ránézni, aztán meglátjuk, ha a lektorok látják, ők mit mondanak 🙂

  59. Kedves Aranymosó!
    A kommenteket végig olvasva bennem felmerült még egy két kérdés. Az első az, hogy elfogadható-e az, ha elég sok káromkodás, illetve obszcén szó szerepel a történetben. Maga a történet is elég kemény, ezért követeli meg ezt a stílust. A másik az, hogy mégis hogyan lehet megnézni ezt az írói ívet? Nekem a szavak vannak megszámlálva ami körülbelül 74 ezer szó. Köszönöm a válasz!

  60. Kedves Phantom,

    természetesen ha a műfaj és a történet indokolja, lehet káromkodás a szövegben. Érdemes vigyázni, hogy ne tűnjön öncélúnak, de ez már inkább szerkesztési kérdés, önmagában nem emiatt fog egy történet esetleg kiesni.

    A Word automatikusan mutatja a szavak számát az alsó sávban, baloldalt (az oldalszám mellett). Ha erre a kiírásra kattintunk, felugrik egy ablak, ahol látható a karakterek száma szóközzel és anélkül is. Mi mindig szóközzel számoljuk a karakterek számát, erre érdemes figyelni 🙂

  61. Kedves Aranymosó!

    Az esetleg probléma, vagy fanfictionnak számít-e, ha egy bizonyos (ez esetben Skandináv-) mitológia bele van építve a regénybe? Ha csak pár apró helyen jelenik meg, az jó? Vagy teljesen sajátnak kell lennie az egész regénynek?

    Előre is köszönöm a választ!

  62. Kedves Dorian,

    mitológiára építeni nem fanfiction 🙂
    Más, mitológiára építő univerzumokra építeni (mondjuk a Marvel-féle Thor világát megjeleníteni) már fanfiction lenne 🙂