Stenszky Cecília: A nap megszabadítása (részlet)

Stenszky Cecília: A nap megszabadítása (részlet)

A VII. Aranymosás Irodalmi Válogató pályázati anyaga

*

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, még az üveghegyeken is túl élt egy király, s annak egy leánya. A királylány az egész napját a kertjében töltötte, gondozta a virágokat, s a gyümölcsöt termő fákat. Nem akármilyen kert volt az! Varázskertnek hívta a nép, mert a királylány keze nyomán százféle színű, illatos virágokkal, gyógyító füvekkel és varázserejű gyümölcsfákkal volt tele. Nem is volt párja hetedhét országban, messze földről érkeztek tudósok és egyszerű emberek, hogy egy pillantást vethessenek a gyönyörűséges kertre. A királylány szívesen megmutatta mindenkinek, s akinek valamilyen betegsége volt,  annak arra való gyógyító füvet vagy gyümölcsöt adott. Senkit sem engedett el üres kézzel, a nép pedig annyira szerette a királykisasszonyt, hogy elnevezték Tulipán királykisasszonynak.

Ám egy napon szörnyű dolog történt.

Amikor a királylány kora reggel kilépett a kertbe, azt látta, hogy a virágok mind egy szálig elhervadtak, az illatos gyógyfüvek lekonyultak, a fák ágai lekókadtak, s a gyümölcseik elfonnyadtak. És sötét van, igen sötét.

Fölnézett a magasba, és látta, hogy a nap eltűnt az égről.

A király nagytanácsot hívott össze, mert nem csak a királylány csodálatos kertje pusztult el, de az ország összes vetése és veteménye is, a gyümölcsök, a zöldségek, a gabona mindenütt elaszott, megfonnyadt, és kiszáradt.

Tudósok és bölcsek, udvari tanácsadók és mindenféle rendű-rangú emberek tanakodtak napokon át, mitévők legyenek: hogyan szerezzék vissza a napot az égről? Egyik ezt mondta, a másik azt javasolta, a harmadik megint mást tanácsolt, de csak nem jutottak semmire.

Addig-addig gondolkodtak és vitatkoztak, míg egyszer csak nyílt az ajtó, és belépett a tanácsterembe a szakácsnő, egy igen öreg és igen bölcs asszony, aki megunta a rettenetes sok szócséplést.

– Ne tanakodjanak már annyit, felséges király uram! – mondta. – A napot valaki elrabolta, hát valakinek utána kell erednie, hogy kiszabadítsa! Ha nem, bizony éhen pusztulunk valamennyien!

Megnémult az udvar erre a kemény beszédre, de mielőtt kigondolta volna a király, hogy mit mondjon erre, előpenderült a királykisasszony.

– No, ha ki kell szabadítani a napot, elmegyek én,  apámuram! – mondta határozottan.

– Ej, leányom, nem vagy te ilyen veszélyekre való. – felelt a király – Te csak gondozd a csodálatos kertedet, ha visszatér a nap! Valaki vitéz ember majd csak kiszabadítja nekünk a napot!

– Az a valaki én leszek – mondta vidáman Tulipán királykisasszony – én ugyan nem várok senki fiára, magam megyek, hogy megszabadítsam a napot. Csak süttess az útra nekem pogácsát, és indulok is!

Látta az apja, hogy hiába minden beszéd, így hát nagy sóhajjal kiadta a parancsot a szakács asszonynak, hogy készítsen útravalót, Tulipán királykisasszony pedig még aznap elindult, hogy kiszabadítsa a napot, és búcsúzóul egy szál fehér tulipánt a hajába tűzött az elhervadt kertjéből.

*

Kedves olvasók, a mai részlet nagyon rövid, ennek az az oka, hogy a beküldött anyag is nagyon rövid, viszont átjutott az előszűrésen, ezért kiteszünk belőle egy kis ízelítőt.

az Aranymosás csapata

*

VN:F [1.9.21_1169]
Rating: 7.5/10 (28 votes cast)

Leave a Comment

31 hozzászólás

  1. Kedves szerző!

    Gratulálok a kikerüléshez. Benedek Elek meséi mindig nagy kedvenceim voltak, ez a mese bármikor megbújhatna közöttük. Nyelvezete, stílusa nagyon hasonló. Én örömmel olvastam, olvasnám a gyerekeimnek. Kiadói oldalról talán az lehet a kérdés, hogy elég eredeti, modern, egyéni hangvételű-e a megjelentetéshez. Sok sikert a folytatásra!

  2. Ez az első részlet szerintem is egy mesekönyvbe való, lesz ebből önálló, kiadható könyv?

  3. Kedves Szerző! Nagyon szeretem a meséket, és ezt is próbáltam nagyon szeretni, de nem ment. Túl egyszerűnek, túl sablonosnak, túl olvastammárszázilyet – nek tűnik, eddig legalábbis. A sötétben nézelődő királykisasszony, a napfény híján egy éjszaka alatt elpusztult táj, a trónterembe pördülő és a királyt kiosztó szakácsnő nekem még akkor is sok, ha csak egy meséről beszélünk. A folytatás biztosan tartogat majd meglepetéseket, és nálam külön jó pont, hogy nem egy hős férfi, hanem egy “gyenge” nő áll fel, és veszi a vállára a világ sorsát, ahogy a szakácsnő is nő létére meg meri mondani a tutit (itt ellentmondok magamnak, de nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy utána lefejezték szegényt 😀 ). A kislányok ezt imádni fogják, nem én vagyok a célközönség, és különben is, a kákán nincs csomó, úgyhogy gratulálok a kikerüléshez!

  4. Kedves Szerző!

    Gratulálok a kikerüléshez! Annyira örültem neki, hogy végre egy mese jött! Szívem szerint tovább olvasnám. Nem találtam benne semmit, ami megütötte a fejem egy apróságot leszámítva! Én a királyt kicsit “gyengének” találtam. Gyerekeknek ez nem is fog annyira feltűnni és ennek ellenére én is olvasnám, mégis kicsit zavar.
    Gratulálok még egyszer, nekem nagyon tetszett!

  5. Kicsit sablonos, de aranyos mese.A gyerekek szeretni fogjak.Gratulalok a kikeruleshez.

  6. Gratulálok a szerzőnek! Tetszik a részlet, szívesen olvasnám ezt a mesét ovis gyermekemnek. Az igazi magyar népmesékre hasonlít, ami azért jó, mert a gyerekeknek számára ez ismerős, biztonságot adó “környezet”, melyben könnyen el tudnak merülni. A rövidsége miatt nem biztos, hogy a kiadónak le kell róla mondania, el tudom képzelni mondjuk egy mesegyűjtemény-kötetben, amelyben több kisebb (tematikailag nem biztos, hogy összefüggő) mese található. Ha több erre alkalmas történetet találnának, lehetne ilyesmiben is gondolkodni, nemcsak a “jelenkori világban” játszódó meséken. Szerintem sokan vevők lennénk egy népmesei stílusú kortárs mesegyűjteményre. Sok sikert a továbbiakban!

  7. Gratulálok a szerzőnek a kikerüléshez! 🙂
    Nagyon aranyos mese! 🙂
    Most épp itthon van a kedvesem, és mi szeretünk felolvasni egymásnak regényeket, verset, bármit. Gondoltam, ezzel indítjuk a napot. Elolvastam, kikértem az ő véleményét is a történetről, és ugyanazt gondoltuk: Aranyos, de gyerekként annyi ilyet olvastak nekünk, hogy csak na.
    Mi is családbővítésben vagyunk. Ha megjelenik, a gyerekszoba könyvespolcán megállná a helyét a többi közt eddig. Bár nagyon remélem, hogy lesz benne valami csavar. 🙂
    További sok sikert a szerzőnek!

  8. Nagyjából eredeti népmesei nyelven, rendjén való fogalmazásban érkezett a rövid részlet. Számomra kérdéses ugyan az egykori nyelvi fordulatok használata, de ami kérdéses, az még nem okvetlenül hiba. Ha a mese megáll a lábán, a gyerekek szívesen hallgatják és szeretik, akkor érdemes őket ezzel ágyba fektetni. Az egészből derülhetnek ki a mese ívének érdemei és érdemtelenségei – ha vannak, a szereplők valódisága és az egész tanulsága – mert mesét azért többnyire tanulságosra kell szőni. Nem kötelező, de úgy érdemes.
    A szerzőnek sok sikert kívánok!

  9. Kedves Cecília!

    Végre egy igazi, klasszikus mese! A hossz miatt nem önálló könyvbe való, de írj még belőle két tucatot, és jó érzés lesz leemelni a könyvespolcról. Benne vannak a piciknek szükséges sablonok (a kezdés, hogy rákészüljön, az öreg király, a megoldandó probléma, stb.) mégis mai dolgokkal fog szerintem találkozni, hiszen nem 3 lány van, hanem egyke, a lány megy menteni, és egy szülő van. Igen, egy jó mese az ovis korosztálynak teli van sablonnal. A gyerekeknek szükségük van kapaszkodókra. De új és új történetet akarnak. Most divat igénytelenül fogalmazott mesét adni a gyereknek, majd csodálkozunk, hogy problémája van az igényességgel. Itt szépen fogalmazott mondatokat olvashatunk fel nekik, miközben új szavak ragadnak meg a fejükben, é ha nem értik, a felolvasó elmagyarázza.
    Arra emlékeztetett, mikor nagyapám szabóasztalán ültem, és ö mindenfélét mesélt a mese sablonjai közé rejtve.
    Nagyon kérlek, írj össze egy kötetnyit vagy próbáld kiadatni újságban, gyüjteményes kötetben, vagy hasonló!
    Azt vallom, hogy minden stílusnak van helye, de egy óvodás elé csal színvonalas fogalmazást és rajzokat tehetünk, hogy először azzal ismerkedjen. Picassonak is volt rózsaszin korszaka, mikor még tanulta a kifejezésmódját. Az ovisok még a helyüket keresik.

  10. Aranyos volt. 🙂 Nem értek a mesékhez szülői szemmel nézve, nem tudom, mi az, ami leköt egy kisgyereket, én csak irodalmi, kulturális szempontból foglalkoztam eddig a mesékkel. Ebből a szempontból szerintem megállja a helyét. Kicsit a Disney-mese, a Frozen (Jégvarázs) jutott róla eszembe, az éppolyan, mint ez az írás: merít a hagyományokból, ugyanakkor mer újítani, haladni a korral (gondolok itt például arra, hogy a királylány magára vállalja a küldetést, az apja pedig enged neki). Sokféleképpen lehet értelmezni a karaktereket, a történéseket, nekem tetszett. A nyelvezete pont olyan volt, mint a régi meséké, én szívesen olvastam.

  11. Mindig orulok, amikor a napi reszlet mese, es ez most kulonosen tetszett! Bar nagyon kis rovid, megis annyira kedves, hogy rogton bizalmat szavazok neki. Kulonosen tetszik a nepmesei panelekbol valo epitkezes, hogy aztan megis csavarjon rajta egyet – szivesen olvasnam tovabb, remelem szerencsed lesz, es gratulalok!

  12. Aranyos indítás, olyan, mint egy igazi népmese. Kíváncsi vagyok, milyen kalandokba keveredik a királykisasszony, amíg a “naplopó” nyomában jár.

    Pár tipp a fogalmazáshoz:

    “a nép pedig annyira szerette a királykisasszonyt, hogy elnevezték Tulipán királykisasszonynak.” – a nép pedig annyira szerette őt (így elkerülhető a szóismétlés

    “Amikor a királylány kora reggel kilépett a kertbe, azt látta, hogy a virágok mind egy szálig elhervadtak, az illatos gyógyfüvek lekonyultak, a fák ágai lekókadtak, s a gyümölcseik elfonnyadtak. És sötét van, igen sötét.” – az utolsó mondatban itt átváltottál jelen időbe, kiugrik a múlt idejű elbeszélésből. Emellett sok helyen teszed a melléknevek elé az “igen”-t, egy-két helyen jó lenne valami mást beszúrni, hogy színesebb legyen a fogalmazás. Könnyen javítható apróságok. 😉

    Ami a terjedelmet illeti, lehet egy rövid mese is kerek, egész, a kisebb korosztálynak még jobb is, ha nem tart ezer évig egy történet. Ha nem amiatt nyúlfarknyi, hogy kidolgozatlan, akkor ezzel nem lesz gond.

    Gratulálok a kikerüléshez, és sok szerencsét a lektorihoz!

  13. Kissé sablonos. A kislányok szeretni fogják ha kiadásba kerül, ugyis divat ez a lányok”tinik” megmentik a világot a féfiak meg csak néznek habár a szakácsnét szerintem simán felnégyelték a beszólása után

  14. Sajnálom, de ez nekem nagyon lapos. Bocsánat, de semmit nem váltott ki belőlem. 2-es.

  15. Eddig aranyos, kifejezetten magyar népmesés hangulatom lett tőle. Szerintem a kisebbek nagyon élveznék.
    Gratulálok a kikerüléshez!

  16. A mesékhez nem tudok objektív véleményt írni, régen olvastam már, de attól még szeretem őket. Aranyos a kezdés, minden bizonnyal sok gyerek szeretné, viszont kettő dolgot kiemelnék.
    Az egyik az az, hogy a dolgok túl gyorsan történnek. Apajában véve nem baj, ha egy történet pörgős, de ez egy mese, amihez több magyarázat kell, hogy a gyerekek is fejben tudják tartani, mi történik éppen. Ők talán az első sorokat olvasva soknak tartanák az információáradatot.
    A másik pedig a stílus. Alapjában véve semmi baj nincsen vele, viszont egy-két helyen ráférne egy kis finomítás. Volt, hogy többször újra kellett olvasnom egy két mondatot, mert a megfogalmazása finoman szólva érdekes volt.
    Ettől függetlenül gratulálok a kikerüléshez!:)

  17. Nagyon furcsa érzés volt, amikor megláttam a kikerült részt, ugyanis egy nagyon hasonló mesével szerettem volna indulni én is (de majd csak jövőre). Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy ugyanaz jött elő a tudatalattinkból.
    Olyan, mintha Benedek Eleket olvastam volna. Ez egyszerre bók is meg nem is. Ugyanis, a mai gyerekek már nem biztos, hogy ezt a fajta mesélési módot részesítik előnyben. Mindig a lányaimból indulok ki (így ez nem számít reprezentatív felmérésnek :)), akik esténként követelik a meseolvasást. Ha népmesével próbálkozom (szerintem a nyelvezet miatt) három sor után megszakítanak, hogy olvassak valami mást. Marék Veronika, Dániel András jöhet minden mennyiségben, csak népmese ne legyen. Emiatt én is szomorú vagyok, így nekem is le kellett mondanom erről a klasszikus mesélési stílusról. Őszintén kíváncsi lennék, hogy más gyerekek melyiket részesítik előnyben.
    Gratulálok a kikerüléshez!! És nagyon sok sikert kívánok!

  18. Szandra Pilizota!
    Bocs, de egy óvodásoknak szóló mese komoly baj, ha egy felnőtt ember számára egy pergő, izgalma, fordulatokkal teli mű, mert bár akkor szórakozik, a gyerekek kevésbé 😀 Laposnak tartottad volna akkor is, ha négyéves korodban felolvassák neked lefekvés elött az ágyban? Nem emlékszel? Pech 😀

    Petre: Az általam ismert pici gyerekek szeretik a népmesei hangulatot, ha valamilyen formában csatlakozik az életükhöz. Itt szerintem a csatlakozást a keresésbe kezdő királyLÁNY, a szókimondó szakácsnő, és hasonlók adják. Ugyanezt a mesét nem dicsértem volna, ha a királynak van 3 fia és a legkisebb elmegy megkeresni a napot, mert apja és királya erre utasította…

  19. Hmm… Ma nem kéne írnom semmit, mert mindent elgépelek.
    Bocsi Petra! 🙂

  20. Gratulálok a kikerüléshez! A gyerekek imádni fogják.

  21. Bennem az merült fel, hogy a való életben is aggodalommal, de legalábbis felemás érzésekkel tölt el, hogy a női-férfi szerepek egyre inkább felcserélődnek. Emiatt nem szimpatikus nekem a hős királylány. Azt azért remélem, hogy nem visz egy virágcsokrot a végén a kiszemelt királyfinak…
    A mese egyébként aranyos.

  22. Engem egyedül a hiteltelenség zavar. Egyszerűen nem hiszem el, hogy pont a király egyszem lányának kell ezt a veszélyes küldetést véghez vinnie. Aggodalmas, hogy ez a “minden akció vagy meseszerepbe nőket illesztünk mert ez a divat” már átjött Amerikából. Sokkal hitelesebb lett volna ha a király mittudomén… kihirdeti a szokásos monológját: Felekirályság stb és egy parasztfiú elindul.
    Most őszintén a széttáncolt cipellőkben milyen lett volna már a ha a királylányok fogják magukat és szétrugják a királyfiak seggét? Komolyan lassan már itt tartunk.

  23. Nálam a mese az Ezeregyéjszaka történeteitől kezdődtek már akkor, 4 évesen. 5 évesen pedig már olvasni tanultam otthon. Mert anyámtól addig kérdezgettem a betűket, míg el nem magyarázta őket. Ez a mese egy nagyon alacsony szellemi szint nekem. Ezért 3-as. Bár megfogadtam, hogy 5-nél rosszabbat senkinek nem fogok adni. De ez annyira nem jó….

  24. A fiaimnak rendszeresen olvastam mesét, a királyos-királylányos meséket lepöckölték, inkább az állatos történeteket szerették. A lányom viszont él-hal a királylányokért, és én egyáltalán nem bánom, hogy ilyen példát dugnak az orra alá. Igenis álljon fel az a királylány, legyen bátor, járja végig a nehezebbik utat és győzzön! Ez szimpatikusabb, mint a lágyan a hős herceg karjaiba omló királykisasszony, akinek egyetlen dolga, hogy szép legyen. Sajnos a mai nagylányok jó része a villantásban és a csücsörítésben látja az értéket, nem a saját erőből elért sikerekben.

  25. Egyrészt hatalmas +1 Ildikó hozzászólásához, másrészt a kommenteket olvasva kicsit nem értem mi történik, amikor
    1. a realitás mércéjével állnak a történethez, (a szakácsnőt felnégyelték volna – ?????) miközben a központi téma a nap ellopása. A bölcs, öreg szolga visszatérő motívum az irodalmi művekben és a népmesékben is.
    2. az aktív, női főhős ugyan nem olyan gyakori, de ugyanúgy létező történettípus a magyar népmesékben is. Aki a szívéhez kapott, hogy de mi lesz a női szerepekkel, azoknak ajánlom a figyelmébe a Magyra népmese katalógust – a próbatételre induló lány motívuma nem egy újkori hóbort.
    Nagyon szomorú volt olvasni ezt a sok méltatlankodást, én úgy hiszem, mindenkinek szíve joga azt olvasni a gyerekének, ami a kedvére való, de egy kicsit nézzünk körül, és felejtsük már el ezt a “női szerepek” ostobaságot.

  26. Kedves Sz. Réka!
    Természetesen bárki elfelejthet bármit, bárki olvashat bármit, én a saját véleményemet írtam, mint itt mindenki más. A kommentem abból fakadt, hogy sajnos hallottam már tizenéves lányokat fiúkról úgy beszélni, ami számomra nagyon kiábrándító, számukra pedig megalázó volt, és az is divat manapság, hogy lányok udvarolnak fiúknak, és visznek virágot. De a témát nem fűzném tovább, bántó szándék nem volt bennem, az előző véleményemnél is írtam, hogy a mese aranyos.
    Ildikó hozzászólása egyébként számomra is szimpatikus, és való igaz, hogy a népmesékben is előfordul, hogy lányok indulnak szerencsét próbálni.

  27. Kedves Cecília!

    Valószínűleg a gyermekkoromat idéző stílusából adódóan ez a részlet kifejezetten megmelengette a szívemet. Több hozzászólóval ellentétben, én egyáltalán nem akadtam fenn a női főhősön. Emberek, hát ellopták a napot! Mindegy, hogy fiú, vagy lány, de valaki sürgősen szaladjon, hogy előkerítse! 😀
    Nagyon tetszett!

    Gratulálok, és sok sikert kívánok a lektorihoz! 🙂

  28. Rengeteg mesét hallgattam olvastam és a női főszereplőt nem a Disney studió találta ki! 🙂 A Nap egyébként is a férfi szimbóluma, így eyértelmű, hogy kinek kell elindulnia érte, hogy megtalálja! Tetszik a tulipán motívum is, mert az meg női jelkép 🙂 Csak nem igen rakják fül mögé, mert víz nélkül, gyorsan elhervad, habár ez már eleve az volt, nem igaz? 😀
    Gratulálok! Ebből én képes könyvet csinálnék, szép illusztrációkkal 🙂

  29. Kedves Szerző!

    Bűbájos mese, gyerekkorom népmeséit idézik 🙂 Sajnálom, hogy ilyen rövid a részlet, olvastam volna előle többet is.
    Illetve, az “a nap eltűnt az égről.” kifejezést a csillagászat iránt érdeklődő felem szívesebben látta volna bővebben kifejtve.
    Az sem egyértelmű, honnan olyan egyértelmű, hogy a napot elrabolták. Miért ez az első gondolatuk? Van valami ellensége a napnak? Ki tudja, lehet, csak kivett egy kis szabadságot.
    Jót nevettem a feminista királylányon is, ő aztán nem vár senki fiára, maga lesz a szabadító!
    Gratulálok a kikerüléshez, és hajrá a továbbiakban is 🙂

  30. Nekem is túl népmesés volt, nem kötött le. De aki szereti ezt a stílust, annak biztos tökéletes.
    Gratulálok hozzá! Sok sikert kívánok!

  31. Köszönöm a hozzászólásokat!
    Nagyon értékesek voltak számomra ezek a visszajelzések.
    A mese részlete csak egy kis része a mesének, voltaképpen a kezdete csupán.
    Mesemondóként az lebeg a szemem előtt, hogy a szülők a történetet akár a saját szavaikkal is elmondhatják a gyermekeknek. A népmesei stílus abból fakad, hogy úgy találtam, ez fejezi ki legtömörebben az élet nagy történéseit és a lélek rezdüléseit egyaránt.
    Remélem, hamarosan olvashatják a teljes mesét valamilyen formában.
    Köszönöm ezt a lehetőséget, valamint a hozzászólásokat.
    A szerző.