VI. Aranymosás Irodalmi Válogató

VI. Aranymosás Irodalmi Válogató

Hódítsd meg a könyvpiacot és az olvasók szívét!

Szeretnél nagy, lelkes olvasóközönséget, stabil kiadói hátteret,
izgalmas író-olvasó találkozókat?

Ha igen, nálunk a helyed!

Megjelent már országos kiadásban regényed vagy mesekönyved? Vár az Aranymosás Deluxe! (Bővebben a link után!)

Kezdő író vagy, igazi tehetség, és szeretnél eljutni az olvasókhoz? Olvass tovább, a Könyvmolyképző Kiadó irodalmi válogatója Téged vár!

Célunk a legjobb magyar írók, a legmegkapóbb történetek megtalálása.
Írhatsz felnőtteknek, fiataloknak, gyerekeknek, de jó, ha tudod, kit mi varázsol el.

Olyan könyveket szeretünk kiadni, amiket kézről kézre adnak az olvasók.

Legyél a kevesek között!
Kiadónk 15 éve dolgozik azon,
hogy az olvasás minél több ember számára minél jobb élmény legyen.
Évente 180-200 kötetet jelentetünk meg.
A válogatásunk fő elve: mindenkinek a neki való legjobbat.
Nagyra tartjuk a szórakoztató irodalmat és szeretjük az olvasókat.
Ezért kiemelkedően figyelmes szöveggondozással tiszteljük meg őket.

Hiszünk a magyarok tehetségében,
így elsőként kezdtük átgondoltan válogatni a hozzánk beérkező kéziratokat.
Ez a kincskereső folyamat az Aranymosás.
Velünk lehetséges a megjelenés, elérhető a siker.
Csak jó és eltökélt munka kell hozzá.

Idén decemberben is megjelennek friss aranymosásos köteteink.  Szeretnéd, ha a Tiéd lenne a következő?

Milyen írásokat várunk?

Lebilincselő regényeket, bármilyen zsánerben! Legyen jól megírt, adjon hatalmas élményt az olvasóknak! Ilyen írásod van? Küldd el!

Vagy van a tarsolyodban egy vagány, kalandos, menő ifjúsági regény?
Esetleg érzelmes, tinis, friss lányregény? Kíváncsian várjuk, küldd el!

Vagy írtál egy üde hangú, vidám, eleven mesekönyvet? Ne habozz! Mutasd meg nekünk!

Beküldési határidő: 2016. december 31. éjfél

E-mail: konyvmolykepzopalyazat@gmail.com

Mi szerepeljen az e-mailben?

– Kérjük a teljes kéziratot csatolni, a file neve a mű pontos címe legyen (pl. Mai mesék.doc).

– Kérjük a mű konfliktusvázlatát csatolni max. 2 oldal terjedelemben. (Bővebben a link után)

– Kérünk mellé egy adatlapot csatolni. (Bővebben a link után)

 

Egyéb nem túl izgalmas, de fontos információ:

Az írásod legyen:

– egy mű (nem több)

– jogtiszta, önálló világ (nem fanfiction, szerepjátékos világ, számítógépes játék)

– kiadható (Ne legyen kereskedelmi forgalomban vagy interneten. Ha pár részlet szerepel a blogodon, nem baj, de ne az egész.)

– új kézirat (Az előző Aranymosásokon kiesett írásokkal nem foglalkozunk. A javított verzió beküldésére csak az íróiskola, kéziratszerviz és a Rakéta Projekt keretében van lehetőség.)

Hatalmas az e-mail forgalmunk, így minden információt az Aranymosás Irodalmi Magazin weboldalán és Facebook lapján publikálunk, kérlek, ott kérdezz, ne e-mailben! Persze, csak ha gyors válaszra vágysz.

Most jön az izgalmas rész! A válogató menete:

  1. A beérkező művek előszűrésen esnek át.
  2. Az előszűrésen átjutott művekből részlet kerül fel az Aranymosás Irodalmi Magazin weboldalára, ahonnan a lektorok kiválasztják, melyik művet olvassák tovább.
  3. Az első lektor elolvassa az írást, és értékeli.
  4. Pozitív vélemény esetén a vezető szerkesztő is elolvassa a művet, és értékeli.
  5. A pályázat végén a két pozitív véleményt kapott írások Katona Ildikó, a Könyvmolyképző kiadóvezetője elé kerülnek, és ő hozza meg a végleges döntést.

A pályázat fél év alatt (nyárig) lezajlik, utána a kiadóvezető döntése ősszel várható. A kiválasztott művek bekerülnek a következő éves kiadói tervbe. (Kiugróan jó írás esetén az ideibe.)

Ha kiemelkedően szerepel az írásod, de nem kerül be a megjelenő kötetek közé, a Rakéta projekt keretében segítjük a kézirat fejlesztését.

Mit kínálunk az íróknak?

A legjobb művek országos terjesztésbe kerülnek, az írók egyedi kiadói ajánlatot kapnak, ami a royalty vagy honor feltételeit is magába foglalja.

Hosszú távra keresünk szerzőket, az írók számára rendszeres publikálási lehetőséget biztosítunk.

Mindegy, hogy kezdő vagy gyakorlott író vagy. A lényeg, hogy nagyszerű írásokat várunk, melyek magukkal ragadják az olvasót!

Publikálj nálunk! Hódítsd meg a könyvpiacot és az olvasók szívét!

 

Könyvmolyképző Kiadó – http://konyvmolykepzo.hu

Aranymosás Irodalmi Magazin oldala, ahová a pályázati részletek kerülnek – http://aranymosas.konyvmolykepzo.hu

 

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 9.7/10 (9 votes cast)

Leave a Comment

97 hozzászólás

  1. Akkor az idén nem szinopszis kell, jól nézem a linken? Bàr hasonló, csak fejezetenként kell összefoglalni. 🙂

  2. Carmen, így van, most nem szinopszis kell, hanem a történet nagy vonalakban, és a jeleneteknél a nézőpontkarakter és a fő konfliktusok.

  3. Újként járok erre, és az lenne a kérdésem, hogy karakter/szó minimum határ nincs? Körülbelül hány szónyi terjedelemtől regény egy regény?

  4. Ha az aranymosásra jelentkezem, az kizárja, hogy a Delux- részben is pályázzak?

  5. Karola,
    a terjedelmet leütésszámban (szóközzel együtt) számolja a kiadó, és az egyes regények hossza a megcélzott korcsoporttól is függ. A felnőtteknek szóló regény alsó határa 320 ezer karakter (alatta kisregény). Az ifjúsági lehet rövidebb.
    Nincs hivatalos minimum a kiírásban, de érdemes átgondolni, hogy ki a megcélzott korcsoport 🙂

    Scarlet,
    vagy az egyik, vagy a másik. Ha nem jelent még meg könyved, egyértelműen az Aranymosás a te pályázatod.
    A Delux pályázat olyan szerzőknek jó, akiknek már ismert a neve, van sok olvasója, és szeretnének kiadót váltani.
    Kezdőként (vagy közel kezdőként, ha az első regény alig jutott el az olvasókhoz a terjesztés vagy a kevés marketing miatt) az Aranymosás ad egy nagy marketinglöketet, mert sokan követik az oldalt, várják a pályázatban megismert regények megjelenését. 🙂

  6. Kedves Aranymosó! Álnéven is befogadtok pályázatot, mindenféle “leleplező” melléklet nélkül? Köszönöm a választ!

  7. Kedves Diana,

    az adatlapon meg kell adni a polgári nevet (később, ha a könyv kiadásra kerül, szintén szükség lesz rá a szerződéhez is, valamint nehéz jogi nyilatkozatot tenni, ha az ember nem a polgári nevén teszi 😉 ), viszont az oldalra csak az írói név fog kikerülni.

    A lektorok nem nézik meg az adatlapot, tehát ők sem kapcsolják össze a polgári nevet és a művet. 🙂

  8. Kedves Varga Bea! A kész regényem három nagyobb részre tagolódik, ezeken belül nagyjából 30-30 fejezet található, tehát összesen majdnem kilencven fejezet. A fejezetenkénti leírásban nem tudok minden fejezetre külön kitérni, mert vannak igen rövid és hosszú fejezetek is – ezek inkább nézőpontváltások a fő karakterek között. Megfelelő az úgy, ha a három rész történetét foglalom össze és nem fejezetenként írom le az eseményeket? Előre is köszönöm!

  9. Még egy kérdés… Thriller novelláskötetet lehet küldeni? Úgy általában novelláskötetet? köszönöm szépen a választ utólag és előre is 🙂

  10. Kedves Aranymosó!
    Nekem az adatlapra vonatkozó leírással kapcsolatban lenne kérdésem.
    Van ott egy olyan mondat, hogy “Elfogadom, hogy a pályázat végéig, de leghamarabb szeptember 30-ig a művet nem nyújtom be máshová.”
    Ez a kitétel milyen megfontolásból került bele az adatlapba? Ez azt jelenti, hogy aki beküldi az írását, de mondjuk az első körig sem jut el, az sem próbálkozhat már gyakorlatilag abban az évben sehol máshol?
    Előre is köszönöm a választ.

  11. Kedves Roland,
    semmi gond, ha 90 fejezet van. Végig kéne írni minden fejezetet egy-két mondatban, nem baj, ha túlmegy a két oldalon.
    (Ha kész, akkor érdemes átgondolni, vajon szükséges-e minden fejezet, valóban előreviszi-e a cselekményt.)

  12. Kedves Diána,
    nem, sajnos novelláskötetet pillanatnyilag nem tudunk megjelentetni, de nagyon nyitottak vagyunk női thriller regényekre 🙂

  13. Kedves Megaphone,
    aki az előszűréskor kiesik, annak ott véget ér a pályázat, amikor megkapja az elutasító e-mailt.
    Viszont aki felkerül a weboldalra, annak nagyon érdemes negatív lektori esetén is kivárni a pályázat végét, azaz a kiadóvezetői döntést.
    Létrejött a Rakéta Projektünk, ahol a jó nyelvi szintű és/vagy izgalmas történettel rendelkező írók segítséget kapnak a kéziratfejlesztéshez. Ez olyan lehetőség, ami egyedülálló.

  14. Kedves Aranymosó! Szívesen leírom a fejezetenkénti összefoglalót a regényemről, azonban a történet két részén vannak mindössze egy bekezdésből álló, 2-3 soros fejezetek. A Szép Új Világhoz jasonlóan ezek a gyors nézőpontváltások azt a célt szolgálják, hogy egy drámai végkifejlet felé közeledve egyre gyorsuló tempót diktáljon. Tehát, pl az egyik ilyen fejezetnél az összefoglalóban csak annyit tudnék leírni, hogy XY elővette a fegyverét és célzott. Attól félek, hogy ez rossz benyomást keltene abban, aki elolvassa az összefoglalót a regény olvasása előtt. Kérem, nyugtasson meg, hogy nem ez alapján ítélik meg a történetet. Köszönöm szépen!

  15. Mindig a szöveg alapján megy az elbírálás. 🙂

  16. Kedves Bea!

    A későbbiekben pozitívan elbírált regények még szerkesztés/javítás alá esnek, vagy alapvetően ugyanabban a formában kerülnek kiadásra, ahogy az író elküldte? Úgy értem, ha a lektoroknak tetszik a könyv, de egy-egy részlet, cselekményszál, fordulat nem nyeri el a tetszésüket, vagy nem értenek egyet valamilyen karakter fejlődésével a történet során vagy bármi efféle, akkor a kiadás előtt változtatást javasolnak vagy ezesetben nem is jut tovább a regény?
    Lényegében, mennyire kell “tökéletesnek” lenni a beküldött műnek és mennyire jellemző, hogy a beküldött anyagon még nagyobb változtatást kell eszközölni?

    Egy extra kérdés: mennyire mérvadó, hogy “happy end-del” végződik-e a történet vagy sem? 🙂

    Köszi a válaszokat 🙂

  17. Kedves Heni!

    Ez egy kicsit összetettebb, így ha megengeded, kérdésenként felelek. 🙂

    “A későbbiekben pozitívan elbírált regények még szerkesztés/javítás alá esnek, vagy alapvetően ugyanabban a formában kerülnek kiadásra, ahogy az író elküldte?”
    Még a profi, húszkötetes íróknak is van szerkesztője, aki nem csak nyelvileg, de logikailag is megnézi a könyvet.

    “Úgy értem, ha a lektoroknak tetszik a könyv, de egy-egy részlet, cselekményszál, fordulat nem nyeri el a tetszésüket, vagy nem értenek egyet valamilyen karakter fejlődésével a történet során vagy bármi efféle, akkor a kiadás előtt változtatást javasolnak vagy ez esetben nem is jut tovább a regény?”
    Ez ennél árnyaltabb dolog. Egy regényt sok minden “elvihet a hátán”: a nyelvi szint, a dramaturgia, az érdekes világ, az izgalmas karakterek, a stílus. Ha legalább az egyik ütős (de inkább kettő), akkor a többi dolgot fel lehet húzni, és a szerkesztő segít ebben.
    A szerkesztő csak támogató fél, nem az ízlése alapján megy a munka, az ő dolga, hogy a szöveg kibontásában segédkezzen az írónak.
    Több szint van, akad olyan író, akinél keveset kell segíteni, másnál többet.

    “Lényegében, mennyire kell “tökéletesnek” lenni a beküldött műnek és mennyire jellemző, hogy a beküldött anyagon még nagyobb változtatást kell eszközölni?”
    Ha nagy változtatás kell, akkor még nem kiadásra érett a mű. Azt javaslom, érdemes a legjobbra törekedni, és nem érdemes “melegen”, épphogy begépelve leadni a kéziratot, mert szinte biztosan kiesik.
    Ami a szintet illeti, a nyertesek országos terjesztése kerülnek. Náluk is kell sokféle javítás, de nagyobb dramaturgiai átírás nem.
    A Rakéta projekt keretében viszont segítünk a kéziratfejlesztésben egy-egy nemleges lektorit kapott írónak, ha látjuk, hogy nagy potenciál van a kéziratban.

    “Egy extra kérdés: mennyire mérvadó, hogy “happy enddel” végződik-e a történet vagy sem?”
    A boldogtalan vég is nagyon jó lehet, ha nem öncélú, hanem katarzist okoz az olvasóban. Ezt inkább a felnőtt olvasóréteg szereti, a 14-18 évesek inkább a boldogot kedvelik.
    De legyen jó a könyv, és utána meg lehet beszélni a szerkesztővel ezeket a részleteket. 🙂

  18. Kérdezném, mivel a sajét világomban játszódik a történet, a hozzá kidolgozott leírásokat (pl legendák, dalok, teremtéstörténet, szótár – s egyebek, amíg magyarázatul szolgálnak) kell csatolnom a kézirathoz?

  19. Kedves Barney,

    egy fantasy regénynek önmagában helyt kell tudnia állni. Nagyon jó, hogy sokkal több dolgot találtál ki a háttérvilágból, mint amennyi belekerült a műbe — ettől lesz élő és hiteles az, amit írsz, ettől tűnik majd valódi világnak.

    A kis színes érdekességek később akár hasznosak is lehetnek, ha a könyv megjelenik, háttérinfókat, kulisszatitkokat meg lehet osztani.
    (Szótárat vagy fogalomtárat egyébként szoktak regény végéhez csatolni, ez határvonal.)

    De a lektorok azt fogják nézni, hogy a regény önmagában kerek egész-e. Ha utalnak benne egy legendára, mítoszra, akkor megérthetők-e a tettek és beszélgetések annyi alapján, amennyit az olvasó a regényből megtud. Elegendő és jól adagolt-e az információ.

    A válasz tehát röviden: nem, csak a regény (és az adatlap, valamint a konfliktustérkép) elküldése szükséges.
    De gondold végig, hogy minden kerek-e, a regényed működik-e a kiegészítő infók nélkül is 🙂

  20. Kedves Aranymosó! Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy ha időszűkében nem sikerül a regény végére érni, és csak minimális rész hiányzik, azt elfogadjátok? Természetesen úgy, hogy a konfliktusvázlat tartalmazná az egész történet leírását, befejezéssel.

  21. Kedves Nimfa,

    a pályázatra csak teljes, befejezett regényeket várunk.

    Egyébként “meleg” kéziratot nem érdemes leadni, mert minden műnek — még a gyakorlottabb írók műveinek is — jót tesz, ha egy kicsit pihenteti és aztán átnézi újra, javítja a szerző.
    Ha éppen határidőre elkészült, december 31-én befejezett könyvet küld az ember, nagyobb az esélye, hogy kiesik, mint ha ugyanazt a kéziratot van ideje a megírás után is érlelni.

  22. Figyelem! Több helyen is felmerült a kézirat hossza.
    Nem szabtuk meg a karakterszámot, de fontos tudni, hogy amikor a kiadásról döntés születik, akkor bizony számítani fog a mű hossza. A regényeknél az ideális terjedelem 12-13 ív. De jó még a 10-11 és a 14-15 ív is.
    (Egy szerzői ív 40 ezer karakter szóközökkel.)

  23. Kedves Bea!

    Köszönöm a hosszú, részletes válaszaidat 🙂

  24. Üdvözletem!
    Olyan kérdésem lenne, hogy az mennyiben befolyásolja a beadott iromány értékelését, ha a nyelvezet egy kicsit szabadosabb? Gondolok itt például arra, hogy karakterhitelesség miatt vannak benne szitokszók a cselekményleírások pedig eléggé valósághűen vannak ábrázolva (mondhatni, kissé nyersen).

  25. Kedves L. Erik Roland,

    önmagában a szabados nyelvezet nem probléma, ha a műfaj és a cselekmény, a karakterek ezt indokolják.

    A narrációban egyébként sokféle módon meg lehet fogalmazni egy durvább eseményt is. Műfajtól és célcsoporttól függ, hogy mennyit “bír el” a regény, érdemes az öncélú durvaságot kerülni. 🙂

  26. Rendben van. Nagyon szépen köszönöm a segítséget 🙂

  27. Az én kérdésem az lenne, hogy csak teljesen befejezett művel lehet jelentkezni? 🙂

  28. Kedves Aranymosó!
    A konfliktustérképem körülbelül 3 oldal terjedelmű lett, viszont maga a mű megközelítőleg 200 db A/4-es oldal. Erre tekintettel maradhat így a konfliktustérkép? Vagy nagyon szigorú a max. 2 oldalas terjedelemküszöb?
    Előre is köszönöm a választ!

  29. Kedves reasyB,

    igen, csak teljesen befejezett történetet várunk

  30. Kedves Melanie,

    ha van rá mód, próbálj a megadott keretek között maradni, ne a cselekményt teljes részletességgel leírni, hanem tényleg a konfliktusokra fókuszálni.

    Persze a tömörségnek is nyilván vannak határai. Elsősorban a szöveg fog úgyis dönteni, nem a konfliktustérkép 🙂

  31. Idén ugyan csak külső megfigyelőként lehetek részese, mégis nagyon várom a pályázatot, a felhozatalt, minden évben nagyon izgalmas és komoly tapasztalatokat is szerezhetünk belőle 🙂

  32. Kedves Aranymosó! Úgy látom, hogy idén az adatokhoz említeni kell egy olvasói véleményt is, csakhogy az én művemet még senki nem olvasta. Nagy baj, ha ahhoz nem írok semmit?

  33. Kedves Eszter,

    nem gond, hogy nem olvasta még senki, de jelezd inkább az adatlapon, hogy azért hagytad ki azt a részt 😉

  34. Köszönö! Azt szeretném még megkérdezni, hogy nem baj, ha a történet lényében főként a történet előzményeiről mesélek? Csak mert az előzmények fontosak a karakterfejlődés szpontjából, amelyre pedig nagy hangsúlyt fektettem a műben.

  35. Kedves Eszter,

    nem vagyok biztos abban, hogy jól értem a kérdést 🙂
    Arra gondolsz, hogy a regényben vannak visszatekintések a múltra, ami a történet ideje előtt volt, de fontos, hogy megértsük a főhős személyiségét, motivációját?

  36. Tisztelt Aranymosó!
    Olvastam a jogi nyilatkozatban, hogy más kiadóhoz nem lehet beküldeni a kéziratot. Kérdésem, hogy olyan kézirattal viszont lehet-e az Aranymosásra jelentkezni, melyet már előző hónapban beküldtem egy másik pályázatra?
    Köszönettel:

  37. Igen, így értettem.

  38. Kedves Mária!

    Érdemes prioritást felállítani. Ha az XY másik kiadónál szeretnél inkább megjelenni, akkor jobb kivárni a választ onnan, és hozzánk a következő évben beküldeni az írást.
    Ha viszont nálunk szeretnél, akkor add be, de – a máshol kapott igen esetén is – várd meg a végső választ. Hiszen ami máshol igent kap, az nálunk is jó eséllyel azt fog.

  39. A máshová való beadás kérdését sokan felteszik, így – mint projektvezető – egy kicsit bővebben hadd írjak róla…
    Jelenleg ez az egyik legnívósabb szellemi műhely a szórakoztató irodalomban.
    Az ország egyetlen rendszeres regénypályázata, amibe rengeteg pénzt és munkaerőt öl a kiadó. Nem csak a kiválasztásba, hanem utána nagyon alapos szerkesztés jön.
    Majd a borító, fülszöveg stb korcsoportra célzása következik, utána a marketingesek is rárepülnek, hirdetik a könyvet a kiadó sorozatain belül, és jönnek a könyvbemutatók, dedikálások…
    Később pedig a következő regények, mesekönyvek megjelentetése zajlik, akkor is ha az első könyv nem azonnali átütő siker. Az íróknak kell egy kis idő a könyvpiacon, mire beindul a nevük.

    Ha nincs egy nagyon erős szakmai háttér, akkor az elsőkönyvesek mindig veszteségesek. Ha beletesszük ezt a kemény munkát, sok ember szakértelmét, AKKOR lehet sok olvasóhoz eljuttatni a könyvet.

    Az, hogy a pályázaton kikötöttük ezt a jogi nyilatkozatot, okkal van. Védi a tapasztalatlan írókat.
    Mert mi történik?
    Felkerül egy jó írás a weboldalra. Ezek nyilvánosak, látja más kiadó is. És hirtelen belenéz a hozzájuk is beküldött – de amúgy el se olvasott – kéziratba. Aztán ajánlatot tesz a szerzőnek.
    Az író elmegy a gyors publikálás reményében. Nagyon örül, én is próbálok, de előre fázom tőle, mert pontosan tudom, hogy az adott kiadónak nem profilja az írás pl soha nem adtak ki YA-t, meseregényt vagy sci-fit stb.
    Vagyis nem biztos, hogy van e téren gyakorlott szerkesztő.
    És szinte biztosan nincs kiépített olvasóréteg, ilyen irányú marketingvonal. A kiadó pusztán csak próbálkozik, nyitni akar más zsáner felé.

    Eltelik egy év, van egy bebukott könyv, egy kétségbeesett elsőkönyves, és a kiadó nem akarja megjelentetni a sorozat második kötetét, hiszen 3-400 példányos fogyás után ez őrültség lenne.
    Jön vissza az író, de egyrészt 2. kötetet nem tudunk kiadni. Másrészt ő már nem egy friss erős tehetség, akit el tudunk indítani a pályán, hanem egy bebukott elsőkönyves. És ez sokkal rosszabb indulási helyzet.
    Az, hogy nem lehet máshová beadni az írást (vagy ha megtörtént, mi legyünk a prioritás) nagyon erősen Titeket véd. A legtöbb kezdő író döbbenetesen tájékozatlan a könyvpiacot illetően.

    A kiadóvezető döntése ősszel lesz. A nemet kapott írók közül is kiválasztja azokat, akikkel a Rakéta Projekt keretében kéziratot fejlesztünk.

  40. Kedves Bea!

    Érdekes, amit írsz. Viszont engem érdekelne, hogy ha az ember tájékozott is akar lenni a könyvpiaci viszonyokat illetően, egyáltalán, honnan tájékozódhat? Mert tudtommal ezekről a dolgokról nem beszélnek a kiadók, mert üzleti titok, stb. De így honnan tudjuk meg? Lehet, hogy tényleg csak nem néztem utána elég alaposan, de én azt sem tudom, hogy hány példányban szokott megjelenni egy regény. (Régen beleírták a könyvbe, de manapság már állítólag annyira lecsökkentek a példányszámok, hogy nem nézne ki jól, és így nem szokták.) Vagy hány eladott példánytól számít sikeresnek. Vagy, urambocsá’, – nagyságrendileg – mennyit keres egy író. (Bár nyilván nem elsősorban az utóbbi érdekli azt, aki azért ír könyvet, mert el akar mesélni valamit, és nem is ringatja magát abban a hitben, hogy majd ebből fog megélni.) Vagy, amit mondasz, hogy mi történik, ha egy szerző első könyve veszteséges. Ezeket honnan lehet megtudni? Tapasztalt írókat kell kérdezni? Lehet egyáltalán kérdezni őket? Úgy értem, nem köti-e szerződés őket, hogy nem beszélhetnek ilyenekről?

  41. Kedves Aranymosó! Azt szeretném megkérdezni, hogy az előszűrés mi alapján zajlik? Csak a konfliktustérképet nézik, vagy a műbe is beleolvasnak?

  42. Kedves Dóra,
    az előszűrés a beküldött szöveg alapján történik 🙂

    Kedves Eszter,
    teljesen rendben van, ha vannak a műben indokolt visszatekintések a múltra 🙂

    A könyvpiacos kérdésekkel kapcsolatban Bea reagál majd 🙂

  43. Kedves Aranymosó!
    Érdekes kérdéseket feszeget Leona. Az tény, hogy az Aranymosás az egyetlen országos regénypályázat, ami jelenleg Mo-on létezik, és ezért köszönet a
    Kiadónak. Kétszer futottam neki, az első inkább kíváncsiságból történt, annyira nem is lepődtem meg, amikor az előszűrésen sem jutottam túl (nem esett jól, de továbbléptem). Viszont a tavalyi Mosásra beküldött kéziratom kiesését döbbent értetlenséggel fogadtam. Sok-sok bétázáson átment a szöveg, sokan olvasták és fejezték ki tetszésüket. Nem a családom és a barátaim, hanem számomra teljesen ismeretlen emberek.
    Próbálkoztam más kiadóknál, semmi visszajelzés, még annyi sem, hogy köszönjük, megkaptuk, jelenleg nem aktuális. Gondolom, ez a fajta nem-reakció ismerős a hozzám hasonló kezdő írók körében.
    Aztán pár hete az egyik helyről válaszoltak. Megnézik. Majd egy rövid szerkesztői vélemény után – “Nekem a stílusa kifejezetten tetszik az alapján a pár oldal alapján amit elolvastam, ilyen témájú könyvvel még nem találkoztam. Szerintem érdekes.” – további e-mailezés, majd telefon következett. A kiadóvezetővel beszéltem, “maga nagyon jól ír, kifejezetten tetszett, ahogyan elindítja a regényt, kíváncsivá tett, találkozzunk személyesen.” Nem magánkiadásról van szó! És azért nem a Könyvmolyképző az egyetlen kiadó, ahol erős szakmai háttér van.
    Ugyanazt a kéziratot küldtem el, ami tavaly a Mosáson még az előszűrésen sem jutott túl. Ilyenkor azért egy ici-picit megkérdőjelezem az előolvasók hozzáértését… Semmilyen visszajelzést nem kapnak a kiesettek, még egyetlen mondatot sem. Tudom, ezt ezerszer körberágtuk, sok idő és pénz lenne, de például az én esetemben milyen kritikát kaptam volna. Nem megfelelő a nyelvi szint? A témaválasztás? A fentiek alapján ezt kevésbé hiszem.

  44. Köszönöm szépen! Annyi lenne még a kérdésem, hogy nem baj, ha a konfliktustérkép kicsit hosszabb, mint két oldal?

  45. Kedves Leona!

    “Érdekes, amit írsz. Viszont engem érdekelne, hogy ha az ember tájékozott is akar lenni a könyvpiaci viszonyokat illetően, egyáltalán, honnan tájékozódhat?”

    Érdemes eljárni a kiadók által szervezett kerekasztalokra, író-olvasó találkozókra, ott ugyanis rengeteg dolog elhangzik. A kiadóvezetők nyíltan kimondják az épp aktuális gazdasági helyzetet, vagy hogy mire számítson egy kezdő író.
    Ami az élő párbeszédet illeti, az írókat, kiadói dolgozókat mindig köti a titoktartás, ha egy konkrét könyv adatairól van szó, de szívesen adnak általános képet a könyvpiaci viszonyokról, lehetőségekről.

    Nálunk ennél is egyszerűbb és átláthatóbb a dolog, van egy olyan kiadványunk, amiben az eddig megjelent magyar íróinkat bemutatjuk, szövegrészletet, életrajzot közlünk, és ebben kis piktogramokkal jelezzük a szerző neve mellett, ha elért a könyve adott fogyási rátát, és Aranykönyves stb
    Regényíróink:
    http://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/klasszi-korkep-2016-7452
    Meseíróink:
    http://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/kaland-es-mesekorkep-2016-7453

  46. Kedves Monic,

    az erős szakmai háttér sosem jelent tévedhetetlenséget. És persze azt sem, hogy máshol csak problémás kiadók vannak. Szerencsére nem mi vagyunk az egyetlen igényes kiadó, sok kiváló kollégát ismerek én is.
    Ritka, de előfordul, hogy jó stílussal nem megy át a mű az előszűrésen, ilyenkor a tartalom és a célcsoport csúszik széjjel. Nem tudom, mi lehetett a gond, mindenesetre sok sikert kívánok, és köszi, hogy megírtad.

  47. Kedves Dóra,

    ha lehet, próbáld két oldalban összefoglalni a konfliktustérképet, de inkább legyen minden fejezetről szó, és lógj túl a két oldalon, minthogy valamit kihagyj 🙂

  48. Kedves Aranymosó!

    A “tartalom és a célcsoport csúszik széjjel”. Ez érdekes. Tehát – okulásként az idén pályázóknak -, ha tévesen lövik be a célcsoportot, akkor legyen bármilyen ígéretes a kézirat, ki fogják szórni. Ebben nem segít a kiadó, ha valaki tanácstalan?
    Egy két idősíkon játszódó regénynél, ahol a jelen felnőttekről, a múlt tizenhét-nyolc éves fiatalokról szól, de az erotikus tartalom miatt tizennyolc év felettieknek javasolt, az milyen célcsoport? Fiatal felnőttek, nem?

  49. Sajnos én is hasonlóképpen vagyok, mint Monic. Az első próbálkozásom visszadobásra került, amit egy másik – meg nem nevezett – kiadó vár. Minimális változtatással igaz, de közel másfél éve semmi béta segítséget nem kapok, hiába kértem – nem, a face béta csoportjából sem kaptam választ, ahogy olvasói csoportokból sem, így ez pihenő pályán van. A második próbálkozással kapcsolatban, amit barátnőmmel közösen követtünk el, szintén nem kaptunk visszajelzést azon kívül, hogy kiesett az előszűrésen, miközben többen is olvasták a változatlan formát és tetszett nekik.

    Most, a már kész, következő regényemmel “gondolkodunk” a pályázáson, aminek én személy szerint nem tudnám belőni sem a stílusát, sem a célközönséget. Fantasy az biztos, és van YA vonala is, miközben misztikus és néhol erotikus is. A 15 évesnek ugyanúgy bejön, mint a 69 évesnek.
    Már csak egy-két kiegészítés kell hozzá, plusz a lábjegyzetek(mivel tartalmaz néhány japán kifejezést, ami magyarázatra szorul). Jelen pillanatban szóközökkel együtt valamivel több, mint 271ezer karakterből áll.

  50. Kedves Bea!

    Köszönöm, ezt a kiadványt még nem is láttam, jó ötlet! Könyvkiadós találkozók tekintetében igyekszem majd – még jobban – nyitva tartani a szememet, bár az a tapasztalatom, hogy ezek így Budapesttől távol elég ritkák, még akkor is, ha az ember egy nem éppen kis városban él. Titeket sem szoktalak látni errefelé, pedig elvileg ti itt otthon vagytok…

    (Hm, fentebb úgy beszéltem, mint ha legalábbis ismernék tapasztalt írókat… :D)

    Kedves Monic (és Bea, újfent)!

    Szerintem inkább azt takarhatja ez a célcsoport-szétcsúszás, hogy ha – mondjuk – 14 évesek a főszereplők, de a téma inkább huszonéveseket kívánna meg, és így sem a tizenévesek, sem a huszonévesek nem tudják élvezni igazán a regényt. Persze, nem úgy értem, hogy mindenki csak a saját korosztályáról olvas szívesen, de pl. egy szerelmi dráma is egészen más lesz tizenvalahány és negyvenvalahány éves főszereplőkkel (jobb esetben). Ha nem így van, akkor bocs, hogy beledumáltam, de engem is érdekel, hogy mit is takar ez.

  51. Kedves Monic,

    örülök a jó kérdéseknek 🙂

    “A “tartalom és a célcsoport csúszik széjjel”. Ez érdekes. Tehát – okulásként az idén pályázóknak -, ha tévesen lövik be a célcsoportot, akkor legyen bármilyen ígéretes a kézirat, ki fogják szórni.”
    Nem ugyanazt értjük a célcsoport belövésén. Rengeteg író ösztönből megoldja, de pl minden évben előfordul, hogy mesekönyves stílussal felnőtt sztorit mesélnek el.

    “Ebben nem segít a kiadó, ha valaki tanácstalan?”
    Mindjárt felelek a másik hozzászólásban.

    “Egy két idősíkon játszódó regénynél, ahol a jelen felnőttekről, a múlt tizenhét-nyolc éves fiatalokról szól, de az erotikus tartalom miatt tizennyolc év felettieknek javasolt, az milyen célcsoport? Fiatal felnőttek, nem?”
    Igen, ez az a célcsoport, jól látod.

  52. Kedves Illyana,

    “Sajnos én is hasonlóképpen vagyok, mint Monic. Az első próbálkozásom visszadobásra került, amit egy másik – meg nem nevezett – kiadó vár.”
    Örülök, hogy vannak más lehetőségek. Remélem, sikerül a megjelenés.

    “Minimális változtatással igaz, de közel másfél éve semmi béta segítséget nem kapok, hiába kértem – nem, a face béta csoportjából sem kaptam választ, ahogy olvasói csoportokból sem, így ez pihenő pályán van.”
    Érdemes újból kérni, hátha most már van jelentkező. 🙂
    *
    Abszolút megértem, hogy segítséget szeretnétek a kiadótól a kézirat kibontásához. Viszont én nem tudom megkérni a szerkesztőket – akik napi 8-10 óra munka után vannak – hogy bocs, ne a gyerekeddel foglalkozz, hanem nézz bele xy írásába még.
    Kb ezerötszáz író van a kiadó körül, és mi nem tudunk ennyi egyéni véleményt adni. Amit meg tudtam tenni, hogy rendszerszinten kezeltem a kérdést: alapítottam egy írósulit, kiképeztem oktatókat, és egy ideje kéziratszerviz is működik. Most már van rá lehetőség, hogy profi véleményt kapjatok.

    Mi a lehetőségeket tudjuk megteremteni, de az út megtétele minden írónál szívós, önálló munkával történik.
    Szeretettel várjuk a következő műveket 🙂

  53. A kérdésem az lenne, hogy mennyi a minimum leütés aminek meg kell lennie? Írtam egy rövid kis novellát, ami 7080 szóból áll. Ez gondolom kevés egy könyvhöz. 🙂

  54. Kedves Elge,

    jól látod, 7080 szó, az egy novella, mígezen a pályázaton regényeket és mesekönyveket vár a kiadó.
    Rengeteg novellapályázat van, bizonyára akad olyan is, ahová az illik, amit írtál. 🙂

    Pályázatfigyelő oldalakon, Facebook-csoportokban sokszor összegyűjtik a különböző írói pályázatokat, olyat is, ahol novellát várnak.
    (pl: a Literán, a pafi.hu oldalon, stb.)

    Általános információ még: nem szabtuk meg a karakterszámot, de fontos tudni, hogy amikor a kiadásról döntés születik, akkor bizony számítani fog a mű hossza. A regényeknél az ideális terjedelem 12-13 ív. De jó még a 10-11 és a 14-15 ív is.
    (Egy szerzői ív 40 ezer karakter szóközökkel.)

  55. Köszönöm a választ.

  56. Szinopszist írni sem volt egyszerű, de két oldalba belezsúfolni egy 500 oldalas regény 30 fejezetét, nagyjából a „lehetetlen küldetés” kategória.

    Továbbá, fejezetenként nem feltétlenül egyetlen fő nézőkarakter van és nem is feltétlenül egyetlen fő konfliktus. Ugyanakkor más fejezetek inkább átvezetésül szolgálnak, lehetőséget biztosítva, hogy a cselekmény tovább haladjon, kibomoljon. Ezekben a fejezetekben talán nincs is központi konfliktus.

    Én tökéletesen értem az elméleti koncepciót, de igazán megnézném a gyakorlatba ültetve egy sokszereplős, nagy terjedelmű, komplex cselekményű mű kapcsán, ahol akár fejezetként több lényeges történés (és konfliktus) is adódhat. Pl. a Dragonlance trilógia konfliktusvázlatát igazán megnézném mindössze kettő oldalba sűrítve, úgy, hogy még értelme is legyen.

    Ha már van minta (ami több, mint a semmi), igazán lehetne sokkal gyakorlatiasabb és persze teljes. Biztos vagyok benne, hogy nem csak nekem nyújtana segítséget.

  57. Kedves Aranymosó!

    A Juhász Rolandnak adott válaszban látok némi ellentmondást: egyrészt le kell írni az összes fejezetet, másrészt ezzel némileg szemben áll, hogy érdemes átgondolni, minden fejezet előrébb viszi-e a cselekményt.

    A kérdés engem is (és gondolom, még sokakat) érint. Most melyik szempont a fontosabb: az összes fejezet feltüntetése, vagy a lényeges fejezetek leírása?

    Azt is írta, hogy nem gond, ha a konfliktusvázlat túlnyúlik a 2 oldalnyi terjedelmen. Ha ez így van, az ad némi könnyebbséget, hogy a lényegre szorítkozva ugyan, de valami értelmeset adhassak át. Tehát biztosan nem gond, ha – indokolt esetben – sikerül átlépni a 2 oldalas terjedelmet?

    ui.: Elnézést a megszólítás lemaradásáért az előző hozzászólásomból. Pont egy mondattal kevesebbet sikerült copy-paste-elnem.

  58. Nincs ellentmondás… 🙂
    Finoman és igen elegánsan arra célozgatunk, hogy ha egy írás konfliktustérképe tele van “átvezető részekkel”, akkor jó eséllyel a regény túlírt, és érdemes kihúzni a felesleget.
    De nézzük meg a gyakorlatban, hogyan néz ki egy jó mű konfliktustérképe!
    Figyeljétek az oldalt, hamarosan játszunk! 🙂

  59. Kedves Aranymosó!

    Az örömteli, ha _valóban_ nincs ellentmondás. 🙂

    Tegyük fel, hogy a regény nem túlírt. Ha a 30 fejezetről csak fejezetenként 3 sort írok átlagban, és közéjük egy üres sort teszek, akkor 30*4, azaz 120 sornál járok, és ebben még nincsen benne a bevezető szöveg. Az legyen mondjuk 20 sornyi.

    Ez a szűkre szabottság nem biztos, hogy a valóságban kivitelezhető, de a gondolatkísérlet kedvéért hagyjuk így.

    Persze a sor egy semmitmondó és értelmetlen mértékegység önmagában… Ha 12-es Times New Roman betűtípussal nézem ezeket a számokat (ahol egy A4-es oldalra 43 sor fér, ha jól látom), akkor 3,5 oldalnyi terjedelem jön ki. Ez még belefér?

    Gyakorlatilag azt látom, hogy amennyiben 30 helyett 10 fejezetbe vagy egyetlen óriásfejezetbe írnék mindent, akkor értelmesebb meg lehetne írni 2 oldal körüli terjedelemben a konfliktusvázlatot. Csak hát ez elég szánalmas „megoldás” lenne.

    Végül egy igen fontos kérdés: az kőbevésett szabály, hogy egy azaz 1 fő nézőpontkarakter, és szintén 1 konfliktus lehet fejezetenként?

  60. A Háború és béke kapcsán be lehetne küldeni hosszabb konfliktustérképet… 🙂
    Az elmúlt 5 év tapasztalata az, hogy a 800 ezer karakter feletti könyvek mind túlírtak voltak. Ettől még lehet kivétel idén, persze, és ez esetben indokolt a hosszabb konfliktustérkép is.

    Hogy a másik kérdésre is válaszoljak, nem muszáj egy nézőpont + konfliktusnak lennie, de a fő konfliktusra vagyunk kíváncsiak, és ez általában vagy adott személyből, vagy a háttérvilágból ered.

  61. Aranymosás!
    Az lenne a kérdésem, hogy mennyire visszatartó erő egy nem hétköznapi magyar név? Ajánlott a művésznév vagy sem?
    Illetve láttam hogy kell olvasói véleményeket csatolni. Az kötelező?

  62. Kedves Csilla,

    egyáltalán nem probléma, ha a szerző neve magyar, az sem, ha nem hétköznapi (sőt, akkor könnyebb kitűnni 🙂 ).
    Vannak a kiadónál művésznéven írók, és van, aki a saját nevén ír. Egyesek internetes íróközösségekben használt nevet tartottak meg, mások nem akartak a polgári nevükön publikálni, megint másoknak a polgári neve gyakori vezetéknév, akár más írót is így hívnak, ezért kerestek írói nevet. Van, amikor ajánlott, például a fenti esetekben. 🙂

    Ha még senki sem olvasta a művedet, így nincs olvasói vélemény, ezt írd meg az adatlapon 🙂

  63. Kedves Aranymosó,

    Az adatlapon van egy rész, ami az olvasói visszajelzésekről szól. Elég sok pozitív visszajelzésem van a regényem a kapcsán, amiknek egy része szóban hangzott el, illetve olyan is volt, ami valakin keresztül jutott el hozzám. Például egy ismerősöm ismerősének a véleménye. Az is jó, ha ezeket emlékezetből idézem? A másik kérdésem a konfliktusvázlattal kapcsolatos: az írásomban gyakran egy egész csapat kerül szembe egy-egy nagyon jelentős konfliktussal, és bár a csapatnak van “vezére” és a regénynek is van “fő karaktere” a fő karakterek közt, mégsem érzem teljesen helyénvalónak az ilyen csapatjellegű konfliktusok egyetlen szereplőhöz kötését. Mi ilyenkor a teendő?

  64. Kedves Subi!
    Csoportos konfliktusnál természetesen nem egy főhöz kell kötni, hanem le lehet írni, hogy pl. harc x és y csoport között.
    Ami az olvasói ajánlót illeti, az írásban adott véleményeket várjuk.

  65. Kedves Aranymosó! Ha a regény azért nincs befejezve, mert eleve folytatásosra terveztem, és kb. 350 ezer karakter csak a hossza, akkor azzal lehet azért indulni? Ha csak a hossz a probléma, akkor később is lehet gondolom változtatni rajta… a folytatás már készül egyébként. Még egy kérdés: ha az ember egyszerre több pályázatra is benevez ugyanazzal az írással, akkor menet közben visszaléphet, ha valahol jobban alakulnak a dolgok? Köszönöm a válaszokat.

  66. Kedves Blake,

    ha a történetet több részesre tervezed, akkor is legyen az első kötet kerek egész. Sok sorozatba tartozó kötet záródik valamilyen izgalmas ponton, függővégnél, de ugyanakkor ezek a művek is kerek, egész történetek. Látszani fog a mű dramaturgiáján, hogy egy kerek első kötetről, vagy pedig egy, mondjuk a határidő miatt félbevágott történetről van-e szó.

    Ha megnézed az adatlapot, látni fogod, hogy az Aranymosásra jelentkezéssel azt vállalod, hogy amíg tart a pályázat, nem jelentkezel más kiadóhoz, más pályázatra. Ezt vedd figyelembe, kérlek.

  67. Nagyon köszönöm, efölött elsiklottam. Akkor egyszerre csak egy pályázat… Természetesen nem félbevágott regény, nem fékész, csak egy bizonyos izgalmas ponton- ami akár elgondolkodtató vég is lehet- befejeződik. De akkor küldök másikat, hogy ne akadjon össze a két pályázat… Mondjuk hogy mindenhol az én írásom válasszák ki, ez gondolom lottóötös esélyekkel indul, de biztos, ami biztos 🙂 Meseregény esetében felnőtt vagy gyerek olvasók véleményét kell mellékelni? Nevükkel, címükkel? Köszönöm és boccs a kérdésekért…

  68. Szeretném megkérdezni, hogy régebben írt, díjnyertes, de mostanában nem bétáztatott meseregény esetében elég pl. az egykori oklevél másolatát mellékelni olvasói vélemény híján? Nemzetközi pályázat volt, nem háziverseny 🙂 8-13 év körüli korosztálynak szól, nem ovisoknak. Nem hinném, hogy 2 hét alatt lenne, aki végigolvas a gyerekének egy 630 ezer karakteres regényt… Sehol sem jelent meg és minden joga a sajátom. Köszönöm a választ!

  69. Kedves Blake,
    ha van vélemény gyerektől, az is nagyon jó, ha szülőtől, és esetleg a közös olvasás élményére vonatkozik, az is jó. Név és életkor szükséges főként 🙂

  70. Kedves Amy,

    az olvasói vélemény jóval személyesebb hangú, mint egy oklevél. Persze, ha értékelés is van rajta, hogy miért kiemelkedő, az már egy vélemény 🙂
    Ha nincs olyan ember, aki olvasta és véleményezni tudja, jelezd ezt az adatlap megfelelő pontjánál 🙂

  71. Sziasztok,

    Végigolvasva a hozászolásokat, és tanulmányozva a jelentkezés feltételeit két dolog fogalmazódott meg bennem: 1. Ez a konfliktus vázlat meglehetősen alkalmatlan arra, hogy egy bizonyos szintű összetettséget meghaladó regényt frappánsan bemutasson, éppen ellenkezőleg a bonyolultabb történetek ilyen feltételek melletti bemutatásából nem születhet más, csak egy nagy katyvasz… Ha valaki rám akar cáfolni ebben , akkor próbálja meg például a felhőatlaszt (ahol az esemény több szálon, és több idősíkban játszódik, oda-vissza ugrálva), vagy egy trónok harcát egy oldalban megcsinálni (mert az első oldal ugye a zanzásított történet). Szerintem egyébként is ritka az olyan történet, ahol egy fejezet kizárólag egy karakter nézőpontjából írja le a történéseket, és csak egy fő konfliktus feszül a szereplők között. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha nem nyújtana előnyt az egyszerűbb, butácska történeteknek, amiket így is kereken lehet ábrázolni, az összetettebb művekkel szemben, melyek ugye szinte törvényszerű, hogy legkevesebb rendezetlennek, átgondolatlannak fognak majd hatni ezek mellett a kondíciók mellet. Véleményem szerint tehát a jól bevált szinopszis üdvözítőbb lenne, mint ez a valami…

    2. Írjátok, hogy az előválogatás az írások alapján fog zajlani. Ez gondolom a kéziratok átolvasását jelenti. Remélem jól értem, mert ha nem, és az adatlap + a konfliktus vázlat dönt majd az előszűrőn, akkor a fentebb leírtak miatt az összetettebb regények hatalmas hátránnyal indulnak majd. Köszi a figyelmet, és bocs ha rosszmájúnak tűntem, nem ez volt a szándék.

  72. Kedves Death_Knight,

    köszönjük a két észrevételt 🙂

    Érdemes nem elnyújtani egy oldalra a konfliktusvázlat elejét 🙂
    De arról is volt már szó, hogy a cél az, hogy törekedjünk a 2 oldalra, ez ugyanis segít fókuszálni.

    Az előszűrés a kéziratok alapján zajlik idén is. A konfliktusvázlat csak további információkat ad a műről 🙂

    Köszönjük, hogy írtál!

  73. Kedves Aranymosó!

    Előre is elnézést, gondolom, már unjátok, de nekem is a konfliktustérképpel kapcsolatban van egy kérdésem. A regényem első fele apróbb fejezetekből áll, és ha mindegyikről csak 1 sort írok, akkor is 6 oldalas lesz a dokumentum. Viszont ha nem fejezetenként, hanem egybe venném, és tényleg csak a fő konfliktusszálat nézném, akkor nem lenne probléma a 2 oldal.
    A kérdésem az, hogy melyik verzió lenne hasznosabb nektek. A választ előre is nagyon köszönöm! 🙂

  74. Kedves Kinga,

    fókuszálj a főszálra, ha vannak nagyobb egységek (pl. 1. rész és azon belül fejezetek), akkor tagold eszerint 🙂

  75. Kedves Aranymosás!

    Mennyire baj vagy kizáró ok az, ha az ötödik pályázatra is jelentkeztem, átjutottam, de kiestem a lektorinál? Sajnos írósuliba nem sikerült bejutni, de természetesen egy teljesen új regénnyel jelentkeznék. Csak nem szeretnék szabályokat áthágni meg feleslegesen terhelni senkit. 🙂

    Előre is köszönöm a választ!

  76. Kedves Nolien,

    örömmel látunk egy új kézirattal az idei pályázaton is. Sok sikert! 🙂

  77. Írói nevet lehet használni az adatlapnál?

  78. Kedves Carolina Letizia,

    természetesen megadhatod az írói neved az adatlapon, kérdés is vonatkozik rá, azonban a születési nevet is meg kell adni. 🙂

  79. Kedves Aranymosók! 🙂

    Az én könyvem kissé rövid, szóközökkel 113 676 karakter. Ez nagyon kevés? :/ Folytatást is tervezek hozzá.

  80. Illetve, a művem egy részletét tervezem beküldeni egy városunkban tartott, iskolák közötti íróversenyre. Nem kiadói. Ezt lehet? 🙂

  81. Kedves K. D. Eleonóra,

    ez hossz alapján egy kisregény. Milyen korosztálynak szól a mű? Nem lehet, hogy a folytatással együtt lenne teljes a történet?
    Ha azért küldenél be ennyit, mert itt a határidő, és a folytatás még nem készült el, vedd figyelembe, hogy egy kiesett kéziratot csak két íróiskolai kurzus elvégzése után lehet újra beküldeni, míg várhatóan jövőre is lesz pályázat. Ha csak addigra készül el a teljes mű, talán sikeresebben tudsz akkor pályázni.

    Ugyanakkor, ha úgy érzed, ez így kerek egész, beküldheted, az előszűrésnél, lektoroknál nem fog számítani, de a végső döntésnél a kiadóvezető akár azt is figyelembe veheti.

    Amennyiben a versenynek nem az a díja, hogy a mű vagy egy részlete megjelenik valahol (helyi újság, irodalmi magazin), illetve, ha vállalod, hogy ha a a verseny alapján más kiadó megkeres, akkor sem nyújtod be nekik a teljes művet, amíg az Aranymosás véget nem ér, akkor részt tudsz venni az írói versenyben.

  82. Köszönöm a választ! A könyvem tizenéveseknek íródott. 🙂

  83. Világos, tehát nem 8-10 éveseket megcélzó meseregény 🙂

    Továbbra is azt mondom, érdemes átgondolni, hogy kerek egész-e így 🙂

  84. Elnézést az újabb kérdezősködésért 🙂
    Egy negyed oldallal több a konfliktustérképem, de az istenért sem tudom eltüntetni a harmadik oldalról azt a hat sort. Ez nagyon nagy baj, vagy hajszálpontosan 2 oldalnak kell lennie?

  85. Kedves Nolien,

    nem baj, ha túllógott 6 sorral, akkor annyival hosszabb lesz 🙂
    Fő, hogy nem lett belőle 12 oldal 😉

  86. Kedves Aranymosó!
    A pályázatom elküldtem 2016.12.31. 23:49-kor, választ azonban nem kaptam arra vonatkozóan, hogy az megérkezett-e hozzátok. Utána lehetne nézni esetleg, hogy megkaptátok-e?

    Emellett még egy kérdésem volna: kizáró ok-e, ha az adatlapot papír alapon csak a határidő lejárta után adom fel postára? (Elektronikusan megküldtem.)

  87. Kedves megaphone,

    arról a címről küldted, amit itt megadsz a kommentelésnél? Mert arról nem érkezett levél a konyvmolykepzopalyazat@gmail.com címre.

    Nem szükséges postai levélben elküldeni az adatlapot, elég elektronikusan — de először meg kell találnunk azt az elektronikus levelet, hogy milyen címről vagy hova mehetett 🙂

  88. Köszönöm a gyors választ!

    Nem, egy másik címről küldtem, de most a nick-emhez kapcsolódó címet átváltoztattam arra. Erről sem érkezett semmi? Nálam 2016.12.31. 23:49-kor látszik az elküldés.

  89. Nem jött meg a levél, kérlek, küldd el újra úgy, hogy forwaldolod az eredetit (amin ott az akkori dátum 🙂 )

  90. Forwardoltam, az első küldés időpontja is látszik, remélem, most megérkezik.

  91. Megkaptam az automatikus válasz e-mailt, úgyhogy szerintem most már rendben van 🙂

  92. megaphone,
    igen, látom a levelet 🙂

  93. Üdv. Én azt szeretném kérdeni, hogy minden beküldött regényből közzétesznek-e fejezeteket, vagy csak amit jónak ítélnek?

  94. Kedves Zója,
    nem teszünk fel minden műből részletet. A pályázatra beküldött kéziratokat előszűrők nézik át (ők éppen dolgoznak 🙂 ), és azokból a regényekből kerül majd fel részlet, ami az előszűrésen átjutott.

    Várhatóan februártól kezdünk el feltenni pályázati műveket, addig novellák kerülnek ki az oldalra 🙂

  95. Kedves Aranymosás!

    Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e valamilyen formai követelmény a pályázattal kapcsolatban. PL: betűméret, margók betűtípus stb. Kell ilyen beállításokat eszközölni, vagy elég-e ha OpenOffice programban megírom a regényem.
    A választ előre is köszönöm!

    J.J. Rahlen

  96. Kedves J.J. Rahlen,

    ilyen jellegű megkötés nincs. Mindenképpen Wordben megnyitható dokumentumot kérünk (.doc vagy .docx a legideálisabb, .rtf is jó), a betűk típusát és méretét jó eséllyel a lektorok azonnal átállítják, ha szükséges 🙂

    Hamarosan kiírjuk az új pályázatot mindenféle fontos információval 🙂

  97. Köszönöm a gyors választ!